A bipoláris zavar, vagy más néven mániás depresszió, az egyén hangulatára, viselkedésére és érzékelésére ható pszichiátriai betegség. A tünetek a hangulatingadozással együtt váltakoznak a mániás és a depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol egészen végletes feldobottságot élnek át.

Korábbi vizsgálatokban már igazolták bipoláris zavarban szenvedő felnőttek középagyi magvainak megnagyobbodását, rágcsálókkal végzett kísérletek során pedig összefüggést találtak a nucleus accumbens és a mániás tünetek között,

Ebben a mostani tanulmányban szülői jóváhagyással 46, bipoláris zavarban szenvedő, 6-16 év közötti gyermek és kamasz, valamint 22 mentálisan egészséges társuk agykoponya MR-vizsgálatát végezték el. Az elkészült felvételeken a középagyi magvak térfogatát és szimmetriáját hasonlították össze.

Megállapították, hogy a bipolaris zavarban szenvedő gyermekek középagyi magvának átlagos mérete nagyobb, mint az egészséges kontrolloké, de ez csak a pubertáskort még el nem ért beteg gyerekeknél tapasztalható. A kutatók úgy vélik, hogy ez a tény a gyermekkorban kezdődő bipoláris zavarra utalhat.

Annak érdekében, hogy teljes mértékben megismerhessük ezeknek a középagyi képleteknek a jelentőségét , fontos lenne sorozatos képalkotó vizsgálatokat elvégezni a kamaszkor előtti időszaktól kezdve, a kamaszkoron át, egészen a felnőttkorig, tették hozzá a szerzők.


Megjegyzés

A bipoláris zavar[1][2] (bipolar disorder (BD)) – úgy is ismert, mint mániás depresszió (manic depression (MD)) – egy pszichiátriai kórkép, utalva a mánia (vagy hipománia, vagy kevert fázis) és a klinikai depresszió (depressziós, vagy egykedvű/levert hangulat) váltakozásaira, egy hosszabb időtartamon keresztül.

Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel, és levert hangulatával szemben a bipoláris zavarban szenvedő beteg rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak.