Felfelé a lejtőn

Az emberek mintegy 40 százaléka él át legalább egyszer súlyos lelki krízist élete folyamán. Ha családi kapcsolatainkat, barátainkat is számításba vesszük, mindannyian érintettek vagyunk a kérdésben! Mit tehetünk, ha úgy érezzük, összecsaptak a fejünk fölött a hullámok? Mivel segíthetünk leginkább szeretteinknek, ha ők kerülnek érzelmi válsághelyzetbe?

depresszió, skizofrénia, krízis, pánikbetegség, krízis | Ideál - Reforméletmód magazin   Celsus Kft. | Déri, K.
Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO egyik felmérése szerint a háziorvoshoz forduló betegek egynegyede súlyos lelki problémákkal küzd. Ez összesen 1500 millió ember! Ebből 400 millióan a pánikbetegség valamilyen formájában szenvednek, 45 millió a skizofrének száma és 340 millióan depressziósak. A lelki betegségek főleg a nők között szedik áldozataikat: a neurotikus és depressziós betegek kétharmada, a pánikbetegek háromnegyede nő. (A fenti pszichiátriai problémák közül egyedül a skizofrénia nem válogat, az érintettek körében nagyjából felefele a nemek aránya.)

225 MILLIÓ DEPRESSZIÓS NŐ

A nők átlagosan nyolcszor annyi antidepresszánst vesznek be évente, mint a férfiak, és ha ez nem segít, szuicid (öngyilkos) gondolatok fogalmazódnak meg bennük. Négy öngyilkossági kísérletből három esetben nő akar véget vetni az életének. A férfiak többnyire másképp reagálnak a lelki problémákra, agresszívek az őket körülvevőkkel, súlyos bűncselekményeket követnek el, vagy borba fojtják bánatukat.

Mi az eltérés oka? Részint a női szervezetben végbemenő hormonális változások. A menstruációt megelőző napokban, a szülést követően és természetesen a klimax alatt a hormonszint ingadozásával együtt a hangulat is liftezik, így előfordulhat, hogy a felhők közül lepottyanva rögtön egy sötét pincében érzi magát az illető. E nagy belső megterhelés mellett nem csoda, ha a szokásosnál érzékenyebb: minden apróság bántja, az egyébként kedves, türelmes nő ilyenkor egy primadonnát megszégyenítő módon sértődékeny lehet.

A másik ok: a társadalmi elvárások. Manapság is igaz, hogy a párkapcsolatban vagy a családon belül, de akár a munkahelyen is a nők felelősek mindenki testilelki jóllétéért. Ha tehát egy nő háztartásbeli, igyekszik megfelelni a tradicionális eszményképnek, elnyomja önmegvalósítási törekvéseit és természetes agresszióját is. Ha pedig dolgozik, óriási terhet visel - gyakran teljesen kimeríti, hogy megpróbál minden kötelezettségének egyformán eleget tenni. Így ha újabb stressz éri, például elveszti a munkahelyét, elválik a férjétől, vagy egy komoly betegség keríti hatalmába, krízishelyzetbe kerül.

"A borulás után mindig kiderül az ég!" (Seneca)

KRÍZIS VAGY LELKI BETEGSÉG?

Minden lelki betegség - legyen szó akár férfiról, akár nőről - krízishelyzettel kezdődik. Normális esetben az ijedelem fokozatosan csökken, és átadja a helyét a helyzet megoldását célzó törekvéseknek. Ezzel új távlatok nyílnak meg a személyiség előtt. Csakhogy időnként a kezdeti sokk ahelyett, hogy szűnne, tovább mélyül. Mivel az egyén képtelen feldolgozni a stresszt, nem tud napirendre térni fölötte, mintegy állandóan vele foglalkozik, így hoszszabb időre megragad egy bizonyos lelki állapotban. Előfordulhat, hogy egy válsághelyzet révén kerül napvilágra az illető rejtett hajlama valamilyen lelki betegségre.

MIT ÉRDEMES KOMOLYAN VENNI?
  • A hosszan tartó sokkos állapotot, különösen, ha túlzott érzelmi reakciókkal társul. Például egy válás természetes, hogy haragot és fájdalmat vált ki az érintettekből, de az öngyilkossági gondolatok felmerülése már figyelmeztető jel.
  • Az önpusztító magatartásra utaló jeleket, mint például az élvezeti szerekkel (drog, alkohol, cigaretta) való visszaélést vagy ha valaki a munkájába temetkezik; visszautasítja az ételt vagy ellenkezőleg, túl sokat eszik.
  • Az állandó félelmeket, lelkifurdalást és az önértékelés csökkenését. Tipikus erre utaló kijelentések: "Én mindig mindent elrontok. Semmire sem vagyok alkalmas. Engem nem is lehet szeretni."
  • Ha öngyilkossági gondolatok foglalkoztatják a stresszhelyzetben levőt.
  • A pszichoszomatikus megbetegedések szintén gyakoriak ilyen helyzetekben. Lehet, hogy valaki annak ellenére, hogy a szervezetében semmilyen fiziológiai elváltozás nem látható, a gyomorfekély jellegzetes tüneteit észleli magán.
  • Ha valaki folyamatosan áldozatnak hiszi magát. A lelki betegek közel fele úgy gondolja, a többiek tehetnek arról, hogy ők rosszul érzik magukat.
FIGYELJÜNK MAGUNKRA!

Ha válsághelyzetbe kerülünk, gyakran úgy érezzük, derült égből csapott le a villám. Valójában mindig vannak előzményei a problémánknak, csak figyelmen kívül hagytuk a viharjelzést. Mire érdemes odafigyelni? Ha nehezünkre esik a hétköznapok kihívásainak megfelelni, állandóan fáradtnak, túlterheltnek érezzük magunkat, nehezen bújunk ki az ágyból, annak oka van, egyáltalán nem természetes.

Ha úgy érezzük, semminek sem tudnánk igazán örülni, ha folyamatosan elzárkózunk az emberektől, senkivel sem akarunk beszélni, intő jel. Ha mindemellett mások azt mondják, hogy túlzottan is a szívünkre veszünk minden apróságot, esetleg azt, hogy beszűkültünk az utóbbi időben, sürgősen keressünk magunknak egy bizalmast! Valakit, aki nem szakít félbe minket egy perc után azzal, hogy fontos elintéznivalója van. Ha idejében megtesszük ezt a lépést, sokkal nagyobb kellemetlenségektől kímélhetjük meg magunkat és természetesen a környezetünket.

A SZÜKSÉGES SZALMASZÁL

És mit tegyünk - adódik a kérdés teljes joggal -, ha ezen jelek valamelyikét észleljük egy barátunkon, ismerősünkön, netán az egyik hozzátartozónkon? A legfontosabb, amit tehetünk, hogy nem hagyjuk magára! Jelezzük gyakran, hogy készek vagyunk neki segíteni! Mondjuk neki például a következőt: "Ha szükséged lenne segítségre, nyugodtan felhívhatsz!"

Aki krízist él át, mindig egyedül érzi magát, holott na gyon is rászorulna arra, hogy megossza másokkal a problémáját. Ha olyasvalakiről van szó, akit jól ismerünk, viszonylag könnyebb helyzetben vagyunk - általában tudjuk, hogy milyen biztatásra, bátorításra vár az illető, milyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy kilábalhasson a depresszióból. Ha családtag, mutassuk ki bátran és őszintén az érzéseinket iránta, beleértve a negatívakat is! De mindenképp kerüljük a veszekedést, és semmi esetre se gyakoroljunk rá nyomást, ne zsaroljuk az érzelmeinkkel! Jó, ha nem emeljük fel a hangunkat, és igyekszünk nyugodt, békés légkört teremteni.

És mit tegyünk, ha például egy kollégánk lelkibeteg? Mindenképpen próbáljunk könnyíteni a helyzetén! Aki depressziós, három dolgot szeretne: beszélni, beszélni és beszélni. Teremtsünk neki alkalmat, javasoljuk mi magunk, hogy könnyítsen a lelkén. Ha netán elutasítaná, fontos, hogy később ismételten felajánljuk a segítségünket! Előbb-utóbb igénybe fogja venni.

LEGYÜNK JÓ HALLGATÓSÁG!

A másik hosszú ideig csak panaszkodni fog. Erre szüksége van, így kibeszéli magából az indulatait, és nem fordítja sem önmaga, sem mások ellen. Miközben beszél, megnyugszik valamelyest. Ezért fontos, hogy akkor is végighallgassuk, ha magunkban nem adunk neki igazat. Ne vitatkozzunk! Most nincs abban a lelkiállapotban, hogy ezt könnyedén vegye, lehet, hogy úgy érzi, mindenki elfordult tőle, senki sem áll mellé. Legjobb, ha néhány "ühüm-mel", "folytasd!-dal", "és aztán mi történt?-tel" bátorítjuk, egyébként pedig csöndben maradunk. Lehetőleg ne lépjünk be a személyes terébe, mivel a depressziósok általában kerülik a testi kontaktust. Tartsuk ezt tiszteletben, és inkább a figyelmünkkel jelezzük, hogy mellette állunk, mint simogatással, öleléssel, netán vállveregetéssel. Könnyen lehet ugyanis, hogy ezektől visszariad.

"Milyen csodálatos módon találunk vigaszt veszteségeinkben! És milyen csodásan fojtjuk máskor könnyekbe a nyereségünket!" (Shakespeare)

Tapasztalni fogjuk, hogy a figyelmes hallgatás csodákat művel, akárcsak a Momóban, Michael Ende gyönyörű meséjében. Ha komoly problémáról van szó, az biztosan nem fog egyetlen beszélgetéstől megszűnni. De elindíthat egy tisztázási folyamatot, amely során általában sokévnyi lerakódott érzelmi hordalék kerül a felszínre. Ez még ha ijesztő is első alkalommal, nagyon jó jel! Arra utal, hogy az illető újra aktívan törekszik a megoldásra. A depressziója megtört!

SZIMATOLJUNK!

A jó hangulat kialakulásában segítségünkre lehetnek az illóolajok. Aki borús hangulatban van, s ezen szeretne változtatni, jól teszi, ha aromamécsesbe csepegtet, és elpárologtat néhány csepp ilangilang, fahéj és citromfűolajat. Ez a "turmix" garantálja a későbbi feszültségmentes hangulatot, jó kedvet!

| depresszió, skizofrénia, krízis, pánikbetegség
2002-07-25 11:33:27


No menu item defined, wrong database setup!
data-full-width-responsive="true">