A személyiségzavarok közt vannak kényszeres cselekvések, és néha erőszakba csapó antiszociális viselkedés is. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a mentális problémákkal küszködő egyetemista korú amerikaiak nem egészen 25 százaléka részesül csak kezelésben.

Egy szakértő szerint elképzelhető, hogy a személyiségzavarokat túldiagnosztizálják, mások viszont azt állítják, hogy az eredmények nem meglepőek, hiszen már korábbi vizsgálatokból is kiderült, hogy az egyetemisták között sok a mentális probléma.

A jelenlegi vizsgálat során 5 000 19-25 éves fiatalt kérdeztek ki személyesen, és különösen aggasztónak találták a kezelés hiányát.

A leggyakoribb volt a drog- és az alkoholfogyasztás, a második a személyiségzavarok, a kényszeres és antiszociális viselkedés, ami túlmegy az ingerültségen, és általában lehetetlenné teszi az illető normális életét.

Összehasonlításképpen vizsgálták az azonos korú, nem egyetemista fiatalokat is, és hasonló eredményekre jutottak. A tanulást illetve a munkát is hátrányosan érintő kábítószer-használat és az alkoholizmus mindkét csoportban a vizsgáltak egyharmadára volt jellemző.

A túlzott alkoholfogyasztás valamivel több egyetemistára volt jellemző, 20 százalék, illetve 17 százalék. Drogproblémája viszont valamivel több dolgozó fiatalnak volt, 7 százalék, szemben az egyetemisták 5 százalékával. Mindkét csoportban 8 százalék körül volt a fóbiások, és 7 százalék a depressziósok aránya. Bipoláris betegségben valamivel több dolgozó fiatal szenvedett, mint egyetemista, 5 illetve 3 százalék.

A vizsgálat szerzői szerint az egyetemeken az utóbbi időben történt lövöldözések miatt különösen fontos, hogy fokozottan odafigyeljenek az egyetemisták körében tapasztalható mentális problémákra.