A pánikbetegségben és pánikhelyzetekben mindent elsöprő erővel lép fel a szorongás. Az egzisztencializmus megalapítója, a német filozófus Martin Heidegger szerint a szorongás a bizonytalan jövő, a megismerés bizonytalansága, ami (döntéshelyzetben) tehetetlenségérzést okoz.

Munkám révén, immár több évtizede beszélgetek az emberekkel, kérdezem őket, kérdeznek engem, ők válaszolnak, vagy tőlem várnak válaszokat. Ez nem történik másképp most, a koronavírus járvány idején sem.

Jelenleg képtelenség bármit tenni anélkül, hogy ne hallanánk a "koronavírus" szót. A közösségi média tele van a COVID-19 említésével; a híroldalak nem tudnak lépést tartani a folyamatos frissítésekkel.

A pókok sokkal jobban félnek az embertől, mint fordítva: ezért is van az, hogy lényegesen kevesebb a valódi pókcsípés, mint azt általában hiszik.

Pánikrohamot minden tizedik ember átél élete során legalább egyszer, de a pánikbetegség a lakosság 2-4 százalékát érinti, nőknél gyakoribb. Nem mindig egyértelmű miért alakul ki, azonban jól gyógyítható.

A szakembereken kívül kevesen tudják, hogy az orvosok a hozzájuk fordulók mintegy 20 százalékának vérnyomását akkor is magasnak találják, ha az illetőknek egyébként a rendelő küszöbén kívül semmi bajuk sincs a vérnyomásukkal.

A félelem az, ami megvéd a veszélytől. A fóbiáknak nem sok közük van a veszélyhez. Olyan intenzív, irracionális félelemről van szó, ami bizonyos helyzetekben, tevékenységek közben, vagy tárgyak kapcsán keletkezik az emberben.

A kutatók szerint antidepresszánsokkal segíteni lehet a kóros vásárlási szokásokban szenvedőknek.

Dühösen üvöltenek a filmekben, a tévé sorozatokban, a valóságshow-kban, a számítógépes játékok is tele vannak agresszióval – azt hihetnénk, divat a dühöngés.

A 25 éves kor alatti terhes londoni nők kétharmadának van mentális egészségi problémája a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) Egészségügyi Kutatóintézete (NIHR) kutatása szerint.