Milyen lesz a jövő gyógyszere?

SEATTLE - A jövőben a gyógyszerek sokat fognak változni ahhoz képest, amilyennek eddig megszoktuk őket. Ennek oka két gyorsan fejlődő tudományág: a genomika, azaz az emberi génállomány tudománya, illetve az informatika. A jövő gyógyszerei biztonságosabbak lesznek, és kevesebb mellékhatással sokkal specifikusabban fognak egy-egy betegségre hatni, jelentették ki kutatók a seattle-i Nasdaq Nemzetközi Tudományos és Technikai Konferencián. Emellett a páciensekről - sajátos génállományuk ismeretében - azt is meg lehet majd állapítani, hogy egy adott gyógyszer használ-e majd az esetükben. Ezeket a legfeljebb 10-30 év múlva már érezhető változásokat a modern számítógépek hihetetlen kapacitásának köszönhetjük, hiszen ezekkel sikerült választ kapni azokra a kérdésekre, hogy a gének miként fejtik ki hatásukat a szervezetben.

gyógyszer, tudományág, emberi, génállomány, gen, Human, genom, informatika, biotechnológia | The New York Times Health News Service   Medincorp | Smith, C.

"Alapvető változások előtt állunk," fogalmazott Leroy Hood, a Washington Egyetem molekuláris biológia tanszékének vezetője, az új hibrid tudományág úttörője. "Csak fel kellett ismernünk, hogy a biotechnológia informatikai tudomány." Egészen idáig a biológusok úgy próbálták meg megérteni egy gén működését, hogy izolálva vizsgálták a reakcióit. A genomika ezzel szemben gének százezreinek együttes vizsgálata, mondta Hood. "Nem az kell tudnunk, hogy miként működik egy gén az izolációban, hanem hogy miként működik a hálózatban." Ez a rendszerbiológia vagy informatikai biológia az, aminek köszönhetően a legnagyobb változások várhatók a következő néhány évben.

Ahhoz, hogy az új módszerből mielőbb kihozhassuk a maximumot, az Egyesült Államokban egyetemek, gyógyszergyárak és nonprofit szervezetek fogtak össze a kormányzati kutatóintézetekkel, hogy megtalálják az együttműködés formáit. Hood például már majdnem teljesen megszervezte azt az új biotechnológiai intézetet, amelyben számítógépes szakemberek, mérnökök és molekulár-biológusok fognak együtt dolgozni az új tudományág összetett kérdéseinek megoldásán. Az intézet kapcsolatot teremt majd a tudósok és a kisebb-nagyobb vállalatok között, tudtuk meg a szakértőtől.

A privátszféra és az állami struktúra sokban függenek egymástól, mondta Edward Lazowska, aki a Washington Egyetem számítástechnikai és komputermérnöki tanszékét vezeti. "A kormány, a tudományos testületek és a ipari laboratóriumok együttműködése nagy lökést adott az informatika és a biotechnológia fejlődésének." A konferencián, amelyen számos biotechnológiai cég képviseltette magát, részt vettek akadémikusok, befektetők az Egyesült Államokból és számos európai országból. Ők mind arra keresték a választ, hogy miként lehet ezeket az újdonságokat lefordítani a mindennapok hasznára. Ahogyan évről-évre megduplázódott a számítógépek műveleti sebessége, úgy vált a biológusok számára lehetővé, hogy eddig elképzelhetetlen ütemben lássanak neki az emberi génállomány megfejtésének.

A humán genom "a valaha készült leghihetetlenebb szoftver," fogalmazott Hood. Minden gén nukleotidekből (A, T, C, és G betűjelű nukleotidekből) áll össze. Az 1990-ben útjára indított Human Genome Project - amelyben több ország kutatói próbálják meg megfejteni az emberi génállományt - célja, hogy kibogozza a több mint 250 millió betűjel rendszerét. Ez a rendszer felelős ugyanis a több mint 100000 emberi gén interakcióiért, és ez szabályozza, hogy miként alakul ki egyetlen sejt osztódásából az emberi szervezet milliárdnyi sejtje. 1990-ig a tudósok összesen 2000 gént kódoltak ki, vagyis az emberi genom mindössze 2 százalékát fejtették meg. "Eddig a biológusok nem játszhattak az egész kártyapaklival," fogalmazott Randall Scott, az InCyte Pharmaceuticals elnöke. Mostantól viszont szinte a teljes pakli a tudósok kezében van. A következő lépés annak megállapítása lesz, hogy pontosan mit is tesznek a gének, milyen együtthatásaik vannak és hogyan szerveződnek a funkcióik. Ehhez viszont olyan technikákra lesz szükség, amilyeneket eddig a számítástechnikusok használtak az információ elemzésére, modellezésére és kódolására.

Amint a tudósok meg tudják állapítani, hogy egy adott génnek mi a funkciója, illetve, hogy miként változik emberről emberre, közelebb juthatunk annak megértéséhez, hogy miért fogékonyabb valaki bizonyos betegségekre. Ráadásul ezen ismeretek alapján olyan gyógyszerek is előállíthatók, amelyek kifejezetten a hibás génekre hatnak. A genomika egyik végső célja a preventív gyógyászat tökéletesítése, mondta Hood. "Ha sikerül azonosítani, hogy melyik gén okozza a hajlamot, megfelelő kezeléssel elkerülhetjük a betegség kialakulását."

Megjelent: Seattle Post-Intelligencer

| gyógyszer, tudományág, emberi, génállomány, gén, humán, genom, informatika, biotechnológia
2002-07-31 21:17:24

Web Design & Development Prowebshop