A dohányzás ára - Szájüregi és tüdődaganatok...
A dohányzás sajnos minden ismert káros következménye ellenére is rendkívül népszerű szenvedély. A tapasztalatok szerint sok esetben a dohányosok közönyösen, avagy cinikusan gondolkodnak az őket - és a passzív dohányosokat - fenyegető betegségekről. De tudják-e, hogy pontosan mivel állnak szemben?
A dohányfüstben található 4000 különböző anyagból számos bizonyítottan rákkeltő. A korabeli orvosok már a dohányzás európai elterjedésekor - 16-1 7. század - összefüggést figyeltek meg az ajak- és szájüregi rákos daganatok és a dohány között. Ennek ellenére a divat az átmeneti tiltások ellenére egyre több embert vont bűvkörébe.
Ajakrák
Kezdetben általában nem múló seb formájában jelentkezik a nyelven, az ínyen vagy az ajkon. Idővel rossz lehelet, vérzés, evéskor jelentkező fájdalom alakul ki. Előrehaladott stádiumban a nyelés és a beszéd is akadályozottá válik.
A kezelés műtéti, amelyet szükség esetén sugár- és kemoterápia egészít ki. Mivel a szájüreg a beszéd és az evés szempontjából is kulcsfontosságú szerepet tölt be, a műtét még viszonylag kis daganat esetén is tartósan, többnyire véglegesen rontja a beteg életminőségét. Legtöbbször a nyelv csonkolása miatt válik nehezen érthetővé a beszéd. Más esetben az állcsont egy részét kell eltávolítani, ami a fogazat hiányossága miatt okoz beszéd- és rágási zavarokat. Sajnos a legtöbb esetben a betegek előrehaladott rákos daganattal kerülnek orvoshoz.
Ilyenkor - ha még egyáltalán elvégezhető a műtét - kiterjedt csonkolás szükséges. Ez a funkcionális problémákon kívül esztétikai torzulással is jár. A beteg élete hátralévő részében csak puha, pépes ételeket képes fogyasztani. A nyaki nyirokcsomó-láncolat eltávolítása a vállmozgás korlátozottságához vezethet, ami fésülködés vagy borotválkozás közben okoz nehézséget.
Az előrehaladott esetekben mindenképpen szükséges sugárterápia hatására a nyálmirigyek károsodnak, ezért kínzó szájszárazság alakul ki, mely megnehezíti, fájdalmassá teszi a táplálkozást, ezért a betegek a sugárterápia alatt és után általában sokat fogynak. A megmaradt fogak a nyál hiányában gyors romlásnak indulnak.
Fontos tudni! A szájüreget célzó sugárkezelés után a foghúzás fokozott kockázattal jár, ezért csak megfelelő intézményben végezhető el.
A kiegészítő kemoterápia általános gyengeséget, hányingert, étvágytalanságot válthat ki. Az ajakrák viszonylag jó kórjóslatú rosszindulatú daganat. A műtét után a száj mérete csökken, ami akadályozhatja a szájnyitást, ezáltal az étkezést. Nagyobb daganat esetén plasztikai helyreállító műtétre van szükség, hogy a száj formája és működése ne károsodjon jelentősen. Ennek ellenére az esztétikai eredmény sosem tökéletes.
Magyarországon a szájüregi daganatok száma rohamosan emelkedik. Tudnunk kell, hogy a legmodernebb kezelési módok mellett is meglehetősen rossz a betegség prognózisa. A természetgyógyászati módszerek és készítmények javíthatnak az általános állapoton és növelhetik a túlélés esélyét, de a kialakult deformitásokat nem tudják elfedni és a kiesett funkciókat sem képesek pótolni. A természetgyógyászat nem helyettesítheti a daganatkezelés hagyományos módjait.
Élhetnének még...
Magyarországon évente hozzávetőleg 35 000 ember halála vezethető vissza a dohányzásra. Különösen a szájüregi daganatok száma növekszik drasztikusan. Az orvosok szinte már az unalomig ismétlik, hogy a dohányzás jelentősen növeli a szájüregi, garat-, gége- és tüdőrák kockázatát.
Garat- és gégerák
Első tünete rekedtség vagy ismétlődő félrenyelés, nyelési fájdalom. Elhanyagolt esetben teljes nyelésképtelenség vagy fulladás léphet fel.
A kezelés az esetek zömében itt is műtéti, amelyet a daganat kiterjedésétől és biológiai jellemzőitől függően sugár- és kemoterápia egészíthet ki.
A műtét következtében kezdeti stádiumú gégerák esetén is tartós rekedtség marad vissza.
