Stressz, distressz nélkül

stressz, menedzserbetegségek, distressz, psziché | Népszabadság   Népszabadság
A német menedzser elutazik a tengerpartra nyaralni. A szállodából sétálni indul. A parkoló kocsikat látva elfogja az idegesség, hiszen egyik sem áll olyan rendben, ahogy otthon megszokta. Mérgében felmegy a szobájába, másnap a tengerparti napernyők, nyugágyak öszszevisszasága miatt nyeli a dühét. A harmadik nap felül egy repülőgépre, és hazautazik.

A magyar menedzserek is folyamatos, cselekvő stresszben élnek, legtöbbjük el sem indul nyaralni, hiszen tudja, hogy a napi 12-14 órás munkaidő után beálló "csendben" nem tudna mit kezdeni magával, s hogy az ingerszegénység számára rosszabb, mint a túlterheltség.

Április végén jelent meg a könyvesboltokban dr. Valló Ágnes belgyógyász orvos és dr. Nemes János belgyógyász-újságíró Menedzserbetegségek című kötete. Mint a közérthetően és szórakoztatóan megírt ismeretterjesztő könyv előszavában - az emberi testet és lelket egyformán jól ismerő - Valló Ágnes írja, nem kell ahhoz menedzsernek lenni, hogy az embert manapság utolérjék a menedzserbetegségek. Bőven elég, ha túlfeszítetten élünk, azaz ha a munkanapunk rendszeresen nem nyolc, hanem tizenkét órából áll, ha a magánéletünk és a munkaidőnk összefolyik, azaz állandó készenlétben élünk, ha a mások iránt érzett felelősségtől vezérelve, vagy a hivatásunk, karriervágyunk, anyagi boldogulásunk miatt akkor is dolgozunk, amikor fáradtak, betegek, levertek vagyunk, ha a nap minden percében mozgósítanunk kell testi-lelki energiáinkat. Márpedig sokan, egyre többen élünk így, fokozott fizikai és pszichés nyomás alatt. A köznyelven egyszerűen csak stresszesnek nevezett életforma sokunknak jelenthet potenciális veszélyt. Dr. Valló Ágnes szerint a kiszámíthatatlanság és a teljesítménykényszer a legnagyobb stresszforrás. A szakemberek megkülönböztetnek jó és rossz stresszt. Míg a jótékony hatású stresszek közé azokat sorolják, amelyek cselekvésre sarkallnak, amelyek egy-egy nehéz helyzeten túllendítenek bennünket, amelyek segítségével koncentrálni tudjuk testi és szellemi erőnket, addig a negatív, úgynevezett distressz felmorzsolja energiáinkat, kiégeti, tönkreteszi kapcsolatainkat, esetleg görcsösen épített karrierünket is lerombolhatja, megbetegítheti lelkünket és testünket. Az alulingereltség, a "jó" stressz hiánya is lehet káros. A folyamatosan "túlingerelt", mindig forgalomban lévő emberek számára a monotónia, a megszokott stressz-szint alatti állapot legalább olyan veszélyes, mint a hosszan tartó testi, lelki megterhelés. A Menedzserbetegségek című könyvből megtudhatjuk azt is, hogy a legtöbb betegség okát - s ezt pszicho-neuro-immunológiai vizsgálatok igazolják - érzelmi, lelkiállapotunk romlásában is kereshetjük. Választ kaphatunk arra kérdésre is, hogyan birkózhatunk meg a stresszel, illetve mindazon gondjainkkal, amelyek kiváltják. Megtudhatjuk, hogy milyen veszteségek - családban történő haláleset, válás, állástalanná válás, anyagi helyzet romlása, családtag betegsége stb. - és milyen családi események - gyermekszülés, házassági konfliktusok, szexuális problémák stb. - milyen mértékű érzelmi megterhelést, azaz milyen negatív stresszforrást jelentenek. Márpedig a distressz előkészítheti a "talajt" a betegségeknek. A különféle betegségek különféle stresszhelyzetek következményei. Az orvosok már tudják, hogy az alarm (riadó)-betegségek - szív- és érrendszeri, vérnyomásproblémák - elsősorban a robbanékony, versenyző típusokat érik utol. A sokat "nyelők" többsége emésztőszervi betegségben szenved, míg a különféle gerincbántalmak, ízületi panaszok - elsősorban - az örök feszültségben élők testi tünetei. A könyvből nemcsak azokat a betegségeket ismerhetjük meg, amelyek a túlfeszített életmódból fakadnak, hanem ahhoz is segítséget kaphatunk, hogyan tudunk megbirkózni a negatív stresszel, hogyan tudjuk azt a javunkra fordítani. A doktornő szerint nem az a cél, hogy gyökeresen megváltoztassuk az életünket, az életmódunkat, hanem az, hogy jól éljük meg mindazt, ami velünk történik. Fontos, hogy megtanuljuk a problémáinkat "kezelni", hiszen így elejét vehetjük a betegségek kialakulásának is.

Mikor személyes találkozásunkkor azt kérdezem Valló doktornőtől, hogy nem lehet-e, hogy nálunk ma menedzserstátus és a menedzsereket megillető javadalmazás nélkül is sok a menedzserbetegségben szenvedő ember (hiszen legtöbben állandó időzavarban élünk, erőnkön felül teljesítünk), azt a választ kaptam, hogy az egyik olvasó azt mondta, hogy akár a rendszerváltás kézikönyve is lehetne. Mint mondja, nem szociológiai tanulmánynak szánta könyvét, sokkal inkább afféle önismereti és önfejlesztő kézikönyvnek gondolja, ami megtaníthatja az érdeklődőket a distressz felismerésének, kezelésének a technikájára, mindazon tudnivalókra, amelyek segíthetnek az egészség megőrzésében, illetve - ha már a szervezet egyensúlya megbillent - a gyógyulásban.

| stressz, menedzserbetegségek, distressz, psziché
2002-07-10 19:22:51


Gyermekvárás és depresszió

A 25 éves kor alatti terhes londoni nők kétharmadának van mentális egészségi problémája a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) Egészségügyi Kutatóintézete ...


A félelem tönkreteheti a karrierünket

Ha az ember fél a kígyótól, póktól, vagy akár csak a saját árnyékától is, az még nem teszi tönkre az életpályáját, de mi van akkor, ha valaki attól retteg, hogy ...


A pánikroham tünetei

A pánikroham hirtelen ránktörő félelemérzéssel jár, ráadásul bármikor előfordulhat, még álmunkban is. Sokan összetévesztik a szívrohammal, olyan erős halálféle...


A stressz tíz testi jele

Mindannyiunkkal előfordul, hogy feszültebbek vagy éppen levertebbek vagyunk a szokásosnál, ez sajnos a modern élet velejárója. A krónikus stressz állapot - erősen megte...


A pánikbetegség jól gyógyítható

Pánikrohamot minden tizedik ember átél élete során legalább egyszer, de a pánikbetegség a lakosság 2-4 százalékát érinti, nőknél gyakoribb. Nem mindig egyértelmű m...