A depresszió mágneses kezelésének előnyei

A súlyos depresszióban szenvedő betegek számára - sikertelen gyógyszeres és pszichoterápia esetében - éveken át csak egy remény maradt: az ECT vagy elektrokonvulzív terápia, egyszerűbb nevén a sokkterápia. Az ECT-nél a fejtetőre helyezett elektródák segítségével olyan elektromos impulzusokat küldenek az agyba, amelyek eléggé erősek ahhoz, hogy görcsrohamot váltsanak ki. A fájdalom és a sérülések megelőzésére a kezelés alatt a beteg teljes érzéstelenítést kap.

depresszió, kezelés, mágneses, TMS, ECT | The New York Times Health News Service   Medincorp | Foreman, J.

Az ECT az esetek 80-90 százalékában nagyszerűen működik, legalábbis a gyógyszereknél sokkal hatékonyabban, amelyekkel csak 60-70 százalékos siker érhető el. Éppen hatékonysága miatt évente közel 50000 amerikait kezelnek ECT-vel. Ám van a kezelésnek egy súlyos hátránya is: az ECT a kezelések után átmeneti elmezavarokat okoz (néhány héten át heti háromszor), illetve olykor visszafordíthatatlan memóriavesztéssel jár. A páciens hangulatában pedig esetenként csak 3-6 hónapra áll be kedvező változás.

Agykutatók jelentették be nemrégiben, hogy megtalálták annak a módját, miként lehet az agyat "kizökkenteni" a depresszióból. A TMS - transzkraniális mágneses stimulálás - sokkal több előnnyel rendelkezik, mint az ECT. Azt még nem tudni, hogy hatékonyságban felveszi-e vele a versenyt, de az már bizonyos, hogy sokkal kevesebb mellékhatással jár. Az ECT-nél például az elektromos áram javarészét a fejtető és a koponya leszigeteli, ami pedig bejut az agyba, teljesen átjárja az egész szervet, ami egy elektromos viharhoz hasonlítható általános rohamhoz vezet. Igaz ugyan, hogy a sokkhatás nélkül nincs javulás sem, feltehetően azért, mert szerotonin-termelődést vált ki az agyban, jelentette ki dr. Richard Weiner, a Duke Egyetem szakértője, aki az American Psychiatric Association ECT-szakcsoportjának vezetője.

A TMS-nél nem elektromos áram, hanem mágneses mező hatol át a koponyán, amit egy tekercs állít elő. A mágneses mező ingerli az agyi idegsejteket - de kizárólag azon a helyen, ahová irányítják. Ez általában a bal prefrontális kéreg - a homlok mögött -, ahol a depressziós páciensek agyának elektromos aktivitása általában alacsonyabb. A TMS nem csupán pontosan irányítható, de nem okoz rohamokat vagy memóriazavart, és még anesztézia nem szükséges hozzá. "Ezek pedig komoly érvek," fogalmazott dr. Alvaro Pascual-Leone, a Beth Israel Kórház neurológusa.

A TMS még csak kísérleti eszköz, tehát csak a kutatásokba bevont önkénteseken próbálták ki eddig. Világszerte eddig csupán 1000 páciensen tesztelték a módszert, tudtuk meg a viselkedéskutató dr. David Averytől, a Washington Egyetem Pszichiátriai Intézetének professzorától. A publikált adatokban pedig csak 200 beteg esetleírása található meg, mondta dr. Mark George, dél-karolinai pszichiáter, neurológus és radiológus. Ráadásul az összes publikáció közül csak kettő - összesen 29 páciens adataival - volt dupla-vak kísérlet; az ilyeneknél sem a páciensek, sem a kutatók nem tudják, hogy ki kap valódi kezelést, és ki placebót, amelynek során az agyat nem éri semmiféle inger, bár a műszereket kezelő technikusok még itt is tisztában vannak azzal, hogy kinek mit adtak. A kezdeti bizonytalanságok ellenére az agykutatók máris ugrottak a témára, legutóbb éppen a Society of Biological Psychiatry torontói konferenciáján, június elején.

Dr. Pascual-Leone például egy 1996-os tanulmányát ismertette, amely a Lancetben jelent meg 17 beteg adataival. Eszerint a depresszió mértékének megállapítására általánosan alkalmazott skálán 50 százalékot léptek előre azok a betegei, akiket TMS-sel kezeltek. "Ez jobb, mint bármelyik antidepresszáns vagy az ECT. Az elért hatás hosszútávúnak mondható, még depressziós betegek esetében is," kommentálta a hírt dr. George.

Dr. Pascual-Leone egy szélesebb körű vizsgálatának eredményeit is ismertetette a konferencián. Ebben a mágneses terápiával 10 nap alatt már 60 százalékos eredményt ért el (a korábbi kísérletben 5 nap volt a kezelés időtartama), és ez hosszabb ideig is tartott. Dr. George dupla-vak, 17 fős kísérlete, amelyet az American Journal of Psychiatry 1997 januárjában közölt le, egy kicsit kevésbé meggyőző. Kétheti terápia után a depressziós tesztek tanúsága szerint 20 százalékos volt a javulás. Ezzel szemben legújabb eredményei, amelyeket 30 pácienssel ért el, és amelyeket Torontóban is ismertetett, már sokkal biztatóbbak: közel 50 százalékos javulás volt kimutatható azoknál a betegeknél, akiket alacsony frekvenciájú mágneses mezővel kezelt. (A magas frekvenciájú TMS-terápia eredménye 30 százalékos volt, ami nagyjából megegyezett a placebo-csoport eredményeivel.)

Nagyszerű, hogy a TMS-ről ennyi új adat lát napvilágot, hiszen gyakori betegségről van szó. Életük során valamikor a nők 7,4 százaléka és a férfiak 2,8 százaléka szenved súlyos, munkaképtelenséget okozó depresszióban. Ha ehhez hozzávesszük a betegség kevésbé súlyos formáit, akkor a nők egynegyede, a férfiaknak pedig 15 százaléka lesz életében legalább egyszer depressziós. A kutatók szerint további jó hír, hogy a TMS valószínűleg más agyi betegségek terápiájában is használható, így például a baleset utáni stressz oldásában, vagy a mániás depresszió és talán a Parkinson-kór gyógyításában.

A depressziósokról készült PET-felvételek tanúsága szerint a bal prefrontális cortexben a vérellátás gyengébb, viszont intenzívebb a glükóz metabolizmus, jelentette ki dr. Holly Lisanby, a Columbia Egyetem pszichiátere, aki a TMS és a gyógyszeres kezelés kombinálásával próbálkozik. A mágneses stimulálás teóriája azon alapszik, tudtuk meg dr. Eric Wassermanntól, a National Institute of neuro Disorders and Stroke ideggyógyászától, hogy ezáltal a homlok előtti idegek működését fokozni lehet, és helyreáll a normális elektromos aktivitás. A depresszió ugyanakkor igen összetett betegség, amelyben az agy más területei is érintve vannak, így például az érzelmeket irányító limbikus rendszerben található agytekervények is. Más szóval bármennyire is szeretnék, a tudósok még nem találták meg annak a magyarázatát, hogy a depresszió különféle terápiái - gyógyszerek, ECT, TMS -, bár az agy különböző területeire hatnak, mégis mind hangulati változásokat hoznak.

"Ha pontosan tudnánk, hogy a TMS milyen változásokat okoz," mondta dr. George, "akkor már teljesen ismernénk a depresszió természetét is. És én nagyon remélem, hogy ez nemsokára így lesz."

Megjelent: The Boston Globe

| depresszió, kezelés, mágneses, TMS, ECT
2002-07-31 20:57:41
No menu item defined, wrong database setup!

Web Design & Development Prowebshop