Alkohol

Talán az alkohol a ma legelterjedtebb, legveszélyesebb szenvedélykeltő kémiai anyag. Az iparilag fejlett, civilizált országokban nagyon sokat isznak. A fejenkénti fogyasztást az eladott alkoholtermékek mennyiségéből szokták kiszámolni, ezt tiszta alkoholra számítják át. Magyarországon kb. 11 liter a fejenkénti kimutatható tiszta alkoholfogyasztás. Mivel ez a szám a csecsemőkre és kisgyermekekre is vonatkozik, nyilvánvaló, hogy a lakosság egy része ennél jóval többet iszik. A lakosságnak mintegy harmada tekinthető rendszeresen ivónak, a másik egyharmada alkalmilag, ritkán iszik, és körülbelül egyharmad része absztinens.

alkohol, alkoholizmus | Szenvedélyeink 1995 ;   SubRosa Kiadó | Buda, B.
Az ivás területén sok a "mozgás". A nem ivók egy része (például a gyerekek) később inni fog, és sok absztinens már nem iszik, de korábban alkoholista volt. Időnként emelkedik a fejenkénti alkoholfogyasztás, máskor csökken. A jólét és a társadalmi feszültségek fokozódása általában növeli az alkoholfogyasztást, viszont egyes területeken vagy lakosságrétegekben épp az elszegényedés okozhatja az ivás fokozódását.

Magyarországon a nyolcvanas évek végéig emelkedett a fejenkénti alkoholfogyasztás, majd csökkenni kezdett, és az utóbbi években "stabilizálódott". Ám sok szakember az alkoholcsempészet és az otthoni, titkos szesztermelés növekedésére gyanakszik,

és nagyobbnak tartja a fogyasztást. A legtöbbet ivó országok - Franciaország, Olaszország, Németország - 13-14 liter körül fogyasztanak fejenként. A nagyon sokat ivó országokban erőteljes küzdelem van kibontakozóban a mértéktelen ivás ellen, és vannak országok, ahol az alkoholfogyasztás mértéke erősen le is csökkent. Ismeretes a Gorbacsov-féle kísérlet a nyolcvanas években, ekkor a fejenkénti alkoholfogyasztás a Szovjetunióban visszaesett, de azóta újból emelkedett, sőt sok helyen magasabb a fogyasztás a korlátozás előtti éveknél.

Az ivás kulturális háttere.

A legkülönbözőbb italfajták léteznek, alkoholtartalomtól függően. A sör és a bor híg, általában étkezéskor fogyasztják, míg a tömény (általában 40 százalék alkoholtartalom körüli) szeszek már kizárólag az alkoholhatás miatt kerülnek fogyasztásra.

Az alkoholfogyasztás széles körű elterjedését részben a hosszú történelmi hagyomány (és ebből eredően a kialakult alkoholtermelő gazdasági háttér - pincészetek, lepárlók, pálinkafőzők, palackozó-, szállító- és eladóhelyek stb.) segíti elő, részben a táplálkozással összefüggő felhasználás, részben pedig a népi gyógyszerként való alkalmazás.

Az alkohol évszázadokon át a házipatikák része volt. Kétségtelen, hogy bizonyos esetekben értágító hatása miatt előnyös és tünetenyhítő, a szorongásoldó hatás miatt nyugtató. Újabban nagy publicitást kapott az a nézet, hogy a kismértékű, rendszeres borfogyasztás - különösen a vörösboré - védő hatású a szívinfarktus (és kisebb mértékben a rosszindulatú daganatok) ellen. A kérdés komoly vitát váltott ki. A szakemberek többsége ugyanis amellett van, hogy az alkohol teljességében ártalmas, és ki kellene vonni a forgalomból, mindenesetre semmilyen jogcímen nem lenne szabad propagálni. (Ez a nézet öltött testet az amerikai szesztilalom korszakában.) Az alkoholipar viszont felerősíti a pozitív hatásról szóló híreket, mert a mértékletesség, az ésszerű fogyasztás kiemelése megengedi számára a piaci pozíciók megtartását.

Az alkohol mindenesetre "átitatta" a társadalmat, az ünnepségek, a társas együttlétek szinte elengedhetetlen kelléke. A családokban, a háztartásokban is a jólét, a modern életforma jelképe lett. A már említett mintahatásnak így megvannak a feltételei. A Legtöbb ember alkalmi, szociális ivóként kezdi, majd rendszeres ivó lesz, rendszerint egy-két évtizeden át "egyensúlyban" marad így, és ezután válik mértéktelenül, ártalmasan ivóvá, alkoholfüggővé - vagyis alkoholistává.

A dipszomán ivás.

Veszélyes az ún. dipszomán ivás is, amikor visszatérően, időnként részegedik le valaki erősen, de akkor egy ideig nem tudja abbahagyni, csak az italnak 61, elkóborol, lerongyolódik, rendőrségre kerül stb.

A lerészegedés.

Az alkohol sajátos problémája a lerészegedés. Ez voltaképpen heveny alkoholmérgezéses állapot. Dózisfüggő, de a hajlamosító körülményektől (az említett biológiai hajlamosságtól, az alkohollebontás genetikai, enzimatikus képességétől) is függ.

