Képzelt betegek az interneten

Meglehetősen sokan szenvednek online hipochondriában, írja a Cyberpsychology, Behavior and Social Networking. Ezt a keresőoldalak váltják ki, és a kutatók megalkották rá a „cyberchondria” szót, ami az interneten orvosi, illetve egészségügyi információt keresők szorongásos állapotát jelenti.


Új fogalom: a cyberchondria

Ha valakinek fáj a feje, és azonnal keresni kezd a világhálón, majd rövidesen megállapítja magáról, hogy agydaganata van, akkor lehet, hogy valójában cyberchondriában szenved. A „cyberchondria”, a cyber/kiber- és a hipochondria szóból alkotott új fogalom már 2000-ben felbukkant. A közelmúltban a Microsoft kutatói közzétették munkájukat, amelyben a népszerű egészségügyi keresőprogramok adatait, valamint a cég alkalmazottain végzett felmérésüket összegzik.


Mágikus gondolatok

Amit igazán, teljes valónkkal akarunk, azt meg tudjuk valósítani! Lehet, hogy banálisan hangzik, de igaz: legyen szó akár jó vagy rossz dologról, gondolataink teremtő ereje óriási!


Mit tehetnek az orvosok a képzelt betegekkel?

Bár a hipochonderek panaszainak oka megmagyarázhatatlan, a probléma valódi kihívást jelent az alapellátásban dolgozó orvosok számára. Még a leghiggadtabb orvos türelmét is próbára teszi, ha a beteg arról panaszkodik neki, hogy fejfájásának minden bizonnyal agydaganat az oka, a fájó kar pedig csontrákot jelez.


Neurózis

A neurózissal - a kérdés jelentősége miatt - részletesen foglalkozunk. A neurózis elterjedtségére utal pl. az a tapasztalat, hogy az iparilag fejlett, magas civilizációjú államokban az orvoshoz forduló betegek mintegy 40-50 %-a neurotikus. Jellemző a neurózisra, hogy az ilyen betegeken a leggondosabb orvosi vizsgálat sem képes sem szerveikben, sem idegrendszerükben szervi elváltozást kimutatni.


Az autogén tréning

Az autogén tréninget - hívják koncentratív kikapcsolódásnak is - J. H. Schultz berlini ideggyógyász professzor dolgozta ki és szerzett vele sok tapasztalatot. Azt tartják, hogy az autogén tréninget csak orvosi irányítás mellett célszerű megkísérelni. Igen valószínű azonban, hogy az autogén tréning, ill. a légzési gyakorlatok elsajátítása nemcsak a már neurotikus betegek gyógyítására alkalmas, hanem tornatanárok, pszichiáterek vagy iskolaorvosok útmutatásával - mintegy "lelki védőoltás"-ként - talán arra is jó, hogy védjen a neurózis ellen.


Légzési gyakorlatok

Az ősi hindu forrásból származó, eredetileg kultikus vallási szertartásokkal egybekötött légzési gyakorlatok neurózist gyógyító hatásának elméleti alapja megegyezik az autogén tréning elméletével. Ahogyan a közelmúltban az évezredek óta használt gyógynövényekből kristálytisztán kivonták a hatóanyagokat, ugyanúgy sikerült ennek az ősidők óta használt eljárásnak a természettudományos magját, racionális alapját is megtalálni.


Neuraszténia

Legjellemzőbb tünete az indokolatlan, gyors fáradékonyság és az idegrendszer általánosan fokozott érzékenysége. A neuraszténiás emberek nemcsak nehezen vállalkoznak valamire, hanem csekély önbizalmuk miatt már a kisebb nehézségek láttára is megfutamodnak.


Hisztéria

Hisztérián a nagyfokú indulatkitöréseket, a könnyen befolyásolhatóságot, az indokolatlan dacosságot és a betegségszínlelést értjük. A hisztériás személyiségre jellemző, hogy értelmi és érzelmi világa a gyermekkor szintjén reked meg, és nem éri el a felnőttek magatartását.


Szomatizációs betegség

A szomatizációs betegség súlyos, idült kórállapot, amit számos testi tünet jellemez, de főleg a fájdalom, gyomor-bélrendszeri panaszok, szexuális és neurológiai tünetek együttese. A szomatizációs betegség okai nem ismertek. Gyakran öröklődik a családokban. A betegségben szenvedők hajlamosak olyan személyiségzavarokra, mint az énközpontúság (nárcisztikus személyiség), és a túlzott függés másoktól (függő személyiség


1 |