Atópiás dermatitisz

Az utóbbi években a csecsemők és kisgyerekek körében egyre növekvő számban jelentkező bőrbetegség az atópiás dermatitisz. Jelenleg minden hatodik 19 év alatti gyermek vagy fiatal érintett a viszketéssel, száraz bőrrel és piros foltokkal járó bőrgyulladásban.

atopiás dermatitisz, ekcéma, neurodermitisz | InforMed Hírek 2005 ;3   InforMed
Az atópiás dermatitisz veleszületett atópiás hajlamon alapuló, és számos környezeti tényező által befolyásolt krónikus betegség. A betegségre utaló jelek gyakran már a születés utáni első hónapok után észlelhetők. A tünetek gyerekeken és felnőtteken elsősorban az arc a könyök, térdhajlat és a nyak területére, valamint a comb belső felszínére, ill. testnyílások környékére lokalizálódnak. Csecsemőkön a típusos lokalizáció a hajas fejbőr és az arc.

A betegség sok esetben álmatlansággal, erős viszketési rohamokkal kezdődik, és az esetek bizonyos százalékánál a felnőttkorban is megmarad, sőt a tünetek az idő múlásával súlyosbodhatnak, és növelik más allergiás betegségek, mint például az asztma rizikóját vagy súlyosságát. A tünetek fellobbanását számos provokáló tényező elősegítheti, melyek közül a poratkák, inhalatív és étel-allergének, emocionális tényezők, klimatikus változások hatása a legismertebb. A provokáló tényező azonosítása nem mindig sikerül.

A betegség okozta éjszakai álmatlanság, a kellemetlen viszketés az életminőséget nagymértékben befolyásolja, továbbá pszichés megterhelést és beilleszkedési zavarokat jelenthet a betegek számára. Gondot okoz a betegség krónikus volta miatt az állandó helyi kezelésekkel járó napi procedúra, a viszketés miatti éjszakai álmatlanság, ingerlékenység, a munkahelyről való gyakori hiányzás, vagy a csökkent értékű munka végzésének érzése.

A betegség fellángolását és fenntartását a fizikai megterhelés és emocionális stressz is befolyásolja. A gyermekek esetében a betegség tünetei (nyugtalanság, sírás, stb.) a gyermek-szülő kapcsolatra és a gyermek további pszichológiai fejlődésére is jelentős hatást gyakorolnak. A betegség az esztétikai problémák miatt az iskolai évek beköszöntével a gyermek lelki terheit tovább növelheti, ha társai esetleg ellenségesen fordulnak felé. Ez a későbbiekben a beteg gyermek elszigetelődéséhez vezethet.

Felismerve, hogy az atópiás dermatitisz külön figyelmet érdemel a családokra és az egyénekre gyakorolt összetett (fizikális és pszichés) hatása miatt, a MAVE egy átfogó, országos kutatás elkészítése mellett döntött, amely azt vizsgálta, hogy a magyar családok mennyire tájékozottak az AD kezelési lehetőségeit illetően, és milyen tapasztalataik vannak az egyes gyógymódokkal kapcsolatban.

A védőnők a felmérést 18 év alatti, atópiás dermatitiszben szenvedő gyermekek szülei körében végezték, személyes interjúkészítés módszerével. 938 kérdőívet dolgoztak fel: 468 lány és 470 fiú szülei töltötték ki az egyoldalas, 32 rovatos kérdőívet, melyből 6 rovat adott lehetőséget a bővebb kifejtésre.

A felmérésben résztvevő atópiás betegek 43%-ánál (400 fő esetében) az első életévben alakult ki a betegség, 6 éves kor felett már elhanyagolható volt az új esetek száma.

A válaszok alapján az érintett gyerekek 10%-ánál (94 főnél) az egész testfelületen fellelhetők a betegség tünetei (bőrpír, viszketés, vakarásnyomok stb.). A bőrgyulladás megjelenése különösen az érzékeny bőrterületeken (fej, nyaki tájék) nehezen elfogadható a betegek számára, mivel ezek a bőrterületek mindenki számára jól láthatóak. Másrészt ezeken a területeken a legvékonyabb a bőr, ezért a lokális szteroidok felszívódásának veszélye itt a legmagasabb, azaz a mellékhatások kialakulásának is itt a legnagyobb a veszélye (bőrelvékonyodás, fokozott értágulat stb.). A felmérésben érintett betegek 43%-ánál (400 főnél) jelentkezett gyulladás az arcon, 27%-uknál (257 főnél) a nyaki tájékon.

Az AD kellemetlen velejárója, hogy annak tünetei időről időre kínzóan fellángolnak. Egy ilyen fellángolás körülbelül 14 napig tart. A vizsgált betegek 50%-nál a fellángolások átlagos száma évente 3-5, így a betegség átlagosan 45-70 napon át keseríti meg a betegek és azok családtagjainak életét..

A betegek 82%-a (765 fő) gyermekorvoshoz fordult, mikor először észlelte a tüneteket, a későbbiekben már a betegek 42%-a (385 fő) bőrgyógyászhoz jár kezelésre.


Használók aránya (betegek %-a) Elégedettség (betegek %-a) Mellékhatások (betegek %-a)
Bőrlágyítók* 95 89 1
Antihisztaminok* 59 94 5
Lokális immunmodulátorok* 21 95 1
Lokális szteroidok* 63 55 17

A közel 1000 kérdőívre épülő felmérés kimutatta, hogy az atópiás dermatitisz kezelésére használt négy gyógymódot (bőrlágyítók, antihisztaminok, szteroidok, topikális immunmodulátorok) változó gyakorisággal használják a betegek. A vizsgálatban érintettek a topikális immunmodulátorokkal a legelégedettebbek. Az elégedettség valószínűsíthető okai, hogy az AD kezelésére szolgáló többi gyógymóddal szemben a topikális immunmodulátorok hosszú távon tünetmentessé tudják tenni a betegeket, és a kialakuló mellékhatások enyhék és átmeneti jellegűek. Ugyanakkor ezek használata a legkevésbé elterjedt ma Magyarországon, valószínűleg a kezelés újszerűsége miatt. A felmérésből az is kitűnik, hogy a topikális szteroidokat (TCS) a betegek jelentős része alkalmazza, pedig 45% elégedetlen velük ill. a betegek/szülők 17%-a mellékhatásokról számol be.

Mivel az atópiás dermatitisz Magyarországon is egyre nagyobb ütemben terjed, és a betegségnek komoly hatása lehet az egyén fejlődésére és a család életére, szükség van a széles körű tájékoztatásra a betegség kezelését illetően. A védőnők feladata, hogy felhívják a család figyelmét a helyes gondozásra és a megelőzésre egyaránt. A betegek megfelelő kezelése azonban mindenképpen a bőrgyógyász szakorvos feladata.
| atópiás dermatitisz, ekcéma, neurodermitisz
2005-05-24 12:39:23

Web Design & Development Prowebshop