Ismert, hogy az emlősöknek genetikailag kódolt egyéni szaguk van, amit valószínűleg az immunrendszer működésében is jelentős szerepet játszó major hisztokompatibilitási komplex (MHC) határoz meg. A szaglenyomat információi a testnedvekkel, például a vizelettel és a verítékkel jutnak el a szervezet különböző részeire, ezek a folyadékok számos illékony és illatos anyagot is tartalmaznak.

Az elfogyasztott táplálék is befolyásolja a testszagot, például a nagy mennyiségben fogyasztott fokhagyma „kiszagolható”. Ehhez hasonlóan lehetséges, hogy az étrend sajátosságai elfedik a személyes szagmintát, ezt a kérdést próbálták tisztázni a szerzők.

A vizsgálatokban a szerzők „kereső” egereket tanítottak be arra, hogy szag alapján két teszt egér közül kiválasszák az egyiket. Kémiai analízis segítségével ellenőrizték, hogy a különböző diéták hatására milyen szagminta-kombináció volt jellemző a két egér vizeletére. Az eredmények azt mutatták, hogy a genetikailag meghatározott szagminta megmaradt a vizeletben annak ellenére, hogy a táplálkozási hatások ezt jelentősen maszkolták. Az eltérő étrendek ellenére mind kémiai, mind viselkedési módszerrel ki lehetett mutatni az egyénre jellemző szagmintát.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a biológiai szagminta az ujjlenyomathoz hasonlóan alkalmas az egyén azonosítására” – fogalmaztak a kutatók. – „Ha ez az eredmény embereknél is igazolódik, lehetőség lesz arra, hogy műszerek segítségével azonosítható legyen egy személy szag-profilja.”

Elképzelhető az is, hogy a fentiekhez hasonlóan betegségekre jellemző szag-profilokat mutassunk ki, így lehetővé válhat akár a bőr- és mellrák, valamint egyes vírusfertőzések korai diagnosztikája is.