Oltástól szűnik a kokainfüggőség
1997. 04. 25
A Columbia Egyetem munkatársának, Donald W. Landry professzornak nemrégiben bejelentett felfedezése áttörést jelent a kokainizmus kezelésében: az általa gyártott injekció alapanyaga állatkísérletekben már a vérpályában közömbösíti a kokainmolekulákat, mielőtt elérnék az agyat, ahol hatásukat kifejtik. Ha az oltás emberen is alkalmazható lesz, a kábítószeresek komoly segítséget kapnak a leszokáshoz, hiába "esnek vissza", a megszokott szer nem váltja ki a kívánt hatást. Hogyan működik ez az injekció? Ahogy a látási, szaglási ingerületeket, az agyban az örömérzést is idegpályák közvetítik. A pályák idegsejtjei ingerületátvivő anyagok révén kommunikálnak egymással. Ha egy idegsejt ingerületbe kerül, kémiai anyagot bocsát ki, amely a sejtek közötti résen átdiffundálva, a következő sejtet ingerületbe hozza, így terjed az információ sejtről sejtre. Az örömszerző, "jutalmazó" idegpályák esetében ez az anyag a dopamin. A felesleges dopamint a kibocsátó idegsejt aktív folyamatok révén visszaveszi. Ez az a folyamat, ahol a kokain beavatkozik a rendszerbe. Megakadályozza a sejtek közé bocsátott dopaminmolekulák visszavételét, ezáltal a sejtek között felszaporodnak, ami az idegpálya állandósult aktivitásához vezet. Hazánkban a kokainfüggőség a szer drágasága miatt nem észlelhető tömegesen, de, mint a hírekből hallhatjuk, a kokain jelen van a magyar kábítószerpiacon. Amerikában élvezete járványszerű méreteket ölt, évente sokan halnak meg a túladagolással járó tünetektől. Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a szervezetbe jutva, a kokain kifejthesse hatását, még az agy elérése előtt, az érpályában kell a kábítószer molekuláit hatástalanítani. Erre az ellenanyagok látszanak a legalkalmasabbnak. A vérbe kerülő idegen anyagoktól a vér immunsejtjei által termelt ellenanyagok védenek meg bennünket. Ezek nagyméretű fehérjemolekulák, amelyek a lekötendő anyag negatív lenyomatait viselik magunkon, a célmolekulákhoz úgy kapcsolódnak, mint egy holdkomp az űrhajóhoz. (A diftériaoltásnak például az a célja, hogy növelje a diftériabacilus ellen termelt, vérben keringő ellenanyagok mennyiségét). Landry professzor évekkel ezelőtt elhatározta, hogy olyan ellenanyagokat keres, amelyekkel a kokaint az érpályában lehet semlegesíteni. Ehhez azonban a hagyományosan ismertek nem voltak elegendőek, hiszen a kokain az ellenanyagokból saját mennyiségének 250-szeresét tudja megkötni, így már minimális adag is minden vérben keringő ellenanyag-molekulát telítene. A sikert az hozta meg, hogy időközben leírtak olyan ellenanyagokat, amelyek nemcsak passzívan megkötik, hanem mint parányi gépek szétvágják és elbontják felszínükön a megkötött molekulákat, miközben maguk változatlanok maradnak. Ezeket az enzimaktivitású molekulákat katalitikus ellenanyagnak nevezték el. Landry professzor többéves munkájának lényege az volt, hogy ilyen katalitikus antitestet hozott lére a kokain semlegesítésére. Először egy olyan, kokainhoz hasonló molekulát kellett találniuk, amelyik laboratóriumi állatnak beadva, ellenanyagok képződését váltja ki, majd meg kellett vizsgálni, hogy a keletkezett ellenanyagok között van-e katalitikus hatású. Egereken végzett évekig tartó kísérletsorozat után találtak is olyan immunsejteket, amelyek elég erőteljes katalitikus hatású ellenanyagokat termeltek. Ezek már alkalmasak arra, hogy állatkísérletekben nagyobb mennyiségű kokain hatását is kivédjék. A további kísérletek célja, hogy emberi használatra is alkalmas ellenanyagokat találjanak, ehhez azonban még nagyobb katalitikus aktivitás szükséges. Ha sikerül, az állati sejtekkel termeltetett ellenanyagokat beadva több hónapig is tartó kokainellenes "immunitást" lehet majd elérni. A vérben lévő ellenanyagok fokozatos eltűnésével persze egy idő után a védettség is megszűnik, de ez talán már elegendő ahhoz, hogy a leszokás kezdeti, legnehezebb időszakában segítsen. Az Interneten keresztül megkérdeztük a professzort, hogy mikorra várják az emberen is alkalmazható oltás megszületését. -Ha nemsokára találunk egy igazán nagy aktivitású ellenanyagot, körülbelül két évig kell még vizsgálgatnunk, amíg a klinikai kipróbálás megkezdődhet. Onnan számítva pedig általában újabb öt évig tart, mire a szer gyógyszertári forgalomba kerül. -Ha sikerül majd ilyen gyorsan működő ellenanyagot termelő sejteket izolálni, nem lehetséges-e génsebészeti módszerekkel bejuttatni az emberi fehérvérsejtbe az ellenanyag génjeit, ezáltal nemcsak időleges, hanem állandó védettséget létrehozni? -Ez elvileg valóban lehetséges, de erre még szerintem évtizedekig kell várni. -Egy ilyen oltás alkalmazásakor nem lép-e föl allergiás reakció? -De igen, s hogy ennek a veszélyét csökkentsük, emberi sejtek által termelt emberi ellenanyagokat fogunk majd használni. -Milyen más területen lehet majd a katalitikus ellenanyagokat használni? -Talán a daganatok kezelésében. A katalitikus ellenanyagokat arra használnánk, hogy a daganat közvetlen környezetében ártalmatlan terápiás vegyületeket a rákos szövetre mérgező vegyületté alakítsanak át.