Fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők

A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint például az aszpirin, ibuprofen, ketoprofen, naproxen, paracetamol rövid ideig szedve biztonságosnak mondhatók. A paracetamol kivételével gyulladáscsökkentő hatásuk is van, és a nem szteroid gyulladáscsökkentők csoportjába tartoznak. Fájdalomcsillapításra 7-10 napnál tovább nem ajánlottak. Ha a panaszok fokozódnak vagy nem szűnnek meg, orvoshoz kell fordulni.

fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentö, NSAID | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck

Aszpirin

Az Egyesült Államokban az aszpirin (acetilszalicilsav) a legrégibb és legolcsóbb vény nélkül kapható fájdalomcsillapító. Az aszpirin más nem szteroid gyulladáscsökkentőkhöz hasonlóan a ciklo-oxigenáz nevű enzimet gátolja, mely feltétlenül szükséges a prosztaglandinok képződéséhez. A prosztaglandinok hormonszerű anyagok, és egyebek mellett megváltoztatják az erek átmérőjét, fertőzés esetén megemelik a testhő-mérsékletet, és lényeges szerepet játszanak a véralvadásban. Ha a szervezet valamilyen sérülés, égés, törés, rándulás, megerőltetés után prosztaglandinokat bocsát ki, az gyulladást, bőrpírt és duzzanatot okoz.

Mivel a prosztaglandinok szerepet játszanak az emésztőcsatorna gyomorsav hatásától való védelmében, az aszpirin vagy a hasonló gyógyszerek gyomorbántalmakat, fekélyt sőt vérzést okozhatnak. Az összes nem szteroid gyulladásgátló gyógyszer, így az aszpirin is okozhat gyomorégést, emésztési zavarokat és gyomorfekélyt.

Az aszpirin közvetlen irritáló hatása semlegesítő (ún. puffer-) vegyületekkel csökkenthető. Az ilyen termékekben savkötő is van, amely lúgos közeget teremt, és segíti az aszpirin feloldódását. Az aszpirin így kevesebb ideig irritálja a gyomor nyálkahártyáját. Mivel a pufferhatás nem képes meggátolni a prosztaglandin képződésének csökkenését, a pufferezett aszpirin is irritálhatja a gyomrot.

Az aszpirint elláthatják enterális bevonattal, hogy érintetlenül haladjon át a gyomron, és csak a vékonybélben oldódjon fel: ezzel minimálisra szorítható a közvetlen irritáció. Az ilyen bevonatú tablettából azonban az aszpirin esetleg megbízhatatlanul szívódik fel. Az étkezés lassítja a gyomor kiürülését, így az enterális bevonatú aszpirin felszívódása lassúbb, és fájdalomcsökkentő hatása is késik.

Mivel az aszpirin megzavarhatja a véralvadást, szedése alatt fokozódik a vérzések veszélye. Különösen vigyázniuk kell azoknak, akik könnyen szereznek zúzódásokat. Csak orvosi ellenőrzés mellett szedhetik az aszpirint azok, akiknek már volt vérzési problémájuk, vagy akiknek nincs beállítva a magas vérnyomásuk. Az aszpirin alvadásgátló szerekkel (például az acenokumarol) együtt életveszélyes vérzést okozhat. Az aszpirint kerülni kell a tervezett műtétek előtt egy héttel.

Az aszpirin súlyosbíthatja az asztmát is. Orrpolipos egyének az aszpirin szedésére hajlamosak nehéz légzéssel reagálni. Az aszpirin szedése alatt allergiás reakcióként kialakulhat bőrkiütés vagy súlyos légzési nehézség. Nagy dózisban fülcsengést (tinnitusz) okozhat.

Influenzás vagy bárányhimlős gyermekeknek vagy kamaszoknak, vagy ha fennáll a betegség gyanúja, nem szabad aszpirint szedniük, mivel Reye-tünetegyüttes alakulhat ki. Noha e kórkép ritka, súlyos következményekkel járhat (halálos is lehet).

Ibuprofen, ketoprofen, naproxen

Az Egyesült Államokban az ibuprofent 1984-ben sorolták át a vényköteles kategóriából a vény nélkülibe. Az átsorolás azonban csak a 200 mg-os tablettákra vonatkozott, az ennél több hatóanyagot tartalmazó készítmények (300, 400, 600 és 800 mg) most is vénykötelesek.

Az USA-ban a ketoprofent 1995-ben engedélyezték vény nélküli gyógyszerként, de csak a 25 mg hatóanyagot tartalmazó készítményt. Vényköteles az 50, 75 mg-ot tartalmazó kapszula, illetve a 100 mg-os retard kapszula.

A vény nélküli naproxent az USA-ban 1994-ben hagyták jóvá. A vényköteles készítmények 250, 375, 500 mg-ot tartalmaznak, a vény nélküliek csak 200 mg-ot. A vény nélküli naproxen amerikai adagolási utasítása arra figyelmeztet, hogy hacsak az orvos másképp nem rendeli, 24 óra alatt a beteg ne vegyen be 3 tablettánál többet. A 65 évesnél idősebb betegeknek pedig maximum 1 tabletta a javasolt adag 12 óránként, hacsak az orvos másképp nem rendeli.

Általában úgy tartják, hogy az ibuprofen, ketoprofen és naproxen kevésbé irritálja a gyomrot, mint az aszpirin, bár igen kevés vizsgálatban hasonlították össze őket. Az aszpirinhez hasonlóan az ibuprofen, ketoprofen és naproxen is okozhat emésztési zavarokat, hányingert, hasmenést, gyomorégést, gyomorfájást és fekélyt.

Az egyéb mellékhatások közül megemlíthetők még a következők: álmosság, szédülés, fülcsengés, látászavar, vízvisszatartás/ödéma, légszomj. Bár az ibuprofen, ketoprofen és naproxen általában nem rontja olyan mértékben a véralvadást, mint az aszpirin, mégsem tanácsos őket alvadásgátló szerekkel (pl. acenokumarol) együtt adni, hacsak nincs szigorú orvosi felügyelet. Az ibuprofent, ketoprofent és naproxent azok a betegek is csak orvosi felügyelettel szedhetik, akik vese- vagy májbetegségben, szívelégtelenségben vagy magas vérnyomásban szenvednek. A szívre és a magas vérnyomásra felírt gyógyszerek némelyikének csökken a hatása, ha az említett fájdalomcsillapítókkal együtt szedik őket. A rendszeres alkoholfogyasztás növeli a gyomorbántalmak, -fekély és a májműködési zavar veszélyét.

Az aszpirinre allergiás beteg hasonlóan reagálhat az ibuprofenra, ketoprofenra és naproxenra is. Az allergiás bőrkiütés, viszketés vagy a légzési nehézség azonnali orvosi ellátást igényel.

Paracetamol

A paracetamolt 1955-ben vezették be láz- és fájdalomcsillapítóként gyermekeknek, és az Egyesült Államokban 1960-ban lett vény nélkül kapható. Fájdalom- és lázcsökkentő hatása nagyjából azonos az aszpirinéval, de a gyulladás ellen nem olyan hatékony, mint az aszpirin, ibuprofen, ketoprofen vagy naproxen. A paracetamol hatásának módját ma sem tisztázták pontosan.

Újabb kutatások szerint a gyógyszer gyakran jó hatású ízületi kopásból eredő fájdalom ellen. Egy vizsgálatban ugyanolyan mértékben enyhítette a térd ízületi gyulladásának tüneteit, mint az ibuprofen.

A paracetamolnak szinte nincsenek a gyomorra irányuló nem kívánt hatásai. Azok a betegek. akik nem tudják szedni az aszpirint, ibuprofent, ketoprofent vagy naproxent, gyakran jól tolerálják a paracetamolt. Talán az a megfigyelés, hogy a gyomrot nem bántja, vezetett ahhoz a tévhithez, hogy a paracetamolnak nincsenek mellékhatásai. Nagy dózisban, sokáig szedve azonban előfordulhatnak bizonyos problémák, például a vesék károsodása. Más, nem szteroid gyulladáscsökkentő rendszeres szedésekor, noha azokban nincs aszpirin szintén növekszik a vesebetegség veszélye.

A paracetamol jelentős túladagolása (15 grammnál nagyobb mennyiség egyszeri bevétele) visszafordíthatatlan májbetegséget okozhat. Azt viszont nem tudjuk biztosan, hogy kisebb adagokban hosszú ideig szedve károsítja-e a májat. A paracetamol túlzásba vitt használata valószínűleg azoknak a máját veszélyezteti leginkább, akik sok alkoholt fogyasztanak. Az éhezés szintén fokozhatja a gyógyszer májkárosító hatását. További kutatások szükségesek a kérdés tisztázására, de valószínű az a feltételezés, hogy a máj sérülékenyebb, ha a beteg a paracetamol szedése alatt a súlyos nátha vagy influenza miatt nem eszik.

Számos OTC gyógyszerben van paracetamol (pl. allergia, megfázás, köhögés, influenza, fájdalom és orrmelléküreg-betegség elleni készítményekben). Mindenesetre vigyázni kell arra, hogy a beteg ne vegyen be egyszerre több olyan gyógyszert, amely paracetamolt tartalmaz.

| fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentö, NSAID
2009-02-12 19:01:49
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop