Nevem: senki(?)

A depressziót csak akkor tekintjük abnormálisnak, ha nincs arányban a kiváltó eseménnyel, és ha jóval túlmegy azon a ponton, ahonnan a legtöbb ember még kilábal belőle. Tapasztalataim szerint ennek elfogadásában a végletekig elmenő reakciók jellemzők. Sokszor fordultak pánikszerűen hozzám ­ főleg aggódó anyukák ­, hogy oldjam meg problémájukat, mely problémáról kiderült, hogy nem több egyszerű fáradtságnál, s egy kiadós pihenéssel meg is "gyógyultak". Sajnos elkeserítőbbek azon tapasztalataim, hogy sokan tudomásul veszik a betegségüket, s elfogadják azt anélkül, hogy megpróbálnának gyógyírt találni rá. Határvonalat húzni a normális és abnormális reakció között nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani önöknek. S ne csak saját magukra figyeljenek, hanem családtagjaikra, a környezetükben levő emberek kóros reakcióira is. Egy esettanulmánnyal szeretném felhívni figyelmüket, hogy mennyire könnyű elsiklani e betegség felett.

depresszió, fáradtság, szorongás | Pulzus 2000 ;   Más-Kép Kft. | Horváth, R.

21 éves fiatal férfibeteget hoztak ambulanciánkra. Többszöri öngyilkossági kísérlet után, kezelőorvosának tanácsára keresett meg bennünket. Legutóbbi öngyilkossági kísérlete alkalmával az ereit vágta fel. Engem 2 héttel ezen események után keresett meg. Első beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy nincs értelme az életének, meg akar halni, s hozzám is csak édesanyja kedvéért jött el, aki nagyon aggódik miatta. Csaba mindig is visszahúzódó, félénk gyerek volt. Barátai nem voltak, osztálytársaival alig volt kapcsolatban.

Mivel jó tanuló, jó magaviseletű gyerek volt, szülei elfogadták ilyennek. Csaba 13 éves volt mikor édesapja autóbalesetet szenvedett és meghalt. Itt kezdődött a tragédiasorozat.

Látszólag jól viselte édesapja elvesztését, de többé nem akart iskolába járni, nem akart senkivel sem találkozni. Kapcsolata az édesanyjával is beszűkült. Gyakorlatilag alig beszéltek. Bár édesanyja aggódott fia zárkózottsága miatt, de úgy gondolta, érthető fia állapota, hisz ha valaki elveszti az édesapját, akkor joggal rosszkedvű, fásult, ingerlékeny. Teltek az évek, s már mindenki feldolgozta a tragédiát. Kivéve Csabát. Aztán megtörtént az, amire senki sem számított. Csaba öngyilkos lett. Aztán még egyszer és még egyszer. Édesanyja kétségbeesetten magyarázta, hogy ők mindent megtettek. Szeretetben nevelték a fiukat, s mégis ez történt! ­ Mit vétettünk, hogy ennek kellett történnie? ­ kérdezte.

A fenti példa sajnos nem egyedülálló eset. Szóljon ez intelmül mindannyiunknak! A legtöbb tragédia megelőzhető lenne, ha tisztában lennénk a depresszió tüneteivel, s időben szakemberhez fordulnánk. Lássuk hát, mit kell tudnunk, erről a sajnos gyakori betegségről.

Bár a depresszióra elsődlegesen hangulati zavar jellemző, valójában négy tünetcsoportot foglal magában. Az érzelmi ­ hangulati ­ tüneteken túl kognitív*, motivációs és testi tünetek is jelentkeznek. A depresszió diagnózisához nem feltétlenül kell mind a négy tünetfajtának előfordulnia. De minél több és minél erősebb formában jelentkeznek ezek, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a személy depressziós. A szomorúság, levertség a depresszió leginkább emócionális tünete. A személy reménytelennek, boldogtalannak érzi magát. Ugyancsak jellemző a depressziósra, hogy nem elégíti ki semmi, nem tudja élvezni az élet örömeit.

A kognitív tünetek elsősorban a negatív gondolatokból állnak. Depressziós személy önértékelése alacsony, értéktelennek érzi magát, és önmagát vádolja kudarcaiért. Reménytelennek tartja a jövőjét és teljesen pesszimista abban a tekintetben, hogy mit tehetne élete megjavításáért. A motiváció is mélypontra zuhan a depresszióban. A depressziós személy passzív és nagyon nehezen kezdeményez bármit is. A depresszió testi tünetei közé tartozik az étvágytalanság, az alvászavar, a fáradtság és az energiahiány. Mivel gondolatai nem külső, hanem belső eseményekre irányulnak, a depresszív személy felnagyítja fájdalmait és gyakran aggódik egészsége miatt. Szerencsére a legtöbb depresszió rövid lefolyású, azonban a depressziós szakaszok visszatérnek. A depressziós szakaszon túljutók fele viszszaesik egy idő után. Minél stabilabb valaki az első szakasz alatt, annál kisebb a valószínűsége, hogy a depresszió visszatér.

A depresszió legelterjedtebb emócionális betegség. A genetikai tényezők konkrét szerepe a hangulati betegségek kialakulásában távolról sem egyértelmű. Valószínű, hogy valamilyen biokémiai rendellenességről lehet szó. A depresszió kezelésében hatékony gyógyszerek teszik azt lehetővé, hogy az idegrendszerben mind a noradrenalin, mind a szerotonin könnyebben hozzáférhető legyen. Ez a két anyag felelős ugyanis kedélyállapotunkért. A veleszületett élettani jellemzők hajlamossá tehetik az egyént szélsőséges hangulati változásokra. Azok az események, melyeket a betegek depreszsziót kiváltó stresszhelyzetnek minősítenek, rendszerint a teljesen normális élethelyzetek közé sorolhatók. Az ilyen eseményeket a legtöbb ember anélkül éli át, hogy depresszióssá válna. A sérülékenység fogalma tehát segíthet annak megértésében, hogy egyes emberek miért lesznek, mások miért nem lesznek depressziósak, amikor valamilyen stresszkeltő eseménnyel szembekerülnek.

A depresszióra való sérülékenységet fokozhatja még néhány tényező. A társas készségek hiánya, a másoktól való erős függőség, a szoros és intim kapcsolatok hiánya. Meglehet, hogy a kiváltó ok csak a veleszületett biokémiai tényezőkben keresendő, de az is lehet, hogy a pszichológiai vagy környezeti tényezők már önmagukban elegendőek. A legtöbb eset e két végpont között található.

A fenti ismeretek tudatában legyünk körültekintőbbek, s kerüljük el a lehetséges tragédiákat. Mindenképp el kell mondanunk, hogy depressziósnak lenni nem szégyenletes dolog. Sajnos ez korunk betegsége. Gyakran tapasztalom, hogy a gyógyszeres kezelés első pozitív hatása után ­ ami három-négy hét ­ a betegek gyógyultnak tekintik magukat, s felhagynak a gyógyszer szedésével. Ez hiba. A gyógyszert legalább 6 hónapig folyamatosan kell szedniük, hogy kiküszöböljük a visszaesést. Cikkünk mellett található 20 kérdésből álló teszttel azon kedves olvasóinknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik nem biztosak abban, segítségre szorulnak-e vagy sem.

* megérzésen alapuló

| depresszió, fáradtság, szorongás
2002-08-02 16:30:11


No menu item defined, wrong database setup!
data-full-width-responsive="true">