Szokatlan - bár gyakori - tünetek pszichiátriai okai

Ha valaki különböző testi panaszai miatt részletes, teljes körű testi kivizsgáláson esik át, és a leletek eltérést nem mutatnak - testi elváltozás, betegség lehetősége kizárt -, akkor a panaszok hátterében lelki eredet szokott felmerülni. Egyszerűbb a helyzet, amennyiben a testi tünet, tünetek mellett nyilvánvaló lelki probléma is kimutatható. Például egyidejűleg fennáll hangulatzavar, alvási nehézség, komoly szorongás állapota magyarázatként szolgálhat az adott panaszra.

szorongás, pánikbetegség, depresszió, szomatizációátria, szomatizáció | Gyógy-ír   Kisalföld | Czingráberné Radics, J.

Ma már közismertté vált, hogy a pszichiátriai zavarnak számító pánikbetegség komoly szívpanaszokkal, légzési nehézséggel, hasi tünetekkel jelentkezhet. Rögtön fontosnak is érzem hangsúlyozni: lelki eredet ezekben az esetekben csak akkor mondható ki, ha a testi átvizsgálás negatív eredménye ezt megerősíti! Vagyis: testi panaszok esetén ezek kivizsgálása nélkülözhetetlen, továbblépés akkor jön szóba és akkor fontos, ha a fennálló testi tünetek negatív kivizsgálási eredménnyel járnak együtt.

Következő példaként a depressziót emelhetjük ki: a rossz hangulat és alvászavar gyakori tünete mellett nem ritka, hogy különböző fájdalmak lépnek fel, vagy apróbb testi jelzéseket is fájdalmasnak érzékel az alulhangolt ember. Idős emberek depressziójára különösen jellemzőek a testi tünetek: ilyenek az emésztési panaszok, szorulásosság, fejfájás, komoly ízületi nehézségek.

Jelen cikkünk témájára rátérve viszont azt szükséges hangsúlyozni: előfordulhat, hogy bár testi elváltozás nem igazolható, nyilvánvaló pszichés tünetek sem állnak fenn a betegnél, a panaszok viszont folyamatosan megvannak. Tekintsük át, hogyan nevezi a pszichiátriai szakirodalom ezeket a kórképeket, és vegyük sorra őket. A fenti eseteket - testi tünet kimutatható szervi eltérés és markáns pszichés eredet lehetősége nélkül - szomatoform zavarnak nevezik. Leggyakrabban fájdalmak fennállása jellemző rájuk. Vegyük sorra, a "szomatoform zavar" gyűjtőfogalom alatt mely pszichés zavarok húzódnak meg, és ezek milyen jellegzetességgel bírnak?

Szomatizációs betegség

Elsőként említsük meg a szomatizációs betegséget. A nemritkán fiatalkorban, 30 éves kor előtt kezdődő és évek óta fennálló állapotra különböző testrészekben (legalább 2-4 vagy több területen) érzett fájdalmak jellemzőek. Ide tartozik a - szervi okkal nem alátámasztható - fejfájás, hasi és végtagfájdalmak, vizelési panaszok.

A szexuális szférában szomatizációs zavarnak minősíthető a rendszertelen menstruáció és a terhességi hányás is. Ijesztő idegrendszeri elváltozást utánozhat a kép, ha bénulás, végtaggyengeség, beszédzavar, vizelet-visszatartás, kettős látás vagy emlékezetkiesés formájában jelentkezik. Súlyos tünetnek tűnhet, ha furcsa görcsök észlelhetőek. A fájdalommal ugyancsak nem járó, bizonytalan - de bizonyosan nem szervi eredetű - étvágytalanság, érdeklődésvesztettség, emésztési problémák is szomatoform eredetűnek lehetnek vélelmezhetőek.

A fájdalom-szindróma

A szomatoform zavarokon belül úgynevezett konverziós elváltozásnak tartják azokat az eseteket, amikor a fenti tünetek nehéz, stresszel telített élethelyzetben (megterhelő munka, tartós túlterheltség a pihenés hiányával) lépnek fel - úgymond kiváltó okok vannak. Gyakori kínzó forma a fájdalom-szindróma: ez esetben egy meghatározott testrészben észlelhető többé-kevésbé erős, állandósult jellegű fájdalom. Az akut (rövidebb, mint 6 hónap) és a krónikus (hosszabb, mint 6 hónap) esetek fennállására különösen jellemző lehet, hogy kiváltásukban, fenntartásukban pszichés tényezőkön túl általános testi betegségek is megnevezhetők. Azonban ezen utóbbi esetben sem mutatható ki a fájdalom hátterében anatómiai elváltozás.

Testdiszmorfitás-zavar

Nagyon érdekes és kórképnek nevezhető állapot a testdiszmorfiás zavar. Az ebben szenvedő emberek állandóan azzal foglalkoznak, hogy bizonyos testrészük formája, mérete súlyosan eltér a normálistól. Csúnyának, értéktelennek, használhatatlannak tartják magukat. Mindez olyan mértéket ölt náluk, hogy emberekkel való kapcsolataik is károsodni szoktak, visszahúzódóak, kedvetlenek lesznek, nem mernek kapcsolatot teremteni környezetükkel, magányosakká válnak. Ezzel a kórképpel egyébként testi betegséggel foglalkozó orvoshoz nem szoktak fordulni - de pszichiáterhez, pszichológushoz is ritkán -, inkább a plasztikai sebészek páciensei között fordulnak elő ilyen esetek.

Összegezve elmondható, hogy a fennálló panaszok önmagukban is (állandó fájdalmak, bizonytalan tünetek) rontják a közérzetet, másodlagosan ténylegesen pszichés zavart - depressziót, szorongást, elmagányosodást produkálnak. Emellett bizonytalanságban tarthatják az embert, vajon tényleg egészséges-e a szó testi, anatómiai értelmében? E kettő együtt - testi tünet és állandó bizonytalan töprengés, következményes rossz hangulattal - nagymértékben ronthatja a társadalmi érvényesülést, emberi kapcsolatokat is a személyes szenvedés érzetén túlmenően. Ha tehát egyértelmű és kizárt, hogy testi betegség volna ilyen jellegű panaszok hátterében, érdemes a megfelelő szakemberhez fordulni velük, mert korrigálható a probléma.

| szorongás, pánikbetegség, depresszió, szomatizációátria, szorongás, pánikbetegség, depresszió, szomatizáció
2002-07-18 14:54:43