Az esetek többségében azonban a daganat annyira előrehaladott állapotban kerül felismerésre, hogy a gége teljes eltávolítására kerül sor. Ezáltal a beteg véglegesen elveszti eredeti hangját. A gége kiirtásával a táplálék és a levegő útja szétválik. A légvétel a nyakra véglegesen kiszájaztatott légcsövön keresztül történik.
A gége teljesértékűen nem pótolható, bár különböző módszerek segítségével lehetséges a hangadás. A legegyszerűbb módszer egy elektromos rezgéseket keltő készülék, amelynek hangját a beteg szájmozgással modulálja. Az így létrejött beszéd monoton, fémes, nehezen érthető, sokszor ijesztő. A másik módszer, amikor a beteg hosszas gyakorlással elsajátítja a lenyelt levegő visszaböfögésével történő hangadást. Ez a fajta beszéd sokkal emberibb, érthetőbb, bár nem mindenki képes elsajátítani.
Az utóbbi időben kifejlesztett eljárás során a légcső és a nyelőcső közötti falba helyezett szelep segítségével - bizonyos esetekben - az élettanihoz hasonló beszéd érhető el. A gége eltávolítására a szűk anatómiai viszonyok miatt a nagyobb algaratdaganatok esetén is szükség van. A sebészi technika fejlődésének köszönhetően az utóbbi évtizedben olyan daganatok is eltávolíthatóvá váltak, amelyeket korábban a keletkezett kiterjedt szövethiány miatt nem lehetett megoperálni. A mell izom egy része felhasználható a nyaki bőr és a szájfenék pótlására. Mikrosebészeti érvarratok segítségével az alkar bőrével pótolható a garat, a nyelv vagy a szájfenék, a lábszár szárkapocscsontja segítségével pedig az állkapocs. Ezek a műtétek 6-1 0 óra hosszúságúak és nagy megterhelést jelentenek mind a betegnek, mind a műtétben részt vevő egészségügyi személyzetnek.
Rizikófaktorok
A szájüregi, garat- és gégerákok legfőbb rizikófaktorai:
- dohányzás
- alkoholfogyasztás
- elhanyagolt fogazat
Tüdőrák
A tüdőrák sokáig tünetmentesen fejlődhet. A köhögés a dohányosok nagy részére amúgy is jellemző, így csak a vérköpés vagy a nagymértékű fogyás lehet figyelmeztető jel. Ezek azonban már előrehaladott daganatot jeleznek, amelynek kórjóslata meglehetősen rossz.
Az egyik tüdő részleges eltávolítása nagy megterhelést ró a betegre, mivel a tüdő felületének csökkenésével a gázcsere hatékonysága csökken. Akár kisebb megterhelés is légszomjat, gyengeséget válthat ki. A műtéti kezelést legtöbbször kemoterápia egészíti ki, amelynek mellékhatásai tovább rontják az életminőséget. Sajnos a tüdőrák prognózisa minden erőfeszítés ellenére is meglehetősen rossz.
Mit tehetünk?
Néhány esettől eltekintve a szájüregi, garat-, gége- és tüdőrákosok erős dohányosok. Emellett sokan alkoholizálnak, szájhigiénéjüket pedig elhanyagolják. Többnyire egyáltalán nem járnak szűrővizsgálatokra. A legnagyobb probléma, hogy az emberek döntő többsége el sem tudja képzelni, hogy konkrétan mivel járnak azok a daganatok, amik kialakulásában a dohányzás jelentős szerepet tölt be.
„Valamiben meg kell halni” - mondják, de fogalmuk sincs arról a küzdelemről, fizikai és lelki kínról, amivel ezek a betegségek járnak. Még szerencsés esetben is szemmel látható - és hallható - nyomot hagy a gyógyult betegen a kezelés. Sokakat a megváltozott külső és beszéd miatt kirekesztenek korábbi környezetükből, elveszítik munkájukat és kapcsolataikat.
Legfontosabb a megelőzés!
A dohányzás okozta daganatos betegségek megelőzése nem lenne nehéz, ha az emberek a kockázatok mérlegelése után elhagynák káros szenvedélyeiket, és legalább a minimális figyelmet fordítanák saját egészségükre.
Extra tippek
- Ha elhagyta a cigarettát, szedjen 1 hónapig lándzsás útifűszirupot, tartson salaktalanító kúrát, és igyon hársfa-, bodza-, fehérmályvateát!
- Sejtregenerálásra szedjen 3-4 hónapig béta-karotint, C- és E-vitamint, cinket és szelént!
- Az immunrendszer támogatására próbálja ki a kasvirágot, a nonit, a rizskorpakivonatot (BioBran), a macskakarmot vagy a cápamájolajat! Használhatja őket váltva is kúraszerűen!
dr. Réthy Ágnes
2007-05-29 14:05:21