Megtalálták a viszketés egy újabb neurotranszmitterét

Amerikai kutatók egerek gerincvelőjének hátsó szarvából izoláltak egy neurotranszmittert, mely a gerincvelőben a viszketés szignálját továbbítja.

viszketés, neurotranszmitter, agyműködés | InforMed Hírek11   InforMed | Szendei, K.

Neurotranszmitternek azt a endogén kémiai anyagot hívjuk, mely egyik idegvégződésből a célsejtbe átviszi az idegrostban továbbított jelet. Véleményük szerint a viszketés nem egyfajta fájdalominger, mint az mindeddig feltételeztük, hanem egy önálló érzékelés. Erről a Science-ben jelent most meg egy beszámoló.

Nagyon sok anyag, köztük az opioidok, chloroquin, a bőrön kínzó viszketést tud kiváltani. De pruritogén (viszketést kiváltó ok) az allergia, a fertőzések egy része, a paraziták, mint a tetvesség, belbetegségek, mint a veseelégtelenség (urémia), egyes májbetegségek, ismeretlen eredetű bőrbetegségek, mint például a pszoriázis. Hogy ezekben az esetekben miként alakul ki a viszketés, nem tudjuk. Arra viszont az utóbbi években felfigyeltek, hogy csak meghatározott idegrostokon át jut el a viszketés jele az agyba. Mint minden szenzoros(érzékelő) idegnél, ezek a jelek gerincvelő hátsó szarvában több kapcsolási ponton mennek keresztül. Ezeken a helyeken van szükség az információ átvitelhez a neurotranszmitterre. A neurotranszmitter megismerése hasznos lehetne a viszketés gyógyszeres kezelésére.

Néhány évvel ezelőtt kutatók ( Washington University, St. Louis/Missouri) már felfedeztek egy „üzenetvivő“ anyagot, melyet Gastrin-releasing peptidek (GRP) neveznek. A GRP a gerincvelő hátsó szarvának neuronjaiból szabadul fel, és ha a felszabadult GRP kötődési helyét (receptorát) blokkolták, megakadályozható a viszketés érzékelése.

Santosh Mishra und Mark Hoon a Marylandi Bethesda-ban (USA) egy másik, a viszketés érzés kialakulásában nélkülözhetetlen újabb neurotranszmittert fedezett fel A nátrium ürítést elősegítő (natriuretikus) polipeptid B-ről van szó (NPPB). Azoknál az egereknél, ahol genetikai állomány módosításával az NPPB előállításához szükséges gén hiányzik, a legkülönfélébb erős viszketést kiváltó ingerekre se válaszoltak viszketéssel, még akkor se, ha a viszketést kiváltó anyagokat intravénásan juttatták be a szervezetükbe. Azonban, ha a másik neurotransmittert, a GRP-t fecskendezték be, az viszketést okozott. Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a gerincvelőben két „átkapcsoló állomás“ van. Míg az elsőnél az NPPB (natriuretikus polipeptid B) a jeltovábbító, addig a másik ponton a GRP (gastrin-releasing peptid). Vajon emberben is így történik-e a viszketés érzetet kiváltó jeltovábbítás, még nem igazolt. Ennek a folyamatnak további megismerésére azért van égető szükség, mert ha az NPPB jelátvivő képességét meg lehetne akadályozni, akkor hatásos gyógyszert lehetne a viszketés kezelésére kifejleszteni. Jelenleg az ilyenkor alkalmazott antihisztaminok sajnos sok esetben hatástalanok.

Science(2013; 340: 968-971)

| viszketés, neurotranszmitter, agyműködés
2013-05-30 22:35:35

Web Design & Development Prowebshop