Kép: Healthline

A gyógyszerek különböző módokon okozhatnak gyógyszerkiütést. A legtöbb gyógyszerkiütés a gyógyszer okozta allergiás reakció. Az első (vagy bármelyik következő) gyógyszeradag bevételét követően a beteg túlérzékennyé válhat az adott gyógyszerre. A gyógyszer következő bevétele allergiás reakciót indíthat el. Rendszerint perceken belül, máskor órák-napok múlva a bőrön kiütés jelentkezik. Egyéb allergiás tünetek - orrfolyás, könnyezés vagy asztmás roham - is kísérhetik a kiütést.

Egyes gyógyszerek közvetlenül, allergiás reakció nélkül is kiütést okozhatnak. A kortikoszteroidok pl. pattanásokat és a bőr elvékonyodását okozhatják, az alvadásgátló szerek ("vérhígítók") véraláfutásokhoz vezethetnek (a bőr alatt vér lép ki az erekből).

Bizonyos gyógyszerek a bőrt rendkívül érzékennyé teszik a napsugárzással szemben (fényérzékenyítő szerek). Ilyenek egyes elmebetegségek gyógyszerei, a tetraciklinek, a szulfonamidok, a klorotiazid és egyes mesterséges édesítőszerek. A gyógyszer bevételekor nincs kiütés, de később a napnak kitett helyeken vörössé, olykor viszketővé, esetleg szürkéskékké válik a bőr.

A gyógyszerek szinte mindenféle bőrkiütést okozhatnak, de a legfontosabb gyógyszerkiütések a csalán-kiütés,n a toxikus epidermális nekrolízis, eritéma exszudatívum multiforme, Stevens-Johnson-szindróma és az eritéma nodózum.

A gyógyszerkiütések súlyossága az enyhe bőrpírtól, és kis területen jelentkező göböktől az egész bőr leválásáig terjedhet. A kiütés a gyógyszer bevétele után azonnal jelentkezhet (pl. a penicillin bevétele utáni csalánkiütés), de megjelenhet órák vagy napok múlva is. A gyógyszer okozta bőrkiütés ritkán évek múlva is kialakulhat, pl. az arzén bevétele után a bőr hámló lehet, színe megváltozik, sőt bőrrák is kialakulhat.

A kiütéseknek számos oka lehet, és jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, amely bizonyítaná, hogy a kiütés gyógyszeres eredetű. Azt kimutatni, hogy vajon gyógyszer felelős-e a kiütésért, nehéz, mivel a kiütéshez a gyógyszer igen kis adagja is elegendő, a gyógyszerbevétel után sok idővel is jelentkezhet, és a gyógyszer elhagyása után még hetekig-hónapokig fennállhat.

A beteg által használt valamennyi gyógyszer gyanúba jöhet, beleértve a recept nélkül kaphatókat, szemcseppeket, orrcseppeket és kúpokat is. A kiütést okozó gyógyszert sokszor csak úgy lehet megtalálni, ha valamennyi, nem létfontosságú gyógyszer szedését leállítjuk. Ha lehetséges, a beteg gyógyszereit más kémiai szerkezetűekre kell cserélni. Ha nem lehet mással helyettesíteni, a betegnek újra el kell kezdenie a gyógyszer szedését (de egyszerre csak egyet!), hogy lássuk, melyik okozta a reakciót. Ez a módszer azonban veszélyes lehet, ha a beteg gyógyszerkiütése súlyos.

A legtöbb gyógyszerkiütés eltűnik, ha leállítják a kiváltó gyógyszer szedését. Ha a bőrkiütés viszket, a tüneteket kortikoszteroid kenőcs enyhítheti. Bár a csalánkiütés a legtöbb esetben kezelés nélkül is gyorsan múlik, antihisztaminikumok vagy kortikoszteroidok szájon át való adására lehet szükség, a nagyon súlyos gyógyszerkiütéseket epinefrin (adrenalin) vagy kortikoszteroid injekcióval kezelik.