A pszichoimmunológiáról

A pszichoszomatika egyik alapelve, hogy amennyiben a testi (szomatikus) betegségek képesek pszichés problémákat kiváltani, úgy ez visszafelé is igaz: tehát a betegségek is visszavezethetők lelki okokra.
Innentől már az orvos feladata eldönteni, mi volt előbb, a tyúk, avagy a tojás, azaz a testi betegség vezetett a lelki betegséghez, vagy éppenséggel fordítva.

pszichoimmunológia, depresszió, T-sejt | InforMed Hírek 2003 ;1   InforMed | Farkas, M.
A lelki problémák az immunrendszert számos ponton gyengíthetik, elnyomhatják. A gyászra, elhagyatottságra, veszteség-élményre jelentkező depressziótól szenvedő betegek esetében tartós csökkenést észleltek a T-sejtes (T lymphocyták; speciális, az immunválaszban szerepet játszó fehérvérsejtek) válaszreakció tekintetében.
A depressziós betegek ellenállóképessége romlik, ez a gombás fertőzések, az influenza, a torok- és mandulagyulladások gyakoribbá válásában is megnyilvánulhat.

Az idegrendszer és az immunválasz kapcsolatára utal például annak a kísérletnek az eredménye is, melyben egy kísérleti állat bal agyféltekéjének kéregállományának roncsolásakor az ún. T-sejtes immunválasz 150 százalékos csökkenését észlelték, míg az ellenoldali, azaz a jobb oldali agykéreg roncsolása során, ugyanezen sejtek aktivitását 140 százalékkal magasabbnak találták, mint a kontroll állatnál.
A fokozottabb immunaktivitásért tehát a bal agyfélteke a felelős.
Azonban a két félteke aktivitása személyenként eltérő, van, akinek a jobb, van, akinek a bal agyféltekéje az aktívabb. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy depressziós, szorongó személyiségeknél, illetve a tartós stressznek kitetteknél éppen a jobb agyfélteke az aktívabb, amely tehát gátolja az immunválaszt.

A stressz normális esetben akut veszélyek, kihívások leküzdésére adott válaszreakció. Hatására szorongás, nyugtalanság lép fel, ugyanakkor csökken az új környezet iránti érdeklődés, felderítő magatartás, csökken az operáns tanulás, és emlékezet. A stresszt kísérő antireproduktív (szaporodásgátló), növekedésgátló, és immunoszuppresszív (immunrendszer működését gátló) hatások tartós stressz esetén válhatnak kórképző, betegséget okozó tényezőkké. A stressz okozta alvászavarok pedig, tovább rontják a helyzetet, ugyanis kedvezőtlenül hatnak az immunrendszerre.

A T-sejtek szerepe fontos az immunválaszban: ha stressz, pszichés megterhelés nyomán arányuk lecsökken, akkor fekélyek, gyulladások, fertőzések alakulhatnak ki.
A tartósan fennálló családi konfliktusok is gyengítik az immunaktivitást: növelik a felső légúti fertőzések gyakoriságát. 94 családot megvizsgálva a kutatók úgy találták, hogy a stressztől gyakrabban szenvedő csoportban a nátha előfordulási aránya nagyobb volt.
Egy másik tanulmány szerint a rendezetlen, illetve rigid (merev) családok stresszterhes légkörében az influenza iránti fogékonyság magasabb, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus családokban élők esetében.
Ha pedig már a felső légúti hurutoknál tartunk: az e tekintetben végzett felmérések arra utalnak, hogy az alacsonyabb énerővel rendelkező vizsgálati alanyoknál a felépülés elhúzódóbb, míg a meg nem felelés, a szociális elszigetelődés e betegségek gyakoribbá válásához vezet.
A tudósok évtizedek óta végzenek kísérleteket, melyekkel a lelki problémák és a testi betegségek kapcsolatát igazolják, pl. allergia, skizofrénia, krónikus fertőzések, de rákos megbetegedések esetében is.
E tények figyelembe vételével beláthatjuk, hogy rohanó világunkban milyen nagy jelentősége lehet a pozitív élményeknek, egy összetartó családnak, de akárcsak egy kedves szónak, vagy egy megnyugtató mosolynak.
| pszichoimmunológia, depresszió, T-sejt
2005-05-23 23:52:25
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop