Sebgyógyulás

A testünkben előforduló négy alapszövet közül az egyik hámszövet, melynek a feladata szervezetünk hézagmentes borítása. A másik alapszövet a kötő- és támasztószövet, aminek funkciója a nevéből adódik. Bőrünk, mely a külvilággal érintkező, egész testünket borító, védő, egyik legfontosabb szervünk, ebből a két alapszövetből áll.

sebgyógyulás, seb, kötőszövet, kötÅ‘szövet | Gyógy-ír   Kisalföld | Kiss, Zs.

A bőr legkülső rétege a hám, mely átlag 0,2 mm vastag, kb. 28 naponta teljesen megújul. Ereket nem tartalmaz, ellenben festéktermelő és immunsejteket (a védekezőrendszer részei) igen. Alatta található az irha, a kötőszövet, mely kocsonyás állományába ágyazott kötőszöveti sejtekből, rostokból, érhálózatból, idegvégződésekből áll és benne vannak a bőr függelékes szervei, a faggyú- és verejtékmirigyek, valamint a szőrtüszők. A vastagsága átlag 3 mm, de testtájékonként változó. A bőr harmadik, legbelső rétege a zsírszövet.

A sebek fajtái

A testünket borító szövet folyamatosságának külső hatás okozta megszakadását sebnek nevezzük. Kialakulhatnak fizikai erő hatására (pl. szúrt, vágott, tépett, harapott, zúzott, metszett, szakított), hőhatásra (pl. égés, fagyás), vegyi hatásra (pl. lúgok, savak), fertőző ágens hatására (pl. baktérium, gomba, vírus). Seb keletkezhet belülről is, pl. csontvelőgyulladás sipolyt nyit a külvilág felé a bőrön keresztül. A lefolyás szerint beszélhetünk akut, azaz gyorsan fellépő, valamint krónikus, azaz lassan gyógyuló, sokáig fennálló sebekről. A mélység szerint egy seb lehet felszínes vagy mély.

Az ellátás szerepe: az öngyógyulás elősegítése

Az élet folyamán kapott kisebb-nagyobb sebek ellátása nem minden esetben orvosi feladat, emiatt jó, ha tisztában vagyunk a teendőinkkel. Szervezetünk képes öngyógyításra, regenerálódásra. Működését segíthetjük, de gátolhatjuk is. Ebből következik, hogy az alapfeladat a szervezet saját gyógyító mechanizmusának támogatása, és a sebgyógyulást akadályozó tényezők elhárítása.

A sebgyógyulás olyan biológiai feladat, melynek eredményeként a bőr folytonossági hiánya megszűnik. A felületes, csak a hámréteget érintő sebek esetén tökéletesen az eredeti állapot állhat vissza. A mélyebb, a kötőszövetet is érintő sebzésekkel más a helyzet. A keletkező hegszövet csökkentebb értékű az eredetinél, külsőleg is látható.

A normál sebgyógyulás három szakaszra osztható:

1. Gyulladásos szakasz (a sérülést követő első 3 nap).

2. Sarjadási szakasz (kb. 4-8 nap).

3. Hegképződés és hámosodás (a 8. naptól).

Ne használjon sebhintőport!

E szakaszok egymást követően ugyanakkor párhuzamosan is zajlanak. Ettől valamennyire eltér a krónikus sebek gyógyulása, mint pl. visszérkeringési zavar okozta lábszárfekélynél. A normál sebgyógyuláshoz szükség van jó vérellátásra, oxigénben és tápanyagokban dús vérre, megfelelő immunrendszeri működésre (felülfertőződés kivédése, elhalt szövetek eltakarítása stb.), a hám- és kötőszöveti sejtek aktív munkájára. Elsődleges sebgyógyulás esetén nincs sarjszövetképződés, a gyógyulás a sebszélek felől indul (pl. jól záródó műtéti sebek). Másodlagos sebgyógyulásnál a seb alulról telődve kezd gyógyulni, a folyamat lassúbb (pl. roncsolt vagy krónikus sebek). A sarjszövet nem mindig tölti ki az egész hiányt, és a heg besüppedt lesz, de előfordulhat az is, hogy vadhússzerűen kiemelkedik, túlsarjad. A hegtúltengés lehet hajlam kérdése is, illetve egyes bőrterületek eleve hajlamosabbak keloidképződésre (pl. mellcsont feletti bőrterület).

Mi akadályozhatja a sebgyógyulást?

Külsőleg a leggyakoribb a felülfertőződés, kórokozók betelepedése a folyamatossági hiányba. Ezenkívül a helytelen kezelés, pl. nedvező sebre tilos a sebhintőpor, mivel a sebváladékkal "megköt" és alatta a kórokozók elszaporodnak. Belsőleg a cukorbetegség közismerten akadályozza a normál sebgyógyulást, de lehet a háttérben vas-, réz-, cinkhiány, a vitaminok közül A-, B-vitamin-csoport, C-vitamin-hiány, alultápláltság, fehérjehiány, vérkeringési zavar, pl. érszűkület, egyes gyógyszerek, pl. daganatellenes szerek, de önmagában az időskor is.

Előfordul, hogy a krónikus, nem gyógyuló seb oka maga a daganat, ezért alapszabály, hogy minden 2 hét alatt nem gyógyuló sebet orvosnak meg kell mutatni!

A sebek kezelésénél figyelembe kell venni minden fent vázolt körülményt. A szúrt, harapott, roncsolt, szakított sebek, balesetek ellátása orvosi feladat. A felületes horzsolás otthon is kezelhető. Az ellátás több lépésből áll. Az első a kitisztítás, mely történhet gyógyszertárban kapható, sebbe is használható fertőtlenítőszerekkel (betartva a használati utasítást), majd hámosító-fertőtlenítő szerrel lekezelve kell steril sebkötéssel fedni. A kötéseket célszerű naponta cserélni.

| sebgyógyulás, seb, kötőszövet
2002-07-18 12:20:24
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop