Hirdetés
Nem hat a tévképzetekre felírt gyógyszer, ha kevés az agytekervény
Az agykéreg tekervényeinek képe előre jelezheti az orvosoknak, hogy hatásosak lesznek-e a hallucinációk ellen felírt gyógyszerek - számolt be róla egy brit tanulmány.
Pszichiátriai betegeket mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgáltak meg kutatók, és a külső agyszövet, az agykéreg tekervényeinek olyan mintázatait azonosították, amelyek előre jelezhetik, hogy a páciens tüneteit enyhíti-e a gyógyszer.
A fiatal betegek körülbelül fele nem vagy alig tapasztal javulást a pszichotikus tüneteikre elsőként felírt gyógyszer szedése után. A tudósok szerint felfedezésük segíthet azonosítani ezeket a betegeket, és más kezelést keresni nekik.
"Történt némi előrelépés a pszichózis elleni új szerek fejlesztésében az elmúlt ötven évben, ám egy probléma változatlan maradt: a betegek egy csoportja továbbra sem reagál az alkalmazott gyógyszerekre. Ha az új eljárással azonosítani tudjuk a pácienseket, akiken a jelenleg rendelkezésre álló szerek nem tudnak segíteni, akkor elkezdhetjük kifejleszteni a számukra hatásos új orvosságokat"
- magyarázta Paula Dazzan, londoni King's College pszichiátriai intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.
A pszichózis olyan mentális tünetek leírása, mint a hallucináció és, hogy valaki hangokat hall a fejében. Mindezek velejárói lehetnek a skizofréniának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon 24 millió embert érint. A tünetek utalhatnak bipoláris zavarra, azaz mániás depresszióra is, amely a WHO becslései szerint az emberek négy százalékát sújtja.
A tüneteket jelenleg gyógyszerrel, pszichoterápiával és társadalmi segítségnyújtással kezelik. Ám sok páciens állapota nem javul az elsőre felírt gyógyszerekre, vagyis fennáll náluk az újabb rohamok kialakulásának a kockázata, valamint annak a veszélye, hogy mentális egészségük tovább romlik.
Dazzan kutatócsoportja 126 alany agyát vizsgálta meg MRI-vel - olvasható a JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányban. Köztük 80 olyan volt, aki addig csak egyszer esett át pszichotikus rohamon. A fennmaradó 46 személy egészséges volt, ők alkották a kontrollcsoportot. A vizsgálatot röviddel a roham után, majd 12 héttel később is elvégezték a résztvevőknél, hogy lássák, javult-e a betegek állapota a kezdeti gyógyszeres terápia hatására.
Munkájuk során a kutatók a memória, a beszéd és a tudat működésében kulcsszerepet játszó agykéreg tekervényeinek képét vizsgálták. A gyógyszerre nem reagáló páciensek agyának több területén - különösen a pszichózis kialakulásában fontosnak tekintett homlok- és halántéki lebenyben - kevesebb tekervényt találtak.
"Ez az első vizsgálat, mely arra jutott, hogy az agykéreg tekervényeinek mintázata segíthet meghatározni a pszichiátriai tünetek kezelésének módját" - fűzte hozzá Lena Palaniyappan, a Nottinghami Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.
A fiatal betegek körülbelül fele nem vagy alig tapasztal javulást a pszichotikus tüneteikre elsőként felírt gyógyszer szedése után. A tudósok szerint felfedezésük segíthet azonosítani ezeket a betegeket, és más kezelést keresni nekik.
"Történt némi előrelépés a pszichózis elleni új szerek fejlesztésében az elmúlt ötven évben, ám egy probléma változatlan maradt: a betegek egy csoportja továbbra sem reagál az alkalmazott gyógyszerekre. Ha az új eljárással azonosítani tudjuk a pácienseket, akiken a jelenleg rendelkezésre álló szerek nem tudnak segíteni, akkor elkezdhetjük kifejleszteni a számukra hatásos új orvosságokat"
- magyarázta Paula Dazzan, londoni King's College pszichiátriai intézetének munkatársa, a kutatás vezetője.
A pszichózis olyan mentális tünetek leírása, mint a hallucináció és, hogy valaki hangokat hall a fejében. Mindezek velejárói lehetnek a skizofréniának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon 24 millió embert érint. A tünetek utalhatnak bipoláris zavarra, azaz mániás depresszióra is, amely a WHO becslései szerint az emberek négy százalékát sújtja.
A tüneteket jelenleg gyógyszerrel, pszichoterápiával és társadalmi segítségnyújtással kezelik. Ám sok páciens állapota nem javul az elsőre felírt gyógyszerekre, vagyis fennáll náluk az újabb rohamok kialakulásának a kockázata, valamint annak a veszélye, hogy mentális egészségük tovább romlik.
Dazzan kutatócsoportja 126 alany agyát vizsgálta meg MRI-vel - olvasható a JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányban. Köztük 80 olyan volt, aki addig csak egyszer esett át pszichotikus rohamon. A fennmaradó 46 személy egészséges volt, ők alkották a kontrollcsoportot. A vizsgálatot röviddel a roham után, majd 12 héttel később is elvégezték a résztvevőknél, hogy lássák, javult-e a betegek állapota a kezdeti gyógyszeres terápia hatására.
Munkájuk során a kutatók a memória, a beszéd és a tudat működésében kulcsszerepet játszó agykéreg tekervényeinek képét vizsgálták. A gyógyszerre nem reagáló páciensek agyának több területén - különösen a pszichózis kialakulásában fontosnak tekintett homlok- és halántéki lebenyben - kevesebb tekervényt találtak.
"Ez az első vizsgálat, mely arra jutott, hogy az agykéreg tekervényeinek mintázata segíthet meghatározni a pszichiátriai tünetek kezelésének módját" - fűzte hozzá Lena Palaniyappan, a Nottinghami Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.
2013-08-20 06:27:00