A betegség elviselése közel olyan nehéz lehet a partner, mint maga az érintett számára. A bipoláris betegek felváltva élnek át depressziós és mániás korszakokat, ami zárkózottsággal, vádaskodással, másfelől meg például költekezési rohamokkal járhat, és persze számtalan más tünettel. Mindez ugyancsak megviseli az ilyen beteg társát.

– A pszichés betegség bizonyos értelemben ragályos – mondja dr. David Karp, bostoni szociológus professzor, aki a bipoláris párok interperszonális dinamikájával foglalkozik. – A partnerből igen erős negatív érzéseket és elhagyatottságot válthat ki, az egészséges ember állandóan igyekszik leválasztani a betegséget a betegről.

Viszonylag kevés vizsgálat készült a bipoláris betegség partnerre gyakorolt hatásáról, ám a kutatások egybehangzóan állítják, hogy a bipoláris betegség mind gyakorlati, mind érzelmi nehézségek elé állítja a párokat.

Egy 2005-ös felmérés szerint a megkérdezettek több mint a fele mondta, hogy partnere betegsége rosszul befolyásolja társas életét, több háztartási terhet ró rá, időnként kiesik a munkából, és anyagilag is megterhelő. A szexuális élet is kárát látja, ha a partner éppen mániás vagy depressziós fázisban van.

Nem ritka a válás vagy a különélés az ilyen pároknál, ám a sikerhez mindkettejük közreműködésére szükség van. A szakemberek szerint a legfontosabb a támogató csapat megléte. Nem elég a pszichiáter vagy pszichológus szakember, a család is igen sokat segíthet, és elengedhetetlen, hogy maguk az érintettek nyíltan beszéljenek a gondokról, legyen elég idejük egymásra, és kellően készüljenek fel a rájuk váró megpróbáltatásokra, hiszen az ilyen kapcsolatoknál a meglepetésszerű változások okozzák a legtöbb gondot.

Akinek bipoláris betegségben szenved a partnere, fontos, hogy a következőket tudja, és állandóan szem előtt tartsa:

– nem tudom irányítani a betegségét
– nem én okoztam
– nem tudom meggyógyítani.
– csak megpróbálhatok együtt élni vele.

Health.com