Szorongásos betegség
A generalizált szorongásos betegség különféle tevékenységek és események miatti mindennapos szorongás és aggódás, amely legalább 6 hónapig vagy annál tovább tart. A generalizált szorongásos betegségben a szorongás és aggodalom olyan mértékű, ami nehezen szabályozható.
A szorongás generalizált formája eléggé gyakori; a felnőtt lakosság kb. 3-5%-a szenved tőle hosszabb-rövidebb ideig egy adott évben. A betegség előfordulása nőknél kétszer olyan valószínű, mint férfiaknál. Gyakran kezdődik gyermek- vagy serdülőkorban, de bármely életkorban kialakulhat. A betegek többségénél az állapot súlyossága ingadozó, időnként rosszabbodik (különösen erős igénybevétel idején), és több éven át tart.
KezelésA szorongásos betegségek elsődleges kezelési módja a gyógyszerek alkalmazása. Szorongáscsökkentő gyógyszereket, pl. benzodiazepineket gyakran alkalmaznak; ugyanakkor, mivel a benzodiazepinek tartós szedése gyógyszerfüggőségs kialakulásához vezethet, a gyógyszerelés leállításánál ajánlatos a gyógyszeradagot inkább fokozatosan csökkenteni, mintsem az adagolást hirtelen megszüntetni. A benzodiazepinek szedésének előnyei meghaladják az enyhe mellékhatások okozta kellemetlenségeket.
A generalizált szorongásos betegségben szenvedők másik hatásos gyógyszere a buspiron. Használata nem vezet gyógyszerfüggőség kialakulásához. Viszont két hétig, vagy még tovább is eltarthat, amíg hatása jelentkezik, szemben a benzodiazepinekével, amelyek hatása perceken belül észlelhető.
A viselkedésterápia alkalmazása általában nem segít, mivel a szorongást nem egyértelmű okok váltják ki. A relaxációs és biofeedback módszerek némi segítséget jelenthetnek.
A generalizált szorongásos betegség a háttérben meghúzódó pszichológiai konfliktushoz társulhat. Ezek a konfliktusok gyakran bizonytalansághoz és túlzottan önkritikus hajlamhoz kapcsolódnak, amelyek önromboló hatásúak. Bizonyos esetekben a pszichoterápia hatásos lehet, mivel elősegíti a belső lelki konfliktusok megértését és feloldását.
2009-02-26 12:25:56