Nincs pontos kép a drogfogyasztásról

1997. 06. 19

Becslések szerint 35-55 ezerre tehető a kábítószerfüggésben szenvedő betegek és 70-120 ezerre az alkalmi fogyasztók száma. Az egészségügyi hálózat ezzel szemben legfeljebb néhány száz drogbeteg komplex kezelésére képes. Juhász Gábor, a parlament kábítószerek terjedésének visszaszorítására létrehozott eseti bizottságának elnöke lapunknak elmondta: több hónap után sem kapott pontos képet a bizottság a hatóságoktól a hazai drogfogyasztásról. Hatékony ellenintézkedések nélkül a következő években másfél évente megkétszereződhet a kábítószer-fogyasztás Magyarországon - jelentette ki lapunknak nyilatkozva Juhász Gábor, a parlament a kábítószerek terjedésének visszaszorítására februárban létrehozott eseti bizottságának szocialista elnöke. A testület az immár hónapok óta tartó tájékozódás ellenére sem kapott pontos képet a hazai kábítószerhelyzetről; várhatóan a hónap végére fejeződik be az az adatgyűjtés, amelytől azt remélik, az eddigieknél pontosabb képet ad majd a magyarországi kábítószer-fogyasztás mértékéről. A szakemberek becslései szerint jelenleg 35-55 ezer kábítószerfüggő beteg él az országban, és további 70-120 ezerre tehető az alkalmi fogyasztók száma. Néhány éve még szinte kizárólag városi probléma volt a kábítószer-fogyasztás, ám ma már a legkisebb falu diszkójában is beszerezhető a legtöbb drogfajta. A legveszélyeztetettebbek a 17 és 24 év közöttiek. A rendelkezésre álló adatok szerint a legtöbb felnőtt kábítószerfogyasztó drogos karrierje 24 éves kora előtt kezdődött. Juhász Gábor szerint ezért kívánatos lenne, ha már 12-14 éves korban megkezdődne az iskolai felvilágosítás, a kábítószer-fogyasztás veszélyeinek bemutatása. Az eseti bizottság megállapította: az állami intézményeket felkészületlenül érte a kábítószerek rohamos terjedése. Budapest, Pécs és Szeged kivételével az országban sehol nem állnak egy helyen rendelkezésre a kábítószeres szenvedélybetegek gyógykezelésének és utógondozásának a feltételei. Márpedig az utcán a drogosokat megszólítani és az önkéntes gyógykezelésre rábeszélni képes munkások tevékenységére éppúgy szükség lenne, mint a kórházak gyógyítómunkájára és az utókezelést végzőkére. Az egészségügyi intézményekben azonban jelenleg évente csupán néhány száz drogos komplex gyógykezelésére készültek fel. Az egészségbiztosító ugyanakkor nem hajlandó az orvosszakmai kollégium előírásainak megfelelően befogadni és finanszírozni a drogbetegek kezelését. A parlamenti bizottság álláspontja szerint az 1991-ben létrehozott Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság nem felelt meg a vele szemben támasztott követelményeknek, igaz, sem forrásokat, sem hatáskört nem kapott feladatai ellátásához. Tevékenysége abban merült ki, hogy képviselte Magyarországot a nemzetközi szervezetek előtt és konferenciákat szervezett. Jelenlegi formájában és feladatkörében a testület fenntartása a parlamenti bizottság szerint nem indokolt. Juhász Gábor végezetül elmondta, hogy a bizottság a nyáron megkezdi parlamenti jelentésének megszövegezését. Ennek keretében határoznak arról is, hogy javasolják-e egységes kábítószertörvény megalkotását.

