Életkorok jellegzetességei a bőrön

A csecsemőkorban a testápolás és az egészségvédelem közé egyenlőségjelet lehet tenni. A mindennapi fürdő elengedhetetlen. A csecsemő érzékeny, könnyen izzadó, a különböző váladékokkal érintkező bőre megköveteli a fürdőt.

életkorok, bőr, csecsemő, serdülőkor, terhesség, öregkor, bÅ‘r, csecsemÅ‘, serdülÅ‘kor, öregkor | Bőrbetegségek és bőrvédelem   SubRosa Kiadó | Marczell, I.
Nagyon sokan abba a hibába esnek, hogy ha a csecsemő bőrén valami apróságot, egy-egy pattanást, a fejen kis, korpaszerű felrakódást látnak, nem merik fürdetni. Ha valóban bőrfertőzésről van szó, a fürdő elhagyása következtében bizonyosan elterjed.

Előfordul, hogy a kisgyermek bőre a hajlatokban kipirul, nedvedzővé válik. Ez az esetek legnagyobb részében gombás fertőzés következménye.

A felgyülemlett nedvedzést, piszkot ekkor is el kell távolítani, de a bőrjelenséget orvosi utasítás alapján kell kezelni. A gombás fertőzés leküzdésére ugyanis nem elég a púderezés.

Gyakori a korpázással kezdődő, szélsőséges megjelenésében ótvarnak nevezett elváltozás. A hajas fejbőrön vastag rétegben sárgászsíros felrakódás jelenik meg. A korpázást kezdeti állapotban olajjal puhítsuk meg és a szokásos fürdővel mossuk le.

Mindennapos lágyítás: az olajozás és a fürdő esetleg teljesen megakadályozza a bőrtünetek kifejlődését. Ez fontos, mert a sokáig fennálló vastag ótvaros réteg a későbbi hajnövést akadályozhatja, esetleg kopasz foltok is maradhatnak vissza.

A napfény ártalmaira, a túlmelegedésre, a leégésre sokkal jobban kell vigyázni, mint a felnőtteknél.

Sose engedjük hajadonfővel napra, hiszen a csecsemő koponyacsontjai még nem forrottak össze, és a kutacsokon keresztül az agynak könnyen ártalmára lehet a napsugárzás.

Éppígy óvjuk a hideghatástól is. A kisbaba gyakorlatlan, nem edzett erecskéi könnyen kitágulhatnak és ellazulhatnak. Ez piros archoz vezet.

Gyakoriak a kicsi arcán a piros foltok, amelyek eleinte nagyon tetszenek a mamának, hiszen "majd kicsattan az arca az egészségtől". Ám a kivörösödött terület felhólyagosodik, a hólyagok nedvezhetnek, majd terjedhetnek. Ez a csecsemőkori ekcéma.

Az anyajegyek rendszerint együtt nőnek a csecsemővel,

a kezdetben mákszemnyi pontocska helyett később esetleg forint nagyságú szépséghibát kell eltávolítani. Minden szemölcs, anyajegy szakorvos elé való.

A körmök alakját, simaságát tönkretehetik a gyermekkori rossz szokások. Az ujjszopás feláztatja a körömágyat, gyakori körömágygyulladást okoz, melyek véglegesen deformálhatják a körmöt. Ugyanezt okozhatja a körömrágás is.

A csecsemő hajnövése néha nagyon gyér, ám csak idő kérdése, mikor indul meg a rendes hajnövés. Semmi értelme annak az elterjedt szokásnak, hogy nyírják a baba haját, csak azért, hogy jobban nőjön. Ha a baba haja nagyon száraz, időnként vékonyan be lehet olajozni.

A serdülő bőrének jellemzői

Serdülőkorban kezdődik meg a nemi mirigyek hormontermelése és a másodlagos nemi jellegek kifejlődése. Ezzel párhuzamosan fokozódik a külső elválasztású mirigyek, így a bőr verejték- és faggyúmirigyeinek működése is. A verejtékmirigyek különösen a tenyéren és a talpon, a faggyúmirigyek pedig olyan testtájakon működhetnek fokozottabban, mint a fejbőr, homlok, orca, hát, mellkas. A bőr gyulladáskészsége fokozódik, seborrhoea, comedo (mitesszer), akné alakulhat ki.

A pubertás leggyakoribb bőrbetegsége a seborrhoea (faggyútúlképződés).

A kamaszkorban kialakuló különösen zsíros bőr olykor az egyén élete végéig megmarad, máskor idővel magától megszűnik az állapot. Gyakran kíséri korpásodás, s könnyen akné, esetleg ekcéma kialakulásához vezethet. Előfordul, hogy a férfiakon hajhullással párosul, főleg a hajas fejbőr több faggyút termelő és viszonylag rosszabbul táplált területein (fejtető, halánték-homlokszöglet). Gyakori arcmosás ajánlatos, kímélő szappannal, s kerülendők az olajos-zsíros kozmetikumok.

A serdülőkorban lévő fiúk és lányok leggyakoribb szépséghibája a pattanásos bőr.

A faggyúmirigyek fokozottabb működésbe jönnek, a megrekedt, pangó bőrfaggyú eltömi a szőrtüszőket, ezek megfertőződnek, és főleg az arcon, háton és mellen gennyes csomók (szőrtüszőgyulladások) keletkeznek, a környező bőr begyullad.

A pattanások kialakulását a szőrtüszők szájazásában mutatkozó fekete pontok, a mitesszerek megjelenése előzi meg; ezek a bőrből enyhe nyomással eltávolíthatók. (A feketeség nem piszok, hanem a levegő hatására a faggyúból keletkezett sötét színű anyag.) A mitesszer maga nem más, mint a faggyúmirigy kivezető nyílását elzáró "szarudugó, amely a termelődő faggyú kiürülését gátolja.

A pattanások és mitesszerek főként a zsíros típusú bőrön jelentkeznek. Leggyakrabban köles-borsószem nagyságúak, középen látható a mitesszer, körülötte a sárgásan átütő genny. A pattanások rendszerint néhány nap alatt megérnek, maguktól kifakadnak, a genny kiürül, és nyom nélkül gyógyulnak. Súlyosabb esetben azonban a pattanás babszem nagyságúra is megnő, és lilás színű, fájdalmas csomóvá fejlődik. Ezek gyakran heg hátrahagyásával gyógyulnak, és a bőr felszínét egyenetlenné",ripacsossá" teszik.

Száraz bőrűeken ritkán mutatkoznak, felületesebbek és hamar gyógyulnak. Keletkezhetnek zsíros kenőcsök helytelen vagy túlzott alkalmazásától, valamint jódot és brómot tartalmazó gyógyszerektől is.

A serdülőkorban különösen gyakran előforduló pattanásokkal társuló bőrbetegség az akne vulgaris.

Ez a szőrtüsző-faggyúmirigy-rendszer idült gyulladásos megbetegedése, amely igen gyakran hegek és torzulások hátrahagyásával gyógyul.

Súlyos esetben gyulladt, fájdalmas ciszták képződnek a bőr mélyebb rétegeiben. Leggyakrabban az orcán, mellen, háttájékon, vállon, tarkón fordulnak elő. Az akne vulgaris előfordulási gyakorisága a férfiaknál a 19. életév után csökken, 30 év felé teljesen elmarad. Hasonló lefolyású a nőknél is.

A kamaszkori bőrrendellenességek ugyanúgy kezelendők, mint a felnőttkoriak.

Hibás álláspont a "majd kinövi" alapon álló semmittevés. Kezelni kell az arcot, mert ha a pattanásos korszak valóban el is múlik, a pattanások okozta hegek megmaradnak. A serdülőt egyébként nagyon bántja a tisztátalan arcbőr, sokszor egész búskomorságba eshet miatta.

Bár a kamaszkor után rendszerint megszűnnek a pattanások is, zsíros bőrű egyének helytelen arcápolása, táplálkozása, emésztési zavarok, székrekedés, hormonzavarok, a belső szervek tuberkulózisa következtében később is megmaradhatnak, vagy kezdődhetnek. Ilyenkor feltétlenül szakorvosi vizsgálatra van szükség.

A legmarkánsabb elváltozások serdülőkorban a szőrzeten találhatók.

A bajusz és a szakáll a 15. életév táján kezd pelyhedzeni, erősebb piheszőrzet formájában. Teljes érettsége azonban csak a fejlődés befejeztével mutatkozik. A borotválkozás általában a 16-17. életév táján válik szükségessé. Ebben az életkorban a hajápolásra is nagyobb gondot kell fordítani: a fokozott faggyútermelés zsírossá teszi a fejbőrt, a haj csapzott, tapadós, piszkos hatású lehet.

A bőr festenyezettsége a 15-18. életév között fokozódhat, főleg a hajlatokban, nemi tájakon, gáton, mellbimbón, különösen fiúkon, de nem feltűnő mértékben. Sokkal szembeötlőbb a szőrzet sötétebb árnyalatúvá válása, a szőke hajzatú gyermekek barnulása, amely egyrészt a szaporodó pigment, másrészt a fokozottabb faggyúelválasztás okozta nagyobb zsírtartalom következménye.

A serdülőkorban mindkét nemnél gyakoriak a vonalas feszülési sorvadások.

Legtöbbször az ágyékon a keresztcsontnak megfelelően, a combon, a térdkalács felett, a felkaron részarányosan helyezkednek el, a bőr feszülési vonalaival párhuzamosan, a test hossztengelyére haránt haladó ujjhossznyi, néhány milliméteres repedés formájában. A friss jelenségek kékesvörösek, később fehér, ínszerű, gyöngyházfényű csíkokká alakulnak. Magyarázatuk, hogy a bőr fejlődése elmarad a bőr alatti szövetek gyors növekedése mögött.

A terhes nő bőrének jellemzői

A terhes nő bőrének egyik legjellemzőbb tulajdonsága a nedvdússág. A hajszálerek falai áttetszőbbek. Az irha és a bőralja savós átivódás folytán fellazul. A terhesség alatt jelentékeny súlygyarapodás következhet be. A terhes nő arckifejezése megváltozik, arcvonásai markánssá, ajka vastagabbá válik.

A verejtékmirigyek a terhesség alatt kisebb fokú túlműködést mutatnak. A faggyúmirigyek elválasztása a terhesség első felében inkább csökken, csupán a végén emelkedhet. A körmök növekedése mindig fokozódik. Ismeretesek azok az esetek, amikor minden visszatérő terhességben szakállszerű, erős szőrzet képződik, de a szülés után 5-6 hónappal ismét eltűnik.

A terhesség alatt élettani jelenség az egyébként is pigmentdús testtájékok sötétbarna, feketés elszíneződése. A terhességi folt (chloasma uterinum) a terhesek arcán fellépő, éles határú, sárgásbarna, néha összefolyó festékfolt, amely csaknem egyforma erősséggel részarányosan a homlokon, a halántékon, a szem körül, az orrháton, a felső ajkon pillangó-, szemüveg- vagy bajuszszerűen helyezkedik el. Napfényre fokozódhat.

Nemcsak terhes nőkön mutatkozhat a folt, sokszor észlelhető méh- és petefészekgyulladás következtében, valamint a pajzsmirigy vagy a mellékvese megbetegedésénél is. Ezért a májfolt jelentkezése esetén ajánlatos az általános orvosi kivizsgálás. Előfordul azonban minden kimutatható ok nélkül is.

A terhességi csíkok (striae gravidarum) orsó- vagy sávszerű, éles határú csíkok, amelyek leggyakrabban a hason, combon, mellen fejlődnek ki, és a hasadási vonalaknak megfelelően futnak le a bőrön.

Terheseken a külső nemi szerveken és az alsó végtagon a visszértágulatok gyakran kifejezett, öblös csomókká fokozódnak.

A terhesség második felében, olykor a gyermekágyban lágy, nyeles festenyzett fibromák léphetnek fel. Főleg a nyakon és egyéb, dörzsölésnek kitett helyen (hónaljredő stb.) keletkeznek. Szülés után, ha megfelelő a vérellátásuk, nem mindig fejlődnek vissza.

A terhesség alatt egyes bőrbetegségek (akne, pikkelysömör) javulhatnak, de a gombás és vírusos hüvelyfertőzések szaporodhatnak. Ezek ismerete az újszülött szempontjából sem közömbös.

Az öreg bőr jellemzői

Az öregedés elkerülhetetlen, de lényegesen lassítható folyamat. A bőr öregedésének tünetei, amelyek nem tekinthetők kóros állapotnak, a szervezet egészének öregedéséhez kapcsolódnak.

Az öregkori fiziológiás bőrsorvadást csak a hetedik évtizedben lehet megfigyelni, bár vörös hajú, vékony bőrű egyéneknél általában már korábban megjelenik. A bőr szürkéssárga lesz, rugalmassága csökken, ráncossá, lecsüngővé válik, megvékonyodik. Sokszor szárazságérzés és viszketés is kísérheti. A bőr vékonysága miatt az erek jól előtűnnek, a szőrzet kihull, és gyakran pigmentzavarok lépnek fel. Az öreg bőr sebgyógyulási hajlama rosszabb.

A faggyúmirigyek túlburjánzása elsősorban az orr- és homloktájon figyelhető meg. 50 év felett a szemhéjakon és a szemüvegtől fedett helyeken fekete comedók százai lehetnek csoportosan és elszórtan. Ezt a fokozott szaruképződés mellett hormonzavarok is okozhatják.

A bőr öregkori érelváltozásai közül gyakoriak az éles határú, 2-5 mm átmérőjű, sima felszínű, élénkvörös vagy kissé kékesvörös értumorocskák. Főleg a lábszárakon és combokon helyezkedhetnek el az apró, seprű vagy csillag alakú hajszálértágulatok.

A 40. életév után szokott kezdődni és az öregedéssel párhuzamosan szaporodik az öregkori verruca (verruca senilis). Helye főleg a törzs és a karok, ritkábban az arc és a nyak. A kezdetben sárgás, puha, felrakódásszerű szemölcsök később sötétbarnává változnak. Egyenetlen, zsírosan hámló felszínűek.

Az öreg bőrön előforduló szarutúltengések mindig szakorvosi vizsgálatot igényelnek.

Az őszülés fiatalkorban betegség következménye vagy öröklött tulajdonság lehet. Időskorban természetes, és először rendszerint a halántéktájon, majd a szakállban tapasztalható. Az öregkori hajhullás negyven-ötven év után elsősorban férfiakon mutatkozik. Ez az öregedéssel járó élettani jelenség. Oka, hogy idősebb korban a hajszemölcsök hajszáltermelő működése csökken, ezért a haj öregkorban mindig megritkul. Emellett gyakoribb a férfiaknál a korpázással járó seborrhoeás hajhullás is.

| életkorok, bőr, csecsemő, serdülőkor, terhesség, öregkor
2007-11-21 13:27:36
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop