Megőrjít a Web? - 1. rész

Hozzászólás, SMS, bejegyzés, e-mail. Az újabb kutatások szerint az Internet magányossá és depresszióssá tesz, és a lelki betegségek még súlyosabb formáit okozhatja.

függőség, okostelefon, internet, közösségi oldalak | InforMed Hírek10   InforMed | Glanz, J.
A kérdés az Internet agyműködésre gyakorolt káros hatásait illetően igen régi. De még azok is, akik szkeptikusak a webbel szemben butaságnak tekintették azt a nézetet, hogy az Internet befolyásolja, hogyan érzünk, és gondolkodunk, csak egy újabb médiumnak tekintették és nem egy ördögi gépnek.

Mostanára azonban kezdenek halmozódni a bizonyítékok. A kép sokkal komorabb, mint feltételezték. Az Internet jelenlegi formája – mobil, társasági, felgyorsult és az élet minden területébe behatoló, lehet hogy mindnyájinkat nem csak elbutít és magányosabbá tesz, hanem depressziót és szorongást is okozhat. Hajlamosít a neurózisra és figyelemhiányos rendellenességekre, sőt pszichózisra is. Agyunk a drogfüggőkhöz hasonlóan működhet, és normális emberek tönkremennek.

1996 nyarán az MIT hét fiatal kutatója egyidejűleg élt a valódi és a virtuális világban, billentyűzet volt náluk, hátizsákjukban rádió adóvevő és szemük elé képernyő volt csíptetve. Kiborgoknak nevezték magukat, és valóban furcsa lények voltak. Mára mindnyájan kiborgok vagyunk. Az állandó elérhetőség normálisnak tűnhet, de nem biztos, hogy egészséges és fenntartható az, ahogy a technológia az élet minden problémájának oka és megoldása lett.

Egyetlen generáció leforgása alatt az emberek egyesültek a masinájukkal, sokan napi 8 órán át bámulják a képernyőt, több időt töltenek a monitor előtt, mint minden egyéb tevékenységgel, az alvást is beleértve. Egy átlagos iskolai nap alatt 7 órát töltenek a gép mellett, 11 órát lehet számolni, ha több eszközt is használnak. Az okostelefonokból ma már többet használnak az USA-ban, mint a régi modellekből és a felhasználók több mint egyharmada csatlakozik az Internetbe, mielőtt felkelne az ágyból.

Az SMS és email küldés olyan lett, mint a pislogás, egy átlagember, életkorától függetlenül, havonta 400 özenetet küld és kap, négyszer annyit, mint öt évvel ezelőtt. Egy átlagos tizenéves 3700 szöveget küld és kap havonta, az öt évvel ezelőttinek kétszeresét. Az ilyen normális, hétköznapi kiborgok kétharmada számol be arról, hogy vibrálni érzi a telefonját, holott a valóságban semmi sem történik. A kutatók ezt a jelenséget fantom vibrációnak hívják.

A digitális eltolódás az utóbbi öt évben az embert arra lóra emlékezteti, amelyik levetett a lovasát és vonszolja a maga után, a kantárt fogva. A kutatások mára világossá tették, hogy az Internet nem csak egy új médium, hanem egy teljesen új szellemi környezet.

Ez a tény legalább olyan jelentős és példa nélküli, mint a klímaváltozás. A legcsodálatosabb világot hozhatjuk létre gyermekeinknek, de ez nem fog megtörténni, ha az emberek alvajáróként sétálnak bele az új technológiába és üveges szemű zombiként végzik.

A Newsweek-ben megjelent, több mint egy tucat országban végzett vizsgálaton alapuló beszámoló szerint az eredmények egy irányba mutatnak. A számítógép olyan, mint a kokain előbb mániát, majd depressziós állapotot okoz. A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (rendszeresen megjelenő évkönyv, mely a lelki betegségekkel foglalkozik) még nem is említi az Internet függőséget. Amikor azonban a jövő évi évkönyv megjelenik, most először ez a kórképet is besorolja. Kína, Tajvan, és Korea elfogadta a diagnózist. És elkezdte a kezelni a túlzott web használatot, melyet súlyos nemzeti egészségügyi válságnak tekintenek.

Azokban az országokban, ahol emberek tízmilliói – 30% tizenéves - Internet függőnek tekinthető, többnyire játék, virtuális valóság és társasági média használó, a következő történetek szenzációs főoldali hírek voltak. Egy fiatal pár elhanyagolta csecsemőjét, aki belehalt, míg egy virtuális babát gondoztak online. Egy fiú halálos sérülést okozott anyjának, aki kérte, hogy lépjen ki a játékból, majd utána még a mama hitelkártyáját használta, még több játékidőt vásárolt.

A koreai kormány gyógykezelési központokat támogat és koordinálja a web szolgáltatás késő esti leállítását fiatalok számára. Kína keresztes hadjáratot indított a biztonságos web használat érdekében, miután kiderült, hogy egyes orvosok elektrosokkolják és verik az Internet-függő tinédzsereket.

Az egyik kutató szerint még a középkorúak között is – átlagéletkoruk 40 év, fehér és több mint 50000 dollárt keres évente – nyolc közül kb. egynél kórös Net függőség volt kimutatható.

A Maryland-i Egyetem 2010-ben végzett “Unplugged” (Kikapcsolva) kísérletében 200 egyetemi hallgatót kértek meg, hogy mellőzzenek minden web és mobil technológiai használatot egy napra, vezessenek naplót, melyben leírják érzéseiket. “ Függő vagyok és ez az állapot émelyítő” írta az egyik. “ A média a kábítószerem” írta egy másik. A kutatók legalább két másik iskolában nem tudták elvégezni a kísérletet, jelentkezők híján. “ A legtöbb középiskolás nem csak nem hajlandó, de nem is képes média kapcsolat nélkül létezni.” foglalták össze a kutatók.

Ugyanebben az évben két tajvani pszichiáter szerepelt az újságok címlapján az iPhone függóség leírásával. Saját orvosi praxisukból dokumentáltak két esetet: az egyik egy középiskolás fiú volt, aki elmegyógyintézetben kötött ki, miután iPhone használata elérte a napi 24 órát. Egy másik betegük 31 éves kereskedő nő volt, aki a telefonját autóvezetés közben használta. Mindkét esetet kézlegyintéssel elintézték volna, ha egyidejűleg nem jelenik meg egy 200 fős tanulmány a Stanford Egyetemről, melyben azt írják, hogy legalább tíz közül egy ember teljesen függő a telefonjától. Csaknem 6% vallott be valamilyen kényszerítő érzést, 3 % nem enged senkit a telefonjához nyúlni.

Az utóbbi két évben az aggodalom a web kóros hatásiról tovább erősödött. Az USA-ban dúló web függőségről szóló, iDisorder című könyvben a szerző csapata 750 embernél végzett felmérést - tizenévesek és felnőttek körében- mely technológiai szokásaikkal foglalkozott és számos elmegyógyászati tesztet végeztetett el náluk. Azt találta, hogy a válaszolók legtöbbje, az 50 éven felettiek kivételével, ellenőrzik SMS-eiket e-mailjeiket és társasági oldaluk bejegyzéseit “állandóan vagy 15 percenként”. Ami aggasztóbb, hogy azok, akik több időt töltöttek online, több neurotikus vonást mutattak.

Talán nem meglepő, hogy aki több időt tölt online, kényszerítve érzi magát, hogy a hozzáférést meg is kapja. Valójában ezek a felhasználók nem akarnak így bekapcsolva lenni. Nem jelent szabad választási lehetőséget az, hogy a legtöbb nagy cégnél dolgozó fiatal alkalmazott (45 éves vagy fiatalabb) a Blackberry-jét a hálószobában tartja karnyújtásnyira, egy 2011-es tanulmány szerint. Egy másik 2011-es vizsgálat kimutatta, hogy a nyaralók 80%-a laptopot vagy okostelefont visz magával, hogy be tudjanak jelentkezni távollétükben a munkahelyükre. Nem jelent szabad választást az sem, hogy az okostelefont használók megnézik a telefonjukat lefekvés előtt, az éjszaka kellős közepén, ha felébrednek egy pillanatra és reggel percekkel ébredés után.

Lehet, hogy választjuk a technológia használatát, de valójában a rövidtávú jutalom lehetősége ránt bele bennünket. Minden egyes üzenet társasági, szexuális vagy foglalkozásbeli lehetőség lehet, és kis jutalmakat kapunk, ha fogadjuk. A Scientific American-ben megjelent cikk szerint ezek a jutalmak újratöltik a kényszer motorját. Leginkább ahhoz hasonlítható a jelenség, mint az a borzongás, amit a szerencsejátékos érez, amikor új kártya kerül az asztalra. A hatás erős és nehéz ellenállni.

Folytatjuk!
| internet, közösségi oldalak, okostelefon, függőség
2012-07-30 11:43:24

Web Design & Development Prowebshop