Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások

A járványos gyermekbénulás a XX. század elején az egyik legsúlyosabb járványügyi probléma volt. Az USA-ban évente átlag 10 ezer gyermek betegedett meg. Hazánkban a legsúlyosabb járványok 1957-ben zajlottak, 2000 körüli megbetegedéssel. A védőoltások bevezetésével a járványok megfékezhetővé váltak, sőt, ha minden országban következetesen végigviszik az oltásokat, a járványos gyermekbénulás lesz a következő betegség, amely a Földön felszámolhatóvá válik. A kórokozó csak emberek között fordult elő, így minden remény megvan arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet irányításával és segítségével az oltásokat a Föld minden országában elvégzik, a kórokozó eltűnik, és eljön az az idő, amikor már oltásra sem lesz szükség. Amerika már mentes a betegségtől, de Ázsiában, Afrikában még járványok fordulnak elő. Időnként Európában is megjelenik a betegség. A kórokozó külföldről behurcolható, tehát a védőoltásra szükség van.

Járványos gyermekbénulás elleni védőoltás

Sabin cseppek

A járványos gyermekbénulás ellen kétféle oltóanyag létezik. A Sabin-típusú oltóanyag élő, legyengített vírust tartalmaz. Cseppek formájában kerül forgalomba, ami szájon át beadva a természetes fertőzést utánozza. Így nemcsak keringő ellenanyagok keletkeznek, hanem a gyomor-bélcsatorna helyi védelme is kialakul. Kényelmes alkalmazásával rövid idő alatt tömegeket lehet "beoltani". Magyarországon 1959 óta a Sabin-cseppeket használtuk, amivel sikerült a járványt megfékezni és utána hatékonyan megelőzni a betegséget. Volt viszont egy nagyon súlyos szövődménye. A Sabin-kampányoltások egyszerre három korosztálynyi gyermeket érintettek. Közülük évente általában egy gyermeknél oltási gyermekbénulás alakult ki.

Salk-vakcina

A Salk-típusú oltás elölt vírust tartalmaz. Injekció formájában kell bejuttatni a szervezetbe. Oltási gyermekbénulás alkalmazása után nem fordult elő, viszont kevésbé hatékony. A megbízható védelem kialakításához sokszor kellene ismételni. 1992 óta Magyarországon a két oltás kombinációját alkalmazzuk. Először Salk-típusú oltást kap a gyermek, ami után nincs szövődmény és keletkezik annyi ellenanyag, amely megakadályozza, hogy a későbbi Sabin-oltásnál oltási bénulás alakuljon ki. Így biztonsággal adható az igen hatékony Sabin-csepp. Mióta a kombinációkat alkalmazzuk, oltási szövődmény nem fordult elő.

A Sabin-oltás a gyermekek számára rendkívül szimpatikus, mert egyáltalán nem hasonlít egy védőoltásra. Leggyakrabban kockacukorra cseppentve adják be.

MMR - morbilli-mumpsz-rubeóla, azaz kanyaró-mumpsz-rózsahimlő elleni védőoltás

A kanyaró a védőoltások bevezetése előtt az egyik leggyakoribb gyermekkori megbetegedés volt, évente 16-50 ezer között változott a betegek száma. A betegség veszélyességét a szövődmények adják, melyek közül gyakrabban baktérium okozta fertőzés, ritkábban agyvelőgyulladás fordult elő.

Magyarországon 1969-ben vezették be az élő, legyengített vírustartalmú védőoltást. A kezdeti oltóanyag beadása jelentős oltási reakcióval járt. Később az előforduló kisebb kanyarójárványok azt mutatták, hogy az oltás nem volt elég hatékony. Változtattak az oltás időpontján, az oltóanyagon, és újraoltást is bevezettek. Jelenleg a kanyaró csak nagyon alacsony számban fordul elő, főleg külföldről behurcolt eseteket észlelünk.

A kanyaróoltást 1989-ben kiegészítették rózsahimlő elleni oltással. A rózsahimlő gyakran előforduló, általában enyhe lefolyású gyermekbetegség. Veszélyét az adja, hogy a terhesség első harmadában elszenvedett fertőzés súlyos magzatkárosodást okozhat. Az oltás következtében megszűnnek a járványok, csökken a vírusok előfordulása, így csökken a lehetőség a fertőződésre. Kampányoltások segítségével az 1977 után születettek már oltásos védettséggel rendelkeznek.

A mumpsz elleni védőoltást 1991-ben csatlakoztatták az előző kettőhöz. Az oltás előtt szintén igen gyakran előforduló gyermekbetegség volt. Veszélyét az esetleges szövődmények adták, melyek idősebb korban fordultak elő gyakrabban.

Mind a három betegség ellen élő, legyengített vírustartalmú oltóanyag van forgalomban, kombinációban, melyet 15 hónapos és 11 éves korban kap meg a gyermek. Nagyon fontos, hogy az oltás után a vírusoknak még el kell szaporodniuk ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék, így az oltási reakció csak 2-3 hét múlva jelentkezik. Előfordulhat láz, néhány kiütés, nyirokcsomó-duzzanat. A lázcsillapításra fel kell készülni! Az esetlegesen kialakuló oltási reakció a környezetben lévő terhesre nem veszélyes.

| kötelező, védőoltás, járványos, gyermekbénulás, Sabin-csepp, morbilli-mumpsz-rubeola, elleni, oltás
2002-07-18 14:46:48

Web Design & Development Prowebshop