Mérgezések bőrtünetei

Környezetünkben egyre több vegyi anyag fordul elő. Nemcsak belsőleg okozhatnak a bőrön elváltozásokat, hanem ismételt vagy tartós érintkezésnél - leggyakrabban foglalkozásokkal kapcsolatban - külsőleg is. A maró hatású szerves és szervetlen savak és lúgok már egyízbeni érintéskor károsítják, nagyobb töménységben roncsolják a bőrt. A közös alapvető folyamat ilyen esetekben a bőr kimaródása, ami szövetelhalással jár. A sérülés mélysége függ az anyag töménységétől, áthatolóképességétől, az érintkezés idejétől és az adott bőrterülettől. Bármely vegyi anyaggal történő érintkezésnél fontos, hogy minél előbb eltávolítsuk a bőrről. Maró hatású anyagokat bő vízzel le kell mosni, és a továbbiakban az égési sérülésekhez hasonlóan kell ellátni.

Belgyógyászati szempontból is nagy jelentőségük van a nehézfémsók okozta mérgezéseknek:

1. higany: általános tünetek az ingerlékenység, izgatottság, remegés, általános testszerte jelentkező ideggyulladás-fájdalmak, a veseműködés leállhat. Jellegzetes a szájnyálkahártya-gyulladás, a bőrön bárányhimlőre, rubeolára emlékeztető kiütések, ritkán körömtöredezés, vagy a körömlemezek fehér elszíneződése alakul ki.

2. thallium: akut esetekben zsibbadtság, hasfájás, szorulás, tág pupilla, szapora pulzus mellett látási zavarokkal kísért agyvelőgyulladásszerű tünetek, Parkinson-kórra emlékeztető jelenségek (remegés, nyálfolyás, izommerevség, stb.), delirium.

A mérgezést követő második, harmadik héten hajhullás, szőrzetvesztés mellett a bőr mindenhol nyomásérzékeny, bakteriális fertőzések léphetnek fel és a körmökön haránt fehér csíkok jelennek.

3. Cink: nyomelemként rendkívül fontos cinkmérgezés esetén levertséggel, hidegrázással, köhögéssel, ízületi fájdalmakkal járó tüneteket okoz. A cinkklorid helyileg maró hatású, a bőrrel érintkezve apró fekélyeket okoz. A cinkoxid akneszerű kiütéseket hozhat létre.

4. Réz: szintén fontos nyomelem a szervezetben. Akut mérgezés esetén azonban erős hányás, hasmenés, izomgyengeség észlelhető. Idült rézmérgezésnél sárgaság, a vörösvértestek tömeges pusztulása miatt vérszegénység, valamint májzsugor mellett a bőr, a haj, nyálkahártyák zöldes elszíneződése alakulhat ki. A bőrre rakódó rézpor gyulladást okoz, viszketéssel.A következő nagy méregcsoportba az anyagcseremérgek tartoznak.

1. Foszfor: heveny méreghatás következményeként émelygés, szomjúság, kínzó hányás, mely fokhagymaszagú és sötétben villódzik, májfájdalom és sárga májsorvadás, kóma léphet fel. Két-három nappal később sárgaság. A bőrön gombostűfejnyi bevérzések, az orrhegyen és a nagylábujjakon szimmetrikus elhalásos fekélyek jöhetnek létre. Idült mérgezésnél étvágytalanság, fogyás, fehérjevizelés és állkapocselhalás jelentkezhet. Organikus foszfátos rovarirtó (parathion) izzadást, viszketést provokálhat.

2. Arzén: a heveny mérgezésnek bőrtünete nincs, égető torok és gyomorfájással, hányással, koleraszerű hasmenéssel, testhőmérséklet-csökkenéssel, eszméletvesztéssel jár. A félheveny-mérgezés jellemzője a szem-, orr-, torokgyulladás, étvágytalanság, legyengülés, hasgörcsök, láz mellett nátha, a bőrön skarlátra vagy kanyaróra emlékeztető kiütések lehetnek. Idült esetben bérhurut, fejfájás, ideggyulladásos fájdalmak és bénulások, vérszegénység mellett a haj és szőrzet elhullása, általában az ágyéktájon kezdődő barnás bőrelszíneződés, a körmökön fehér félhold alakú foltok, gyakori körömágygyulladás, tenyereken, talpakon foltokban szarumegvastagodások jelentkezhetnek.

3. Antimon: akut mérgezés jellemzője a véres hányás, hasmenés, nehézlégzés, kiszáradás. Kenőcs formájában a bőrre kenve himlőszerű hólyagokat hoz létre. Ipari ártalomként kézujjekcéma jelentkezhet. Jellegzetes eltérés a stibium ektima: vérbő udvaron nagy, savós, hólyagos kiütés.

