Mi a pikkelysömör?

A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakran előforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28–30 napos ciklus helyett 3–4 naponként újulnak meg.

pikkelysömör, psoriasis, pikkelysömör | InforMed Hírek14   InforMed

Ezek a felesleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek. Ezek a kiütések a bőrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbőrt támadja meg, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminőségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedő betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

A betegség számos különböző formában jelenhet meg, és azt az orvosok a hámlás, vörösség és az érintett testfelület nagysága alapján enyhének, közepesnek vagy súlyosnak ítélhetik. A betegség súlyosságát gyakran mérik klinikai kísérletsorozatok során a PASI (Psoriasis Area and Severity Index) elnevezésű, a pikkelysömör által érintett bőrfelületet és a betegség súlyosságát mérő objektív besorolási rendszer alapján, amely figyelembe veszi a vörösség és a hámlás mértékét és a foltok vastagságát. A PASI értékei 0-tól 72-ig terjednek, ahol a magasabb érték egyre súlyosabb eseteket jelöl.

Ki kaphatja meg?

A pikkelysömör különböző formái a világon átlagosan minden ötvenedik embert érintenek. A betegség etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül minden embert megtámadhat. Bármely életkorban kifejlődhet, de leggyakrabban a 15–35 év közötti embereket sújtja, kb. 10–15%-uk tíz éves kor előtt betegszik meg, néha csecsemőknél is megjelenik.

A pikkelysömör különböző formái

A pikkelysömörnek számos jól elkülöníthető típusát különböztetjük meg, amelyek nem csak megjelenési formájukban különböznek, hanem eltérő kezelést is tehetnek szükségessé.

Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömör esetek 75–80%-a): Ez a pikkelysömör leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.

Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömör eset 15–20%-a): A betegségnek ez a formája leggyakrabban gyermekekben fordul elő. Csepp alakú, nagyon vékony, változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található.

Pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömör eset 2%-a): A pikkelysömör nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idősebb betegekben fordul elő. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzője az elsősorban a kézen és a talpakon kivörösödött bőr.

Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömör esetek 1–2%-a): Gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki.

A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömör esetek kb. 50%-a): Ez plakk típusú pikkelysömör. A pikkelysömör vastagsága miatt nagyon nehezen kezelhető, mivel a szokásos krémek nehezen szívódnak fel.

Inverz pikkelysömör: Általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, megereszkedett mellek alatt, és súlyosan elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.

Pszoriatikus ízületi gyulladás (a pikkelysömör esetek körülbelül 23%-a): Az ízületi gyulladás olyan típusa, amely elsősorban a kéz, a láb vagy a nagyobb ízületek, pl. a térd, a csípő, a könyök és a gerinc gyulladásával és megduzzadásával jár. Merevséget, fájdalmat és ízületi károsodást okozhat. A pszoriatikus ízületi gyulladás a legtöbb esetben a bőrön is megjelenik.

A köröm pikkelysömöre (az esetek akár 50%-a [a pszoriatikus ízületi gyulladásban szenvedők 80%-a]): A körmökön található nagy, mély, szabálytalan elhelyezkedésű lyukak jellemzik. Egy tanulmány szerint a pikkelysömör a betegek 4%-a esetében először ebben a formában jelentkezik, de a körmök elváltozása előbb-utóbb a legtöbb betegnél bekövetkezik.

Mi okozza?

Bár a pikkelysömör leírása a bibliai idők óta ismert, nem tudjuk pontosan, mi okozza a betegséget. A legtöbben úgy vélik, hogy a betegség kialakulásában genetikai okok is szerepet játszanak (a beteg 40–60%-ának családjában fordult elő korábban a pikkelysömör).

Az is ismert, hogy különböző tényezők, így többek között a stressz, a bőr sérülései, bizonyos gyógyszerek és fertőzések is kiválthatják, vagy súlyosbíthatják a pikkelysömört.

Sok éven át úgy gondolták, hogy a pikkelysömör elsősorban a bőrsejtek betegsége. Később azonban észrevették, hogy az immunrendszer működését elnyomó különböző gyógyszerek hatására javult a pikkelysömörben szenvedők állapota.

Azt is megfigyelték, hogy a T-sejtek (a fehérvérsejtek) működését gátló ciklosporin hatékony a pikkelysömör kezelése során. Ez alapjaiban módosította a betegség kialakulásának okairól vallott nézeteket. Mára bebizonyosodott, hogy a T-sejtek jelentős szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az immunrendszer, amely normális esetben védi a szervezetet a külső behatolók ellen, hibás parancsot kap, amely következtében az egészséges bőrsejteket támadja meg. Ez a hiba felgyorsítja a bőrsejtek növekedési ciklusát, és a normális sebességű hámlás helyett a sejtek felhalmozódnak és kiütéseket hoznak létre. A pikkelysömört emiatt „immunreakció révén létrejött” (immunmediált) betegségnek is nevezzük.

Diagnózis

A pikkelysömör vérvizsgálattal nem diagnosztizálható. Az orvos a diagnózist általában az érintett bőrfelület vizsgálata alapján állítja fel. Ritkább esetben kivágják a pikkelysömör által érintett bőr egy kis darabját, és azt vizsgálják meg mikroszkóp alatt.

Tények a pikkelysömörről

A pikkelysömör krónikus betegség, amely a világban minden ötvenedik embert érint.
A betegség nem fertőző, azt mástól elkapni nem lehet.

A pikkelysömör fájdalmas lehet, viszketéssel járhat, vizuálisan taszító lehet, és elkeseredést okozhat. Emberek életét döntheti romba.

A pikkelysömör általában az ízületeket, a végtagokat és a fejbőrt károsítja, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet.

A pikkelysömör jelenleg nem gyógyítható.

A betegség tünetei hatékony gyógyszerekkel korlátok között tarthatók. Nincs azonban olyan gyógyszer, amely minden beteg esetében hatásos. A betegek lelki-közösségi igényeit a kezelés során sokszor nem veszik figyelembe.

A pikkelysömörben szenvedő betegek csaknem negyedében idővel a pszoriatikus ízületi gyulladás is kialakul.

| pikkelysömör, psoriasis
2017-06-21 21:09:40


Mi a pikkelysömör?

A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakran előforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következ...


A pikkelysömörös panaszok enyhítése télen

A pikkelysömörös (prosiasisos) betegek télen még jobban szenvednek a tüneteiktől. A fűtött lakások és irodák száraz levegője viszketést okozhat, a nehéz kabát, sz...


A pikkelysömör helyi kezelése, a fényterápia és a szisztémás kezelés

A pikkelysömör kezelésének legfőbb célja a bőrben lévő hámsejtek képződésének a lassítása, ezáltal csökkenthető a gyulladás és a plakk képződés.


A dohányzás növeli a pikkelysömör kockázatát

A dohányzók körében magasabb a pikkelysömör kialakulásának kockázata, ráadásul ez a már leszokott dohányosokra is igaz - állítják amerikai kutatók.


Pszoriázis mellett nagyobb a szívbetegségek kockázata

Nagyobb a szívartériák elzáródásának kockázata a pszoriázissal élő embereknél - állapították meg amerikai kutatók.