A wisconsini egyetem kutatói szerint a szorongás fokozza az ember képességét arra, hogy megérezze az esetlegesen veszélyt hordozó szagokat.

A poszttraumás stressz szindrómára (PTSD) való fogékonyságot részben bizonyos génváltozatok jelenléte határozza meg - állapították meg amerikai kutatók.

Azoknak a gyógyszereknek, amelyeknek az agyban kell hatniuk, először a mérgek behatolását megakadályozó, úgynevezett vér-agy gáton kell átjutniuk. Német kutatóknak most sikerült egy szorongásoldóval áttörniük e gátat.

A megfelelő időben adagolt marihuána megakadályozta patkányoknál a poszttraumás stressz kialakulását - közölték állatkísérleteik eredményét a Haifai Egyetem kutatói.

A poszttraumás stresszben (PTDS) szenvedő háborús veteránoknál nagyobb eséllyel jelentkezik szívbetegség, mint azoknál a katonatársaiknál, akiknél nem diagnosztizálták ezt a pszichés zavart - állapították meg amerikai kutatók.

Gyakoribb a pszichés zavar az alacsony jövedelműeknél, tudható meg egy vizsgálat jelentésből.

Az orrnyálkahártya receptorairól a szagot bonyolult idegi folyamat útján kerülnek az agy szaglóközpontjába, amelynek elemző munkája után dönthetjük el, hogy például egy étel ehető-e vagy sem. Egy amerikai kutatócsoport négy éve tartó vizsgálata szerint még ma is sokkal jobban működik ez az érzékszervünk, mint gondolnánk.

A stressz elszívja az életerőnket, okozza akár egy váratlan rossz hír, egy utálatos főnök vagy egy esős, szürke nap.

Gyerekkorban figyelmeztető jel lehet, ha a kicsi fél, a félénk, ideges kisgyerekek ugyanis gyakran későbbi életük során szorongásban vagy depresszióban fognak szenvedni. Nagyobb az esélye annak is, hogy alkohollal és más drogokkal fogják magukat „gyógykezelni”.

Ha legközelebb egy érzelmes film megríkat, gondoljunk arra, hogy minderről nem mi, hanem a szerotinin szintünk tehet. Egyesek érzelmes helyzetekben hamarabb elsírják magukat, mint mások, mert különbözik náluk ennek a neurotranszmitternek a mennyisége.