A fehérköpeny-effektus

A szakembereken kívül kevesen tudják, hogy az orvosok a hozzájuk fordulók mintegy 20 százalékának vérnyomását akkor is magasnak találják, ha az illetőknek egyébként a rendelő küszöbén kívül semmi bajuk sincs a vérnyomásukkal.

| InforMed Hírek16   InforMed | Sándor, K.

Ezt a szakirodalom "fehérköpeny-effektusnak" nevezi. Ausztrál kutatók hazájuk egyik világszerte elismert orvosi lapjában, a Medical Journal of Australia-ban közzétették 7 éves vizsgálatuk eredményét, amely szerint az egészségbiztosítás és a betegek számára is költségkímélőbb lehet, ha a magas vérnyomás diagnózisát a 24 órán át mérések sorozatát lehetővé tévő ún. ABPM-módszer (ambuláns vérnyomásérték-követés) segítségével állítják fel.

Ezzel ugyanis ki lehet szűrni azokat, akiknek csak az orvos láttán válik magassá a vérnyomásuk, egyébként viszont egyelőre nem szorulnak kezelésre. A vérnyomásértékeket az orvosi rendelőn, a kórházak falain kívül, a hétköznapi élet tevékenységei mellett 24 órán át mérni képes eszközök, a fent említett ABPM-készülékek a hatvanas évek eleje-közepe óta jelentős előrelépést tettek lehetővé a magas vérnyomás diagnosztikájában és kezelésében.

Így például kimutatták, hogy a magas vérnyomás okozta szervi károsodások szorosabb összefüggést mutatnak az ABPM-eredményekkel, mint azokkal, amelyeket az orvos mér a rendelőben, és segítségével pontosabban lehet felmérni a beteg szív-érrendszeri kockázatát is. Az ABPM-adatok lehetővé teszik a vérnyomáscsökkentő kezelés pontosabb beállítását, amelynek különösképpen a nagy szív-érrendszeri kockázatú betegek esetében van kiemelkedő jelentősége.

A "fehérköpeny-effektus", amint fentebb említettük, az orvosi rendelőben történő vérnyomásmérések esetében jelentkezik, és csak ABPM-mel vagy otthoni vérnyomásmérések révén lehet igazolni meglétét. Nagyon érdekes, hogy nem tudtak olyan élettani, illetve személyiségjegyeket azonosítani, amelyek hajlamosító tényezőként szerepelnének.

Így például a "fehérköpeny-effektust" mutató személyek stresszérzékenysége összességében nem tér el az átlagtól. Egy darabig azt gondolták, hogy e jelenség ártalmatlan érdekesség csupán, de később több olyan adat, eredmény is napvilágot látott, amely arra utalt, hogy a "fehérköpeny-effektust" mutató emberek idővel az átlagnál nagyobb valószínűséggel válnak ténylegesen magas vérnyomásosakká. Hogy a dolog még bonyolultabb legyen, kimutatták, hogy létezik "fordított fehérköpeny-effektus" is, ami nem a köpönyegforgató doktorokról rántja le a leplet, hanem azon személyeket jelöli, akik ténylegesen ugyan magas vérnyomásosak, de ennek ellenére a rendelőben mért vérnyomásuk normális.

E jelenség oka és következményei még ismeretlenek. Az ABPM-technika alkalmazása azonban drágább, mint a hagyományos vérnyomásmérésé, így felmerült a kérdés, hogy érdemes-e — amellett, hogy más fontos alkalmazási területei is vannak — a "fehérköpeny-effektus" kiszűrésére használni?

Az ausztrál Ben Ewald és Brita Pekarsky orvos kutatók ennek megválaszolására 62 olyan beteg vérnyomásértékeit követték ABPM-módszerrel, akik esetében orvosuk nemrégiben állapította meg a gyógyszeres kezelést igénylő magasvérnyomás-betegséget. Kimutatták, hogy a 62 személy közül 16 (26 százalék) vérnyomása normális volt, hacsak be nem tette a lábát orvosa rendelőjébe, vagyis ezeket az embereket feleslegesen kezelték vérnyomáscsökkentőkkel.

Amikor a dolog pénzügyi vonzatát nézték, arra a következtetésre jutottak, hogy a legdrágább stratégia az, ha válogatás nélkül mindenkit kezelni kezdenek, akinél orvosa saját rendelőjében, három különálló alkalommal végzett mérései alapján magasvérnyomás-betegséget állapított meg. Ehhez képest az ellenőrző ABPM-mérések által kiszűrt "fehérköpeny-effektusos" emberek terápiából való kihagyása akár 10 százalékkal is csökkentette a kezelési költségeket.

| mafas vérnyomás, vérnyomásmérés, ABPM, szorongás, fehérköpeny effektus
2019-10-15 10:58:16

Web Design & Development Prowebshop