Lassítható a drogok terjedése

1997. 05. 02

A kábítószer-fogyasztás rohamos terjedésének visszaszorítása érdekében társadalmi összefogásra szólított fel Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke a parlament szerdai nyílt napján. Elhangzott: a bűnözés erősödése nem független a kábítószer-fogyasztás emelkedésétől. Számos jelenséggel, így a kábítószerek terjedésével szemben is döbbenten áll a társadalom, mivel robbanásszerűen érték az embereket a változások - állapította meg megnyitóbeszédében Gál Zoltán. Pedig a kábítószerek nem az elmúlt években jelentek meg Magyarországon, a mai állapotok többéves, évtizedes folyamat eredményeképpen alakultak ki. Gál Zoltán utalt arra, hogy a jogászok és az orvosok között is jelentős véleménykülönbségek vannak a kábítószer-élvezők jogi megítéléséről. Leszögezte: néhány kérdésben a szakembereknek - ha nem is örök időkre, ám rövid távon mindenképpen - egyet kellene érteniük, ellenkező esetben még a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy hatékonyan felléphessünk a drogok terjedésével és terjesztőivel szemben. A vitában felszólaló Gerevich József orvos, a parlamenti bizottság által felkért egészségügyi szakértői csoport vezetője sürgette a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott gyógyító eljárások mielőbbi hazai alkalmazását. Sürgette, hogy garantálja az egészségügy a gyógykezelést önként vállaló drogbetegek adatainak titkos kezelését; ne kelljen a kezelésre jelentkezőnek attól félnie, hogy esetleg feljelentik. Pelle Andrea ügyvéd a jogi munkacsoport képviseletében elmondta, Európában a szigorúbbak közé tartoznak a kábítószer-fogyasztást és a -terjesztést tiltó büntető jogszabályok. Rámutatott, a jogszabály nyíltan nem mondja ki, hogy a kábítószer-fogyasztás bűncselekmény, "csak" büntetni rendeli a kábítószerek előállítását, megszerzését, birtoklását, továbbadását. Ugyanúgy kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény a kábítószer-élvezőt, mint a drogárust. Rámutatott, a dílereknél (az utcai kábítószerárusoknál) rendszerint csak csekély mennyiségű kábítószer található, s amikor azt eladták, a rejtekhelyükre mennek újabb adagokért. A fogyasztóknál ezzel szemben többnyire az egész napi adagjuk megtalálható. Mivel a kiszabandó büntetés nagysága nagymértékben függ a birtokolt kábítószer mennyiségétől, elképzelhető tehát, hogy az utcán drogot kínálót kisebb büntetéssel sújtják, mint a kábítószerfüggő fogyasztót. Pelle Andrea differenciáltabb büntetési gyakorlatot sürgetett, valamint azt, hogy a rendőrség a drogosok üldözése helyett nagyobb hangsúlyt helyezzen a terjesztőhálózatok felszámolására és ezáltal a kínálat csökkentésre. Hollósi György rendőr alezredes, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság kábítószerosztályának vezetője elmondta: Magyarországon az elmúlt években legalább félszáz áldozatuk volt a kábítószereknek. A rendőrséget leginkább a drogfogyasztás terjedésével együtt növekvő úgynevezett beszerzési bűnözés aggasztja - mondta Hollósi. A kábítószer-fogyasztók többsége - munkahelyük nem lévén - különböző vagyon elleni bűncselekményekkel szerzi be napi adagja árát: betörésekkel, rablásokkal, lopásokkal és autók feltörésével. Egy heroinista naponta elfogyaszt egy gramm heroint, aminek a piaci ára ma 5000 forint. Havonta tehát mintegy 150 ezer forintot kell az illetőnek kábítószerre költenie ahhoz, hogy ne kínozzák elviselhetetlen elvonási tünetek. Ennyi pénzt a bűncselekmények elkövetése mellett csak egy módon tud még előteremteni: ha maga is árusítja a drogot - jelentette ki a rendőri vezető.

Oltástól szűnik a kokainfüggőség

1997. 04. 25

A Columbia Egyetem munkatársának, Donald W. Landry professzornak nemrégiben bejelentett felfedezése áttörést jelent a kokainizmus kezelésében: az általa gyártott injekció alapanyaga állatkísérletekben már a vérpályában közömbösíti a kokainmolekulákat, mielőtt elérnék az agyat, ahol hatásukat kifejtik. Ha az oltás emberen is alkalmazható lesz, a kábítószeresek komoly segítséget kapnak a leszokáshoz, hiába "esnek vissza", a megszokott szer nem váltja ki a kívánt hatást. Hogyan működik ez az injekció? Ahogy a látási, szaglási ingerületeket, az agyban az örömérzést is idegpályák közvetítik. A pályák idegsejtjei ingerületátvivő anyagok révén kommunikálnak egymással. Ha egy idegsejt ingerületbe kerül, kémiai anyagot bocsát ki, amely a sejtek közötti résen átdiffundálva, a következő sejtet ingerületbe hozza, így terjed az információ sejtről sejtre. Az örömszerző, "jutalmazó" idegpályák esetében ez az anyag a dopamin. A felesleges dopamint a kibocsátó idegsejt aktív folyamatok révén visszaveszi. Ez az a folyamat, ahol a kokain beavatkozik a rendszerbe. Megakadályozza a sejtek közé bocsátott dopaminmolekulák visszavételét, ezáltal a sejtek között felszaporodnak, ami az idegpálya állandósult aktivitásához vezet. Hazánkban a kokainfüggőség a szer drágasága miatt nem észlelhető tömegesen, de, mint a hírekből hallhatjuk, a kokain jelen van a magyar kábítószerpiacon. Amerikában élvezete járványszerű méreteket ölt, évente sokan halnak meg a túladagolással járó tünetektől. Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a szervezetbe jutva, a kokain kifejthesse hatását, még az agy elérése előtt, az érpályában kell a kábítószer molekuláit hatástalanítani. Erre az ellenanyagok látszanak a legalkalmasabbnak. A vérbe kerülő idegen anyagoktól a vér immunsejtjei által termelt ellenanyagok védenek meg bennünket. Ezek nagyméretű fehérjemolekulák, amelyek a lekötendő anyag negatív lenyomatait viselik magunkon, a célmolekulákhoz úgy kapcsolódnak, mint egy holdkomp az űrhajóhoz. (A diftériaoltásnak például az a célja, hogy növelje a diftériabacilus ellen termelt, vérben keringő ellenanyagok mennyiségét). Landry professzor évekkel ezelőtt elhatározta, hogy olyan ellenanyagokat keres, amelyekkel a kokaint az érpályában lehet semlegesíteni. Ehhez azonban a hagyományosan ismertek nem voltak elegendőek, hiszen a kokain az ellenanyagokból saját mennyiségének 250-szeresét tudja megkötni, így már minimális adag is minden vérben keringő ellenanyag-molekulát telítene. A sikert az hozta meg, hogy időközben leírtak olyan ellenanyagokat, amelyek nemcsak passzívan megkötik, hanem mint parányi gépek szétvágják és elbontják felszínükön a megkötött molekulákat, miközben maguk változatlanok maradnak. Ezeket az enzimaktivitású molekulákat katalitikus ellenanyagnak nevezték el. Landry professzor többéves munkájának lényege az volt, hogy ilyen katalitikus antitestet hozott lére a kokain semlegesítésére. Először egy olyan, kokainhoz hasonló molekulát kellett találniuk, amelyik laboratóriumi állatnak beadva, ellenanyagok képződését váltja ki, majd meg kellett vizsgálni, hogy a keletkezett ellenanyagok között van-e katalitikus hatású. Egereken végzett évekig tartó kísérletsorozat után találtak is olyan immunsejteket, amelyek elég erőteljes katalitikus hatású ellenanyagokat termeltek. Ezek már alkalmasak arra, hogy állatkísérletekben nagyobb mennyiségű kokain hatását is kivédjék. A további kísérletek célja, hogy emberi használatra is alkalmas ellenanyagokat találjanak, ehhez azonban még nagyobb katalitikus aktivitás szükséges. Ha sikerül, az állati sejtekkel termeltetett ellenanyagokat beadva több hónapig is tartó kokainellenes "immunitást" lehet majd elérni. A vérben lévő ellenanyagok fokozatos eltűnésével persze egy idő után a védettség is megszűnik, de ez talán már elegendő ahhoz, hogy a leszokás kezdeti, legnehezebb időszakában segítsen. Az Interneten keresztül megkérdeztük a professzort, hogy mikorra várják az emberen is alkalmazható oltás megszületését. -Ha nemsokára találunk egy igazán nagy aktivitású ellenanyagot, körülbelül két évig kell még vizsgálgatnunk, amíg a klinikai kipróbálás megkezdődhet. Onnan számítva pedig általában újabb öt évig tart, mire a szer gyógyszertári forgalomba kerül. -Ha sikerül majd ilyen gyorsan működő ellenanyagot termelő sejteket izolálni, nem lehetséges-e génsebészeti módszerekkel bejuttatni az emberi fehérvérsejtbe az ellenanyag génjeit, ezáltal nemcsak időleges, hanem állandó védettséget létrehozni? -Ez elvileg valóban lehetséges, de erre még szerintem évtizedekig kell várni. -Egy ilyen oltás alkalmazásakor nem lép-e föl allergiás reakció? -De igen, s hogy ennek a veszélyét csökkentsük, emberi sejtek által termelt emberi ellenanyagokat fogunk majd használni. -Milyen más területen lehet majd a katalitikus ellenanyagokat használni? -Talán a daganatok kezelésében. A katalitikus ellenanyagokat arra használnánk, hogy a daganat közvetlen környezetében ártalmatlan terápiás vegyületeket a rákos szövetre mérgező vegyületté alakítsanak át.

| 165 |
Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop