A magány káros szenvedélyhez vezethet

kábítószer, dohányzás, fiatalok, alkohol | Népszabadság   Népszabadság

A Budapesten lakó, 25 évnél fiatalabb, felsőfokú oktatási intézményben tanuló fiatalokat veszélyezteti leginkább, hogy rendszeres kábítószer-fogyasztóvá válnak - állapítja meg egy közelmúltban elkészült szociológiai tanulmány. A 18-35 év közötti megkérdezettek úgy vélik: a magány, a társ hiánya sok esetben káros szenvedély kialakulásához vezethet.

A Bánáti Ferec szociológus által vezetett csoport felmérése során 1250 felsőfokú oktatási intézményben tanuló, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató területen dolgozó vagy közalkalmazottként elhelyezkedett 18 és 35 év közötti fiatalt kerestek meg. A megkérdezettek 12 százaléka fogyasztott már legalább egy alkalommal valamilyen kábítószert, csaknem 80 százalékuk fogyasztott alkoholt és 40 százalékuk dohányzik. Az alkoholt fogyasztók 68 százaléka csak nagyon ritkán, 23 százaléka étkezéshez vagy ünnepi alkalmakkor, 7 százaléka naponta, de többnyire csak egyfélét és 2 százaléka naponta többféle italt, nagy mennyiségben ivott. A dohányosok 30 százaléka csak nagyon ritkán gyújt rá, 18 százaléka napi tíz, 35 százaléka napi tíz-húsz szálat, 17 százaléka pedig napi egy doboz cigarettánál is többet szív el.

A fiatalok 28 százaléka volt már olyan társaságban, ahol valaki kábítószert fogyasztott. Azoknak, akik már voltak ilyen társaságban, 68 százalékuk még soha nem próbálta a drogot, a többiek viszont igen. A fogyasztók mintegy 60 százaléka még csak egyszer próbálta ki valamelyik kábítószert, valamivel több mint 31 százaléka már legalább kétszer, 8 százaléka pedig egyszer kipróbálta valamelyiket és azóta rendszeres fogyasztó.

Ha a kábítószer-fogyasztók 12 százalékos arányát a teljes, 18-35 éves korcsoportra vetítjük, ez mintegy 300 ezer fiatalt jelent. A súlyosan veszélyeztetettek köre azonban ennél is nagyobb, hiszen a felmérésben részt vevő fiatalok kivétel nélkül dolgoztak, és többségük családi, anyagi körülményei is rendezettek voltak. Ráadásul azok is veszélyeztetettnek számítanak, akik már voltak kábítószert fogyasztó társaságban.

A tapasztalatok szerint az absztinensek többsége nem dohányzik, míg a nem dohányzók 30 százaléka absztinens, s további 50 százaléka csak nagyon ritkán fogyaszt alkoholt. A naponta egy doboz vagy ennél is több cigarettát elszívók között volt a legmagasabb a naponta alkoholt fogyasztók aránya.

A dohányzás és kábítószerfogyasztási szokások összefüggését vizsgálva az derült ki, hogy a napi 10-20 szálat szívók csoportjában található a legtöbb rendszeres drogfogyasztó. Az adatok szerint a nem dohányzók döntő többsége még soha nem kábítószerezett. A kábítószerrel rendszeresen élők 70 százaléka csak igen ritkán iszik alkoholt, s a fennmaradó 30 százalékuk is csak ünnepi alkalmakkor.

Az ifjúság dohányzásának, drog- és alkoholfogyasztásának mértékét legerőteljesebben a foglalkozás, az életkor, a lakóhely és a származás befolyásolta. A képzetlen fizikai foglalkozásúak és a szakmunkások között a dohányzók, az értelmiségiek között pedig a nem dohányzók aránya volt az átlaghoz képest magas. Megállapították, hogy az életkor előrehaladtával nő a dohányzók száma, és növekszik az elszívott cigaretták mennyisége is.

Az absztinensek között, és abban a csoportban, ahol csak nagyon ritkán fogyasztanak alkoholt, a nők vannak többségben, míg a naponta alkoholt fogyasztók között csaknem kétszer annyi a férfi, mint a nő. A 25 év alattiak az átlaghoz képest kevesebbet, a 25 év felettiek viszont többet isznak.

A saját egészségi állapot megítélésére vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderül: a fiatalok a káros szenvedélyek - kábítószer, dohányzás, alkoholfogyasztás - mellett a magas vérnyomást és a megfelelő emberi kapcsolatok hiányát is egészséget károsítónak tartják. Véleményük szerint a magány, az egyedüllét, a társhiány sok esetben lehet okozója valamely káros szenvedély kialakulásának.

| kábítószer, dohányzás, fiatalok, alkohol
2002-07-10 11:18:56
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop