A napsugárzás és a melanoma kialakulása

Amerikai kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan vezethet a gyermekkori napozás évtizedekkel később kialakuló, halálos rákhoz?
A melanoma a bőrrák leghalálosabb formája, ellenőrizhetetlen módon indul és szóródik a test egyéb részeire is, viszont ha idejében felfedezik, hatásosan kezelhető.

daganat, supressor gén, apoptosis, melanoma, napfény | InforMed Hírek 2003 ;1   InforMed | Farkas, M.
A legújabb feltételezések szerint a nap káros UV sugarai a fiatal bőrsejteket célozzák meg: sorozatos biokémiai jelekkel gyengítik a sejtek szaporodási kontrollját, ez pedig, közvetve a tumorsejtek számának megnövekedéséhez, és a tumor kifejlődési sebességének felgyorsulásához vezethet.
Állatkísérletekben megfigyelték, hogy azok az egerek, amelyeknek inaktívvá vált az Rb fehérjéje (tumor szupresszor fehérje), védtelenek voltak az UV sugárzás sejtkárosító hatásával szemben.
A rosszindulatú daganatsejtek kialakulása többlépcsős folyamat következménye, mely folyamatot egyrészt, pl. bizonyos rákkeltő anyagok aktiválódása, illetve a daganat kialakulását megakadályozó gének inaktiválódása, másrészt a sejtek közötti kommunikációs rendszer rendellenes működése okoz. A daganatok többnyire egyetlen átalakult sejtből alakulnak ki. Különböző rákkeltő kémiai anyagok, radioaktív és ultraibolya sugárzás és egyéb környezeti ártalmak génkárosító hatásuk révén nagymértékben fokozzák annak valószínűségét, hogy gyors osztódási tulajdonságokkal rendelkező, átalakult sejtek jöjjenek létre.
Az egészséges szervezetben a sejtosztódás és –differenciálódás magas fokon szabályozott, és több károsító tényező együttes fennállása szükséges ennek a szabályozási folyamatnak a kikapcsolásához.
Normál körülmények között a sejtek csak külső jel, növekedési faktor hatására osztódnak, a daganatsejtek viszont bizonyos onkogének aktiválódása nyomán utánozni tudják ezeket.
A daganat kifejlődése akkor kezdődik, amikor az átalakult sejtek tartósan osztódni képesek ebben a számukra ellenséges mikrokörnyezetben, és egyre életképesebb sejtvariánsok jönnek létre. Ezek a sejtek képesek elkerülni az immunrendszer felismerő képességét.
Az egészséges sejtek az intercelluláris kommunikációs kapcsolatok sérülése esetén elpusztulnak. A sejt önfeláldozó, a többi sejt védelmében elkövetett öngyilkossága az apoptózis. Intercelluláris kapcsolatok hiánya esetén a sejtek többnyire az általuk termelt „halál-molekulák” közvetítésével pusztulnak el, az egyéb súlyos sejtkárosító hatásoknak kitett sejtek szintén programozott sejthalállal pusztulnak el. Ezt a hatást főleg a daganat kialakulását elnyomó gének által kódolt szabályozó fehérjék (p53, Rb stb.) közvetítik.
A napozás daganatkeltő hatását illetően a feltevés az, hogy az Rb és a p53 pályák fontos szerepet játszanak a melanoma kialakulásának szempontjából.

A melanoma kialakulásának már ismert oka az Rb fehérje hibája, de más fehérjék mutációja pl. a p53-as fehérjéé is okozhatja. Az ultraibolya sugárzás melanoma kialakulásához vezethet úgy, hogy e fehérjék működését meggátolja a bőr pigment termelő sejtjeiben, az ún. melanocytákban.
Kísérletekkel bebizonyították, hogy ha az Rb fehérje inaktiválódik, a melanoma kialakulásának esélye sokkal nagyobb ultraibolya sugárzás esetén, mint az Rb fehérje normál működése esetén.
A daganatsejtek halhatatlanságát a daganat szupresszor gének és fehérjék kikapcsolásán kívül, természetesen számos egyéb folyamat is biztosítja, pl. a sejtek öngyilkosságát meggátló gének és proteinek aktivációja, illetve a sejtek öngyilkosságát (apoptózis) előidéző gének, illetve proteinek gátlása révén.
Az így kialakult daganatos sejtek, a legújabb kutatási eredmények tanúsága szerint, szelektíven (azaz csak a daganatos sejtek) elpusztíthatók programozott sejthalál illetve apoptózis előidézése révén.
| daganat, supressor gén, apoptosis, melanoma, napfény
2005-06-10 11:16:52


Web Design & Development Prowebshop