Meddőséget kelthet a stressz

stressz, hormonok, meddőség | Népszabadság   Népszabadság

Az alábbiakban csak a szereplők neve költött, a történetek valódiak.

Edit tíz éve élt házasságban Róberttel, szerették, becsülték egymást, mindketten gyereket akartak. Egyre reménytelenebbül. És egyre görcsösebben. A bonyolult orvosi vizsgálatok - az USA-t is megjárták - semmiféle objektív akadályt nem találtak, a megtermékenyítés mégsem sikerült. Végül is fájdalommal, de föladták a saját gyerek illúzióját. Örökbe fogadtak egy csecsemő kislányt, akit úgy szerettek, mintha sajátjuk lenne. Néhány hónap múlva pedig Edit teherbe esett, és kilenc hónap múlva annak rendje-módja szerint egészséges kisfiút szült.

Barbara és Péter ugyancsak egy évtizedig próbálkoztak. Péter a sikerrel leginkább biztató tüszőrepedés idejére összpontosította energiáját. Hovatovább már "becsavarodott" attól a tudattól, hogy szerelmi életét a naptárhoz kell igazítania, és rettegett, hogy előbb-utóbb impotens lesz. Azután döntöttek: megpróbálkoznak a mesterséges megtermékenyítéssel. Ebben is alig-alig merészeltek reménykedni, amikor Barbara menstruációja elmaradt. Pedig nem véletlen, nem is hormonzavar volt ez, hanem terhesség. Normális másállapot, majd sima szülés. A kisfiú az anyatejtől szépen gyarapodott. Barbara a szoptatásnak tulajdonította, hogy nem menstruált, eszébe se jutott, hogy "csak úgy magától" áldott állapotban lehet. Pedig abban volt, és kilenc hónapra egészséges kislánya született.

Hasonló esetekről bizonyára sokan tudnának mesélni, mindezt csodának vagy a véletlennek tulajdonítva. Pedig aligha lehet szó akár egyikről, akár másikról. Valami egyéb játszik közre vagy éppen nem játszik közre, amikor a százszor megszenvedett kudarc után, kompromisszumot kötve a helyzettel, egyszer csak játszi könnyedséggel bekövetkezik a terhesség. Lehet, hogy a nyakra-főre, unos-untalan citált stressz az, ami addig meggátolta a fogamzást? Szülész-nőgyógyász, genetikus, andrológus, kutatótudós, szakpszichológus keresett választ a kérdésre.

Kovács András szülész, a SOTE II. nőgyógyászati klinika nyugalmazott docense, aki ma hivatását oktatóként gyakorolja a Labora Szociális Szolgáltató, Tanácsadó és Oktatási Bt. keretében, így vélekedik erről:

-A "minden áron gyerek" igyekezet egy idő után görcsössé válhat, a házaséletet kényszeressé teheti. A peteérés, tüszőrepedés idejére koncentrált szexuális élet óhatatlanul visszahat a pszichére, gátlást idéz elő, akadályozza az állatvilágban ismert fészekrakó ösztön működését, a termékenységi folyamatot. Az örökbefogadást követő teherbeesés hátterében az éveken át rögzült stressz oldódása, a tudat alatti gátlások megszűnése állhat.Él azonban olyan vélemény is, hogy mindez csupán a véletlen játéka, most jött össze az a szerencsés konstelláció, amikor a spermium képes eljutni a petesejtekhez, és behatolni oda.

-Nem hiszem, hogy véletlen - hangsúlyozza dr. Horváth László, a Schöpf-Merei Kórház genetikus főorvosa. - Persze ismerünk olyan eseteket, amikor a házasfelek megannyi negatív vizsgálat és sokéves kudarc után úgy határoznak, hogy elválnak, és az új párkapcsolatból mindkettőjüknek születik gyerekük. Ebben az esetben tehát a férj és a feleség között volt valami összeférhetetlenség. Az örökbefogadás más eset; hiszen ezt követően ugyanaz a meddőnek bizonyult pár képes létrehozni utódot. Kissé egyszerűsítve, pszichés folyamat zajlik le, az úgynevezett RH- (releasing) hormonok vezérlik a hipofízisben (agyalapi mirigy) a petefészket és a herét serkentő hormonokat. Azt is mondhatnám, hogy az agyvelő hormonokban fürdik, s a nemi hormonok befolyásolják a tudatot, a cselekvés milyenségét, a nemi élettel kapcsolatos funkciókat. Az irodalomban arra is van bizonyíték, hogy stressz hatására nemcsak ovulációs zavar következik be, hanem a spermiumképződés is megszűnhet. Amerikai szövettanász feldolgozta kegyelemre váró, de végül kivégzett halálraítéltek heréit, amelyekben ondótermelésnek jelét sem látta.

Papp György andrológus professzor (SOTE, urológiai klinika) szerint a teherbeesést pszichés gátlás csak a nő részéről befolyásolja, ami nem jelenti azt, hogy a férfi meddőségében nem játszhat közre lelki tényező. A merevedési zavarnak (amely nem azonos a meddőséggel) mintegy húsz százalékát tartják pszichés eredetűnek, a többi hátterében szervi okok rejlenek. Ma az andrológia fő témaköre a meddőség, amelynek több mint száz okát fogadja el az Egészségügyi Világszervezet. Közülük a pszichés eredetűeket pszichológus bevonásával, közreműködésével is orvosolják, ám Papp professzor ezekben az esetekben sem ismeri el a lelki tényezők kizárólagosságát.

-Harminc év alatt több ezer andrológiai vizsgálat során tapasztaltam, hogy hormonkészítmények, műtétek hatására változhat a nemzőképesség. És bár úgy gondolom, hogy a szexuális teljesítményben pszichés tényező is szerepet játszik, de a here működését a felderítés alatt álló objektív szabályozórendszerek vezérlik. Ami a szorongás biokémiai hátterét illeti, a here vonatkozásában ilyenről nem tudok.

Vízi Szilveszter akadémikus:

-Hogy létezik-e közvetlen összefüggés az agyműködés és a tüszőrepedés között? Tudjuk, hogy az utóbbi az agyalapról felszabaduló hormonok segítségével történik, amit befolyásol a nő pszichés állapota. A külső inger, a stressz olyan hormonok felszabadulását idézi elő, amelyek gátolják a peteérést; ez tulajdonképpen a hormonális fogamzásgátlással azonos folyamat... A házaséletben a gyermekáldás iránti felfokozott vágy bizonyos stressznek is felfogható, hiszen az anyát nyomasztja a szinte kötelező érvényű elvárás, hogy utódnak adjon életet. A sikertelenség okozta stressz olyan hormonális egyensúlyt alakít ki, amely megakadályozza az ovulációt. Ezt lehet befolyásolni a stresszállapotot oldó gyógyszerrel, tüszőrepedést elősegítő hormonnal. A külvilági ingerek, a társadalmi behatások természetesen befolyásolják a lelki-testi működést, az agyi folyamatokat. Nyilvánvaló, hogy a stressz megszűnésével - például a gyermek utáni görcsös vágy oldódásával - helyreállhat a normális fiziológiás állapot. De azt hiszem, az, hogy közrejátszhat pszichés gátlás a megtermékenyülésben, a nőtől függ.

Bár a vélemények eltérőek, nyilvánvaló, hogy a csoda is, a véletlen is egyaránt kizárható a felsorolt példák és a hasonló esetek hátteréből. Azaz e csoda, e véletlen fogalma az agy, a központi idegrendszer vezérelte hormonális, biokémiai folyamatokkal, a stressznek, illetve annak oldódásával helyettesíthető be. A női szervezet ilyenfajta működésében lényegében egyetértenek a megkérdezett szakemberek, a férfiaknál ugyanezt egyelőre hajlamosak kétségbe vonni. Vajon nem arra a számlára írható ez, amelyen a férfi fogamzásgátlás még mindig a tartozik rovatban helyezkedik el?

| stressz, hormonok, meddőség
2002-07-10 10:38:12