A lerészegedés mindig visszaélésszerű felhasználás. A hagyományos fogyasztás vagy a táplálkozással együtt járó ivás mindig mértékletes. A lerészegedésben viszont benne van a harás intenzitásának keresése, de gyakran a valóság előli menekülés, a szorongásoldás, illetve a tudat kikapcsolásának erős, mindent elsöprő vágya is. A lerészegedés nagyon veszélyes, akár halálos kimenetelű is lehet Részegen könnyű megfagyni vagy balesetet szenvedni.

A köztudat többnyire a gyakori vagy a rendszeres részegséget társítja az alkoholizmussal. Az alkoholproblémák zömében azonban, különösen ma már, ritka a lerészegedés. Ez leginkább az alkoholista "karrier" végfázisaiban, vagy nagy elkeseredés, önkárosítási kedv esetében válik rendszeressé. A típusos ivó azonban csak "spicces", illetve "alkoholos befolyás alatt" van. A legtöbb emberen sokáig meg sem látszik, hogy ivott. A munkaidőn kívüli, otthoni ivás rendszerint ilyen. Hasonló az ún. "női alkoholizmus", amikor az otthonában élő, munkaviszonyban nem lévő nő fokozatosan hozzászokik a rendszeres iváshoz. Titkolni igyekszik ugyan, s ez sokáig sikerül is neki, mert kijózanodik, mire a család délután hazaér. Egy idő után azonban az ivás már feltűnik.

Az ivás veszélyes fázisai.

Az ivási folyamatnak vannak olyan állomásai, amelyek egyértelműen jelzik a kockázat növekedését.

Az első "lépcső" az alkoholtolerancia kialakulása. Aki "jól bírja az italt", az rendszerint előbb-utóbb a rabjává válik.

Rossz jel a hiánytünetek megjelenése. Ilyen például a reggeli alkoholigény, a bizonyos ideig tartó józanság után fellépő erős alkoholszomj, a kézremegés, az arc megduzzadása, "rezessé" válása, a szemek táskás elváltozása, az alkohollal összefüggésbe hozható fogyás vagy hízás.

Mivel az alkohol károsítja az emlékezetet, igen rossz jel az ún. "palimpszesztus"-tünet, vagyis az, ha a lerészegedés előtti és alatti emléknyomok kitörlődnek, és az illető nem emlékszik semmire.

Nagyon rossz jel minden olyan családi és társadalmi konfliktus, amely alkoholfogyasztással függ össze. Ilyen lehet az italos állapotban bekövetkezett szabály- vagy törvénysértés, a kritikai érzék csökkenéséből eredő botrányos viselkedés; az agresszivitás, a kötelezettségek elmulasztása, a munkateljesítmény fokozatos csökkenése.

Igen rossz jel minden, alkoholfogyasztásból eredő testi és lelki betegség, tünet, szövődmény. Szinte minden szervnek és élettani folyamatnak árt a rendszeres ivás. Már az aránylag kis mennyiségek is ártalmasak. Éves nagyságrendben férfiak esetében heti 30-40 gramm, nőknél 20-25 gramm tiszta alkohol elfogyasztása már károsítja a szervezetet (a nők mája és anyagcsererendszere érzékenyebb az alkoholra). Pedig ezek, az ivási szokásokhoz képest, nagyon kis mennyiségek.

Súlyos szövődmények.

Az alkoholizmus legfőbb és halálos szövődménye a májzsugor (májcirrózis). Magyarországon jelenleg kb. 6700 ember hal meg évente májzsugorban (mintegy negyven évvel ezelőtt kb. 50), és ez a szám folyamatosan emelkedik. A májzsugoros halálesetek alapján szokták kiszámítani az alkoholisták számát egy országban. Magyarországon eszerint mintegy 800 000-1 000 000 nagyivóval, potenciális alkoholistával számolhatunk.

Nem kis részben a rendszeres, mértéktelen ivás szaporítja meg az emésztőrendszer rákjait, a hasnyálmirigy betegségeit, a szívinfarktust és sok más testi bajt is.

Súlyosak a lelki, idegrendszeri szövődmények. A korai agyérelmeszesedés, elbutulás, leépülés, a megjegyző és előhívó emlékezés zavara (Korsakov-szindróma) már a végállapot. Előzetesen azonban gyakori a zavartság. Ez ritkábban alkoholos hallucinózisként jelentkezik, ilyenkor a beteg hangokat hall, szorong, téveszméi vannak, gyakrabban az ún. delirium tremens következik be: ennek során vegetatív izgalom, sajátos vizuális hallucinációk, kézremegés jelentkezik. Ilyenkor gyakran apró állatokat, rovarokat, egereket lát a beteg.

Különösen ártalmas, ha olyasvalaki iszik, akinek idegrendszeri panaszai vannak, vagy valamilyen elmebetegségben szenved. Ez nemcsak az alkohol okozta szövődményeket hozza létre gyorsan, hanem rontja az alapbetegségeket is.

Nagy veszély idült alkoholizmusban az öngyilkosság, a pszichiátriai betegséggel (komorbiditással) együtt járó esetekben ennek a veszélye még nagyobb.

Az alkoholizmus társadalmi kára igen nagy, sokkal nagyobb, mint az alkoholtermelésből és -forgalmazásból származó jövedelem. Az alkoholisták várható élettartama legalább 10 évvel kevesebb, mint a nem ivóké. A bűnesetek 60-70 százaléka alkoholos befolyásoltságban történik, különösen az erőszakos bűncselekményeké.

| alkohol, alkoholizmus
2003-01-27 17:56:46
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop