Disszociatív amnézia

A disszociatív amnézia rendszerint olyan - traumás természetű vagy stresszel kapcsolatos - lényeges személyes eseményre vonatkozó felidézési képtelenség, amikor az esemény túlságosan jelentős ahhoz, hogy a kiesés a normális felejtéssel magyarázható lenne.

amnézia, emlékezetkiesés, memóriazavar | MSD Orvosi kézikönyv a családban   Merck
Az elvesztett emlék általában olyan információra vonatkozik, amely egyébként a tudat mindennapi eleme, vagy az "önéletrajzi" memória része, vagyis hogy ki ő maga, mit csinált, hova ment, kivel beszélgetett, mit mondott, gondolt, érzett, és így tovább. Bizonyos esetekben az információ - noha feledésbe merült - tovább befolyásolja az egyén viselkedését.

A disszociatív amnéziában szenvedőknél egy vagy több "memóriarés" fordul elő, ami néhány perctől néhány óráig, vagy akár napokig tartó időre vonatkozik. Ugyanakkor hitelesen leírtak évekre, sőt, egész életre vonatkozó memóriarést is. Általában az emlékezetkiesés jól körülhatárolt. A legtöbb ember tudatában van annak, hogy bizonyos időszakot "elveszített", de a disszociatív amnéziában szenvedők számára ez csak akkor derül ki, ha szembesülnek vagy szembesítik őket a bizonyítékkal, mely szerint olyan dolgokat csináltak, amelyekre képtelenek emlékezni. Egyes amnéziás betegek nem mindent, csak bizonyos dolgokat felejtenek el valamely időszakra vonatkozóan, míg mások teljes korábbi életüket képtelenek felidézni, vagy azonnal elfelejtik, ami éppen történt.

A disszociatív amnézia előfordulási aránya nem ismert, de leggyakoribb fiatal felnőttek körében. Az amnézia gyakoribb olyan emberek esetében, akik háborúban vettek részt, balesetet szenvedtek vagy természeti katasztrófát éltek át. Leírtak olyan eseteket is, hogy az amnézia gyermekkori szexuális visszaélésekre vonatkozott, de felnőttkorban az élmények újból felidéződtek. Amnézia következhet be traumás élmény hatására, ami kezelés, későbbi események, vagy a személy által kapott információk hatására megszűnhet. Az viszont nem tudható, hogy a visszanyert memória mennyire hűen tükrözi a múltbeli eseményeket. Mind a pontos, mind a kevésbé pontos visszanyert emlékezőképesség előfordulása bizonyítást nyert.

Okok

A disszociatív amnéziát stressz okozza - személyesen vagy tanúként átélt traumás események, megterhelő élethelyzetek, vagy súlyos belső konfliktusok. Amnéziás epizódok létrejöttét megelőzhetik testi vagy szexuális bántalmazások átélése és érzelmileg túlságosan megterhelő helyzetek, amelyekben sérülés vagy haláleset veszélye áll fenn, pl. nemi erőszak, ütközet vagy természeti katasztrófa, pl. tűzvész vagy árvíz; az élet nagy megterhelései, a szeretett személytől való elválás, vagy annak halála és az anyagi kilátástalanság. A bűnösként való üldözöttség érzése miatti nyugtalanság, másokkal kapcsolatos megoldhatatlannak tűnő problémák, vagy bűnözés ugyancsak amnéziához vezethet. Általánosan elfogadott, hogy egyes személyek, például a könnyen hipnotizálhatók hajlamosabbak az emlékezetvesztésre, mint mások.

Tünetek és kórisme

A disszociatív amnézia leggyakoribb tünete az emlékezetkiesés. Röviddel az amnézia bekövetkezte után a beteg zavartnak tűnhet. Számos amnéziás személy depressziós is. Egyeseket nagyon aggasztja amnéziájuk, másokat nem. Egyéb panaszok és vonatkozások az elfelejtett információ fontosságától, és annak az egyén konfliktusaival való kapcsolatától, vagy az emlékezetből kiesett magatartás következményeitől függenek.

A diagnózis felállításához fizikális és pszichiátriai vizsgálat szükséges. A vér- és vizeletvizsgálattal amnéziát kiváltható mérgező anyag, pl. tiltott szer esetleges szedése mutatható ki. Elektroenkefalogramm segítségével kizárható az epilepsziás jellegű betegség.Speciális pszichológiai tesztek segíthetik a személy disszociatív állapotának jellemzését.

Kezelés és kórjóslat

A biztonságot, támogatást nyújtó környezet elengedhetetlen. Ez önmagában is gyakran hozzásegít a hiányzó emlékek fokozatos, spontán visszatéréséhez.

Ha a memória visszanyerése magától nem történik meg, vagy az emlékképek felidézése sürgős, a különböző emlékezőképességet visszaállító technikák alkalmazása gyakran sikerrel jár. Ilyen a hipnózis, vagy a gyógyszerhatás alatt végzett beszélgetések, amikor az orvos a beteg múltjával kapcsolatos kérdéseket tesz fel. Különös óvatosság szükséges, mivel az eljárás alatt felszínre kerülhetnek azok a körülmények, amelyek az emlékezetkiesést kiváltották, és felzaklathatják a személyt. Az ilyen módszerek segítségével felidézett emlékek nem tekinthetők pontosnak, csak külső megerősítéssel igazolható hitelességük. Mindentől függetlenül a memóriahiányok lehető legnagyobb mértékű kitöltése segíti a folyamatosság helyreállítását a személy önazonosságában és énérzésében. Az amnézia megszűnése után a további kezelés segít megérteni az egyénnek az állapotát kiváltó traumát vagy konfliktust, és megtalálja a megoldás módját.

A legtöbb embernek sikerül újra felidéznie hiányzó emlékképeit és megoldania a kiváltó konfliktusokat. Bizonyos esetekben azonban nem sikerül áttörni azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák a kiesett múlt felidézését. A kórjóslatot részben a személy életkörülményei, elsősorban az emlékezetvesztéshez vezető behatások és konfliktusok határozzák meg.

| amnézia, emlékezetkiesés, memóriazavar
2009-02-12 09:50:05
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop