Légzési gyakorlatok

Az ősi hindu forrásból származó, eredetileg kultikus vallási szertartásokkal egybekötött légzési gyakorlatok neurózist gyógyító hatásának elméleti alapja megegyezik az autogén tréning elméletével. Ahogyan a közelmúltban az évezredek óta használt gyógynövényekből kristálytisztán kivonták a hatóanyagokat, ugyanúgy sikerült ennek az ősidők óta használt eljárásnak a természettudományos magját, racionális alapját is megtalálni.

légzési gyakorlatok | Orvos a családban 1991 ;   Medicina Kiadó | Szendei, Á.
Mivel a légzés az egyetlen olyan vegetatív működésünk, amelyet - bizonyos határok között - akaratlagosan befolyásolni tudunk, könnyen elképzelhető, hogy tudatos, ritmikus, rendszeres légzési gyakorlatokkal egyensúlyukból kibillent vegetatív működéseinket is képesek vagyunk befolyásolni. Ez voltaképpen a légzési gyakorlatok végső célja.

A légzési gyakorlatok végzésének környezeti feltételei megegyeznek az autogén tréningével. A gyakorlathoz időre, csendre, nyugalomra és lehetőleg félhomályra van szükség. Nyitott ablaknál vagy éppen a szabadban is végezhetők a gyakorlatok, bár ez utóbbira a városlakóknak ritkán van lehetőségük. Célszerű a gyakorlatok megkezdése előtt legalább kiszellőztetni szobánkat. A gyakorlatokat végezhetjük kényelmes, teljesen ellazult hátfekvésben, ülő vagy álló helyzetben, kinyújtott derékkal. Ülő helyzetben kényelmesen pihentessük kezünket a combunkon.

Aki különleges megerőltetés nélkül törökülésbe tud helyezkedni, térdére teheti a kezét. Ez a testhelyzet az ülő Buddha-szobrok pózára emlékeztet.

Akkor a legmélyebb a légzés, ha a mellkas oldalirányba és felfelé kitér és ezzel egy időben a rekesz a legmélyebb pontjára húzódik. Lényegében ezt érjük el, ha rögtön a belégzés kezdetén hasunkat elődomborítjuk és ezzel egy időben mellkasunkat emeljük, tágítjuk. Csak a belégzés végén húzzuk be - éspedig tudatosan-enyhén alhasunkat, míg a has felső része változatlanul előredomborított állapotban marad. A belégzés tetőfokán a feszülő tüdő önműködően kiváltja a reflexes kilégzést. A kilégzés legvégén húzzuk be teljesen hasunkat, és ezzel segítsük a rekeszizom legmagasabbra jutását, ami által a kilégzést tökéletessé tesszük. Célszerű az egyes légzési gyakorlatok előtt a hasat néhányszor erőteljesen, egészen behúzni, majd hirtelen kidülleszteni. Ez az eljárás, amelyet tízszer egymás után ismételhetünk meg, a rekeszizom tornásztatását szolgálja.

A rekeszlazító gyakorlat után következik a nyugalmi alaplégzés elsajátítása. A belégzés időtartama ilyenkor azonos a kilégzésével, és a kilégzést rövid szünet követi. Kezdetben annak ellenőrzésére, hogy a has és a mellkas, a már leírt, megfelelő kitéréseket elvégzi-e, kezünket hasunkra, illetve csontos mellkasunk alsó bordáira helyezhetjük. A nyugalmi alaplégzés elsajátítása után következik maga a szabályos légzési gyakorlat.

A leírt módon maximális mély belégzést végzünk, és közben ritmikusan számolunk négyig. A belégzés végén újra számolunk négyig, és közben a levegőt mellkasunkban tartjuk. Ezután kilégzünk, és közben újra számolunk négyig. Ha a belégzéskor négyig számoltunk, a kilégzés időtartamát méretezzük ennek kétszeresére. A mélylégzést később ismételjük úgy, hogy orron keresztül légzünk be, szájon keresztül halk "sz"-hang kiejtése közben fújjuk ki a levegőt-gondolatban közben ugyanúgy számolunk, mint az előbb.

A naponta 10-15 percig folytatott légzési gyakorlatok végén azt tapasztaljuk, hogy izmaink feszültsége csökken és testünk jól átmelegedett. Könnyen meggyőződhetünk arról, hogy mind idegrendszerünkben, mind egész szervezetünkben a ritmikus légzés előnyös, jótékony változásokat hozott létre. Kéthárom heti gyakorlás után a számolással egybekapcsolt légzési gyakorlatot annyira elsajátítottuk már, hogy tudatos figyelemre nincs szükség többé. A ritmikus számolás, a légzéssel kombinálva ugyanúgy könnyedén megy, mint a jól megtanult vers elmondása anélkül, hogy figyelnénk rá. Ha ezt az állapotot elértük, kezdhetünk hozzá az önszuggesztióhoz.

A légzési torna kíséretében, ebben az említett nyugalmi állapotban olyan emlékeket idézhetünk agyunkba, amelyek valamikor örömérzetet váltottak ki bennünk. Ilyen lehet pl. egy boldog találkozás emléke. Elképzelhetünk egy sétát a virágos mezőn, színpompás vízparti naplementét, havas hegycsúcsokat vagy hó alatt roskadozó fenyőket szikrázó napfényben.

Az öröm vagy jóérzés emlékképeit követheti - az autogén tréningnél leírt módon - a panaszokat okozó szervekre terjedő önszuggesztió.

Sem az autogén tréninghez, sem a légzési tornához nincs szükség különleges, babonás hiszékenységre, de szükség van kitartásra, rendszeres és céltudatos gyakorlásra. Az, aki egy-két heti gyakorlás után abbahagyja az egészet, mert nem ért el látványos, gyors sikert, jobban tette volna, ha bele sem kezd. A neurózis, a vegetatív disztónia alapját képező idegrendszeri zavar nem két hét vagy két hónap alatt keletkezett, hanem nemegyszer több éves szorongás, feszültség, megpróbáltatás eredménye. Ne higgyük tehát, hogy panaszaink varázsütésszerűen, egy csapásra megszűnhetnek. A kísérleti lélektan tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a neurózist kiváltó sok kellemetlen élményt csak kellő számú megnyugtató, kellemes hatású impulzus segítségével lehet közömbösíteni. Tulajdonképpen közömbös, hogy autogén tréninget, légzési gyakorlatot, ezeknek kombinációját vagy a pszichiáter szakorvos tanácsára valamilyen más módszert veszünk igénybe. A lényeg mindenkor az, hogy tudjunk e módszerek nyújtotta lehetőségekről, és szükség esetén vegyük igénybe őket. Éppen a pszichiáterek és a közreműködésükkel meggyógyult betegek bizonyítják, hogy az ember lelki életére ható kezeléssel, pszichoterápiával ott is gyógyulást lehet elérni, ahol csődöt mondott a gyógyszerek sokasága. A neurotikusok gyakori szokásával ellentétben ne járjunk tehát hónapokig orvostól orvosig, ne vállaljunk sok hónapos vagy éves felesleges szenvedést, hiszen a felsorolt - egyébként teljesen veszélytelen és ártalmatlan - módszerek valamelyikével is megszabadulhatunk panaszainktól.

| légzési gyakorlatok
2003-01-22 20:07:45
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop