Újra megkaphatják a csecsemők a BCG-védőoltást

Újra megkaphatják a csecsemők a tuberkulózis elleni BCG-oltást. Kedden megkezdődik az oltóanyag kiszállítása a szülészeti intézményekbe és haladéktalanul meg kell kezdeni a csecsemők oltását - tájékoztatta az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala hétfőn az MTI-t.


WHO-jelentés: öt gyerekből egy nem kapja meg az életmentő védőoltásokat

Genf, 2015. április 23., csütörtök (MTI/Hszinhua) - Öt gyerekből egy nem kapja meg a szükséges életmentő védőoltásokat a világon, a 2015-re kitűzött globális vakcinációs célkitűzések tehát messze vannak a megvalósulástól - állapította meg az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) friss jelentése.


Büntethetik Szlovákiában a védőoltások beadatását megtagadó szülőket

Májustól törvényt sért és nem csekély pénzbírságot is kaphat a gyermeke számára előírt védőoltás beadását megtagadó szülő Szlovákiában. Az intézkedés szükségességét és hozadékait szakértők is megkérdőjelezik.


Védőoltások - Ellenállók vs. Maradiak

Ez az a téma, amiről minden korszakban, amióta a védőoltások léteznek, sokat és sokan vitatkoztak, minél korszerűbbek és hatékonyabbak a vakcinák, annál többet.


Nem hajlandóak beoltatni gyermeküket - Másodfokon is beperli az államot egy ópusztaszeri család

Másodfokon is beperli az államot az az ópusztaszeri család, amely nem hajlandó beoltatni 16 hónapos kislányát - értesült az MTI Hírcentrum.


Nem találtak kapcsolatot a vakcinák higanytartalma és az autizmus között

Egy új amerikai kormányzati tanulmány tovább növelte a bizonyítékok sorát azzal kapcsolatban, hogy a higanyalapú timerozál, amelyet korábban sok vakcina tartalmazott tartósítószerként, nem növeli az autizmus kockázatát.


Védőoltások

A szülők dolga a megfelelő időpontokban elvinni a csecsemőt az Egészséges Tanácsadóba kontrollvizsgálatokra, az előírt időpontokban a kötelező védőoltásokon megjelenni 3, 4 és 5 hónapos korban.


Bárányhimlő

A bárányhimlő (varicella) fertőző, jellegzetes viszkető kiütéseket okozó vírusbetegség, melynek során csoportokban kicsiny, lapos vagy kiemelkedő foltok, majd folyadéktartalmú hólyagok és pörkök jelennek meg. Az igen ragályos bárányhimlő a levegőben lebegő varicella-zooster vírust tartalmazó cseppekkel terjed. A bárányhimlős személy közvetlenül a tünetek megjelenése után a legfertőzőbb, azonban fertőző marad mindaddig, amíg az utolsó hólyag is pörkösödik. A fertőzött egyén elkülönítésével megakadályozható a fertőzés tovaterjedése bárányhimlőn még át nem esett emberre. Ha valakinek volt már bárányhimlője, az egész életre szóló védelmet nyújt, tehát nem kaphatja meg ismét a betegséget. A varicella-zooster vírus azonban a szervezetben nyugalomban maradhat a kezdeti betegség, a bárányhimlő, után, néha az élet későbbi szakaszában ismét aktiválódik és övsömört okoz. Tünetek és kórisme A tünetek a fertőzés után 10-21 nappal kezdődnek. Tíz év feletti gyermekekben az első tünetek az enyhe fejfájás, alacsony láz és rossz közérzet. Fiatalabb gyermekekben ezek a kezdeti tünetek általában nem jelentkeznek és a tünetek általában súlyosabbak felnőttekben. Kb. 24-36 órával az első tünetek megjelenése után kicsiny, sima, vörös foltos kiütések (papulák) jelennek meg. Minden folt növekedni kezd, viszkető, kerek, folyadékkal töltött hólyagok alakulnak ki vörös alapon, majd végül pörkösödnek. Ez a teljes folyamat hat-nyolc órát vesz igénybe. A kiütések egymást követő csoportjai folyamatosan alakulnak ki és pörkösödnek. Az új foltok megjelenése általában az ötödik napon megáll, nagyobb részük a hatodik napra pörkösödik és legtöbbjük 20 napon belül eltűnik. Az arcon, a karokon és a lábakon viszonylag kevés hólyag jelenik meg, kivéve a súlyos eseteket, amikor az egész testfelszín érintett. Ha a betegnek csak néhány hólyagja van, az általában a törzs felső részén található. Hólyagok gyakran jelennek meg a fejtetőn. A szájban levő hólyagok gyorsan felszakadnak és nyílt sebek alakulnak ki (fekélyek), amelyek gyakran fájdalmassá teszik a nyelést. Nyílt sebek előfordulhatnak a szemhéjakon, a felső légutakban, a végbélben és a hüvelyben is. Ritkán a gégében és a felső légutakban található elváltozások súlyos nehézlégzést okozhatnak. A nyak oldalán a nyirokcsomók megnagyobbodnak és érzékenyek lehetnek. A betegség legrosszabb szakasza általában 4-7 napig tart. Az orvos a kiütések és az egyéb tünetek jellegzetessége miatt általában biztos a bárányhimlő diagnózisában. Ritkán szükséges a vér antitest szintjeinek meghatározása és a vírus laboratóriumi azonosítása. Szövődmények A gyermekek általában problémák nélkül felépülnek a bárányhimlőből. A fertőzés azonban felnőttekben súlyos vagy akár halálos is lehet, és különösen veszélyes immunhiányos betegekre (akár gyermekek, akár felnőttek). Súlyos szövődmény a vírus okozta tüdőgyulladás, ami főleg felnőttekben, újszülöttekben vagy immunhiányos emberekben fordulhat elő. A szív gyulladását szívzörej kíséri. Az ízületi gyulladás ízületi fájdalommal jár. A máj szintén begyulladhat, de ennek általában nincsenek tünetei. Néha a szövetekben bevérzések léphetnek fel. A bőrsebek baktériumokkal felülfertőződhetnek és ez a szövődmény orbáncot,s piodermát vagy hólyagos ótvartn okoz. Az agyvelőgyulladás (enkefalitisz), amely a betegség vége felé vagy 1-2 héttel később fordulhat elő, átlagosan 1000 betegből kevesebb mint egyet érint. Az agyvelőgyulladás fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okozhat, s bár lehet halálos, a teljes felépülés esélye általában jó. A Reye-szindróma ritka, de nagyon súlyos szövődmény, csaknem mindig 18 éven aluliakban lép fel; 3-8 nappal a kiütések megjelenése után kezdődik. Megelőzés és kezelés A bárányhimlő megelőzésére rendelkezésre áll védőoltás. A varicella vírus elleni (zooster immunglobulin vagy varicella-zooster immunglobulin) antitesteket azoknak a személyeknek lehet adni, akik nem voltak beoltva, nem estek még át a betegségen, illetve akiknél a szövődmények kialakulásának veszélye nagy, így például immunhiányos betegeknek. Az enyhe lefolyású esetek csak tüneti kezelést igényelnek. Nedves borogatással a bőrön enyhíthető a kínzó viszketés és így meggátolható a vakarózás, amely továbbterjesztheti a fertőzést és hegeket okoz. A bakteriális fertőzés veszélye miatt a bőrt szappannal és vízzel gyakran le kell mosni, a kezeket tisztán kell tartani, a kivakarás minimálisra csökkentése céljából a körmöket le kell vágni és a ruházatot tisztán és szárazon kell tartani. Viszketést csökkentő gyógyszereket, így például antihisztaminokat is lehet használni. Ha bakteriális fertőzés alakul ki, antibiotikum adása szükséges. A súlyos lefolyású bárányhimlős eseteket aciklovirral lehet kezelni.


Agyhártyagyulladás

Az agyhártyagyulladás az agyat körülvevő hártyák többnyire bakteriális eredetű gyulladása. Agyhártyagyulladás 10.000 átlagos súlyú, időre született újszülöttből, illetve 1000 koraszülöttből két-két gyermeket érint. Fiúk gyakrabban betegszenek meg, mint a lányok. Az agyhártyagyulladás újszülöttekben legtöbb esetben szepszis szövődménye - a fertőzés a vér útján terjed az agyra.


Védőoltások gyermekkorban

A gyermekeket immunizálni kell, hogy védjük őket a fertőző betegségekkel szemben. Az oltóanyagok rendkívül biztonságosak és hatásosak, néha azonban előfordul enyhe fokú oltási reakció. A legtöbb oltóanyagot injekció formájában adják, néhányat azonban, mint pl. a gyermekbénulás ellenit (polio) szájon át.


1 |

Web Design & Development Prowebshop