Méreg minden olyan vízben, zsírban vagy szövetnedvben oldható anyag, mely aránylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy mindkettő hatásával az életfolyamatokat megzavarja. Ez a méreghatás lehet múló, tartós vagy végleges is. A mérgek egy része azonnal ki váltja a mérgezési tüneteket - akut hatások -, más részük csak bizonyos idő után - idült hatások. A mérgezés súlyossága függ:

- a méreg "erősségétől", toxicitásától, azaz minél kisebb mennyiség mérgező, akár halálos belőle; - a mennyiségtől; - a töménységtől; - a halmazállapotától (pl. folyadék vagy szilárd, esetleg gáznemű);

- a behatási időtől (egy részük kis töménységben hosszú időn át hatva ugyan olyan súlyos mérgezést okozhat, mint nagy töménységben, rövid idő alatt); - a behatárolási kaputól (pl. a bőrről lassabban szívódnak fel, mint a légutakból);

- attól, hogy milyen gyorsan képes a méreg behatolni a szervezetbe, így milyen koncentráció terheli hirtelen a szervezetet;

- a szervezet érzékenységétől, vagy éppen túlérzékenységétől (a szervezet aktuális állapotától!) Vérmérgek és oldószerek: árulkodó külső jelek

A vérmérgek

A vérmérgek, mint anilin, nitro benzol, paraphenyléndiamin, metilibolya, kálium kloricum akut esetben részegséggel, izgatottsággal, fejfájással, szédüléssel kezdődő, majd kómába torkolló tüneteket okoznak. Jellegzetes a bőr szürkéskék elszíneződése, mely az ajkak, orr, fül bőrén kezdődik, később testszerte észlelhető. A vörösvértestek nem képesek oxigént felvenni, így a szervezet lényegében fulladozik (idült lefolyásnál később sárgaság lép fel). Idült anilinmérgezésnél a kezeken fokozott izzadás léphet fel, mely idült nedvező ekcémába mehet át, mély repedésekkel vagy a szaruréteg megvastagodásával. A paraphenyléndiamin - fekete festék - közismert allergizáló vegyület, mely a hajfestékekben is előfordul.

Ipari oldószerek

Az ipari oldószerek közös jellemzője, hogy zsíroldékonyak, így elsősorban a központi idegrendszerre hatnak. A benzin, petróleummérgezés általános tünetei az émelygés, hányás, hasmenés, hallucinációk, majd öntudatlanság, rángógörcs, fehérjevizelés. A tüdőbe kerülő benzin órák alatt súlyos vérzéses tüdőgyulladást okozhat. Idült be hatásnál a szőrtüszők érintettsége miatt pattanások, foltos barnás pigmentációk, foltokban a szaru réteg megvastagodása léphet fel. Az etilbenzintől heveny hólyagos bőrgyulladás keletkezhet. A benzol , toluol , xylolmérgezés általános tünetei: kábultság, szédülés, izomremegés, görcsök, légzés bénulás. A bőr szürkéskék elszíneződése jellemző. Idült esetben alacsony vérnyomás és a csontvelő károsító hatás miatt vérszegénység, alacsony vérlemezke és fehérvérsejtszám következtében a bőr nagyfokú sápadtsága, valamint különböző apró be vérzések, valamint ütés, zúzódás esetén nagy vérömlenyek keletkezése jellemző. Emellett a szájban kifekélyesedő gyulladás léphet fel. A szénkénegmérgezés részegség, izgatottság, majd öntudatlanság, görcsök és légzésbénulás mellett feltűnően kipirult arccal jár. Idült esetben izomgyengeség, szívritmuszavarok, látászavarok, delírium mellett vérszegénység okozta sápadtság jellemző. A klórozott szénhidrogének (tetraklórmetán, triklór etilén) akut esetben köhögéssel, eszméletvesztéssel, lázzal járó vese és májkárosodást, a bőrön sárgaságot, bevérzéseket, vizenyőket idéznek elő. Idült esetben ujjremegés, bénulások mellett bőrgyulladás léphet fel. A vegyi és festékiparban elterjedten használatos metil alkohol akut esetben hányást, hasmenést, delíriumot, görcsös eszméletvesztéses állapotot, légzésbénulást, vakságot idézhet elő. A bőr jellegzetesen szürkéskék a fellépő oxigénhiány miatt. Az egyéni tűrőképesség egyébként nagyon változó ezzel a vegyi anyaggal szemben.

A gyógyszermérgezéseket általában a gyógyszerek véletlen, vagy szándékos túladagolása okozza. A hatásaik a következők lehetnek:

  • a terápiás hatása kórosan fokozott formában jelentkezik
  • a terápiás hatással ellentétes jelenségek lépnek fel
  • a mellékhatások fokozódnak
  • a külsőleg használatos szerek lokális maró hatása érvényesül.

A kábító és altatószerek között említendő az ALKOHOL, mely heveny mérgezés esetén a kezdeti izgalmi szak után mély alvást, a bőrön kékesszürke elszíneződést válthat ki. A bőr rendszerint hideg tapintatú és fagyási sérülésekre hajlamos. Idült alkoholizmus bőrtünetei az arcon kialakuló rezes bőr ( a rosacea nemcsak alkoholbetegség következménye lehet !) , az orr bőre gyakran kékes árnyalatú. A máj károsodása miatt felléphet sárgaság, a hasfalon viszértágulatok, a haj kivételével a szőrzet kihullhat, a bőr száraz, és napsugárzás hatására hólyagok, illetve sötétbarnás elszíneződés alakulhat ki.

Az altatószerek (elsősorban barbiturátok ill. ezek kombinációi) okozta mérgezés esetén a bőr kékesszürke, az arc duzzadt, lividvörös, hűvös tapintatú. Idült esetben felfekvéses fekélyes, skarlátra, vagy kanyaróra emlékeztető kiütések jelentkezhetnek. A MORFIUM okozta akut mérgezés esetén az arc sápadt, kékesszürke foltos, erősen izzad. Idült esetben a bőr száraz, petyhüdt, testszerte viszket. Kékes, vagy barna foltok láthatók foltokban. Jellemző a korai őszülés.

A KOKAIN okozta heveny mérgezés egyetlen bőrtünete a sápadt arc. Idült esetek jellemzői: ekcémás elváltozások testszerte,  az orrban fekélyek (szippantópor használata esetén a porcos orrsövény is átlyukadhat), állandó izzadás és viszketés.

A növényi eredetű mérgek közül az ATROPIN (beléndek és nadragulya gyümölcse, magja, gyökere tartalmazza) okozta akkut mérgezésre jellemző  a szájszárazság, rekedtség, FORRÓ BŐR, szomjúság, szapora pulzus, izgatottság, hallucinációk, görcsök, gyakran skarlátra emlékeztető vörös bőrszín.

A NIKOTIN okozta mérgezés rendszerint a mezőgazdaságban insecticidként használt ún. nikotintörzsoldattal fordul elő. Könnyű mérgezésre a hányinger, hányás, nyálfolyás, szédülés, fejfájás és enyhe remegés jellemző. Az arcbőr sápadt. Később, illetve súlyosabb esetben verejtékezés, eszméletvesztés lép fel. A bőr  kékesszürke színűvé válik. Idült dohányosoknál gyakori a szájnyálkahártyán, illetve az ajkakon rákos daganat kialakulása.

Az ÉTELMÉRGEZÉSEK közé tartoznak a fertőzött élelmiszerek fogyasztása miatt fellépő tünetegyüttesek is, mint pl. a SALMONELLOZISOK. A hányás, hasmenés, esetleg hidegrázás, zöldes-vizes széklet mellett csalánkiütés, vagy halványvörös foltok, súlyosabb esetben testszerte apró bevérzések jelenhetnek meg a bőrön. A mindennapi életben a kórokozók számára optimális  táptalaj a házi disznósajt, krémek, krémfagylaltok, főtt tészták, kinyitott halkonzervek, hal és gombás ételek. A diéta ilyen esetekben a terápia fontos része, azaz szigorúan koplalni kell leginkább 12 órán keresztül. Majd pirított kenyér, vízben főtt burgonya, barna rizs, kevés keserű tea, később rántottleves, sovány tehéntúró, majd 2 nap múlva könnyű vegyes étkezés ajánlott.

Mérges rovarok csípése következtében fellépő klasszikus tünetegyüttes a méh, illetve darázscsípést követő szívdobogás, nyálfolyás, hasmenés, ájulás ritkán shock. A bőrön a csípés helye kipirosodik, megduzzad, testszerte csalánkiütés jelentkezhet.

A Simuliumok (kolumbácsi légy) csípése fájdalmas, utóvérzik, helyén apró pontszerű bevérzések, vizenyő keletkezhet, a nyirokutak begyulladnak, a környék nyirokcsomók megduzzadhatnak. Emellett hidegrázás, szapora szívverés, alacsony testhőmérséklet léphet fel.

Mi a teendő, ha mérgezés gyanúja merül fel?

Döntő lehet a gyorsaság, azonnal mentőt kell hívni. Közben a beteget ki kell vinni a szabad levegőre, protézist eltávolítani, nyelvet előre kell húzni, nyakkendőt, ruhát meglazítani, és az egyént oldalhelyzetbe fektetni. Egyedül hagyni nem szabad, nehogy az esetleg zavart beteg önmagában kárt tegyen. Az eszméletlen beteget viszont ne mozgassák, ne tegyék fel ágyra, mivel a régebb óta eszméletlen egyén légzése és keringése a legkisebb mozgatásra leállhat. Eszméletlen vagy zavart tudatállapotú beteget hánytatni, itatni nem szabad. A környezetben látható üveg, pohár, gyógyszerfiola, ételmaradék, stb. eltávolítása tilos, mivel támpontot jelenthet a mérgezés mibenlétére.

| Mérgezés, Mérgeződés, Intoxicatio, Bőrbetegségek, Bőrbetegség, Bőr betegség, Bőr megbetegedés, mérgezések bőrtünetei
2002-07-18 12:03:33


Web Design & Development Prowebshop