Hirdetés

A bőr színbeli eltérései

A bőr színét normális élettani állapotban több színes anyag aránya határozza meg. Ezek közül az egyik a hámsejtekben lévő barna festék, a melanin, a másik a szaruréteg (a bőr legkülső rétege) zsírjaiban oldott sárga színű karotin, és végül a vörösvértestekben lévő, oxigént és szén-dioxidot szállító vérfesték, a hemoglobin.

bőrszín, melanin, pigment, fényérzékenység |

InforMed Hírek20   InforMed | Kiss, Zs.

Így a bőr színárnyalata függ a helyi vérkeringéstől, a hámréteg melanintartalmától és a szaruréteg vastagságától. Előfordul, hogy a bőrt többféle külső-belső eredetű festék is színezi, ilyenkor az eltérő színárnyalat utalhat valamilyen betegségre.  A bőr barna festékét, a melanint a bőrben található festéktermelő sejtek, a melanociták állítják elő, és nyúlványaikkal "átoltják" a hámsejtekbe.

E sejtek aktivitását külső-belső tényezők befolyásolhatják, mint a hormonok, helyi tényezők (pl. irritáció, gyulladás), fizikai (pl. napfény, szolárium) és kémiai hatások. Hegesedő sérülések helyén a melanociták elpusztulnak, ezért a hegek általában fehérek maradnak.

A melanin eredetű festékzavarok lehetnek veleszületettek, öröklöttek vagy szerzettek. A veleszületett, fokozott melanin termelés hatására alakulnak ki a szeplők, elsősorban szőke, illetve vörös hajú egyéneken. Időnként már születéskor észlelhetők a bőrön kisebb-nagyobb méretű halványbarna foltok, ezek a lentigók.

A barna festékes anyajegyek veleszületett vagy csak később kialakuló, maradandó elváltozások a bőrön. Jelentőségüket az adja, hogy bizonyos körülmények között rosszindulatú daganat fejlődhet ki belőlük. Ezért minden makacsul viszkető, vérző vagy kisebesedő, hirtelen növekedésnek induló, gyulladt vagy színét váltó (sötétedő, esetleg világosodó) barna festékes anyajeggyel orvoshoz kell fordulni!

A mongolfolt elsősorban mongolokon (innen a neve), ritkán európaiakon és Down-kórosokon röviddel a születés után jelentkező, elmosódott szélű, kék folt a keresztcsont felett. E színt a bőr mélyebb rétegeiben felszaporodott melanin adja.

A májfolt a homlok, arc területén és a száj körül keletkező barna folt, mely terhességben, mestruációs zavarokban, a hormonrendszer egyes betegségeiben és fogamzásgátlót szedőkön gyakori. A bőr kötőszövetében találhatók az ún. hízósejtek, melyek viszketéskeltő anyagokat hordoznak és bizonyos esetekben ezeket kibocsátják magukból.

E sejtek körülírt csoportosulásával kapcsolatos az a veleszületett kórkép, melyben gyermekkorban kezdődően különböző nagyságú barna foltok vagy sárgásbarna csomócskák képződnek a bőrön. Ha ezeket megdörzsölik, megduzzadnak és kivörösödnek. A folyamat spontán gyógyul. A felnőttkorban kezdődő formáját belső szervi elváltozások is kísérhetik.

A napfény gyógyító hatása évezredek óta ismert. A földet érő természetes fény a látható sugarak mellett melegítő hatású infravörös és gyulladáskeltő, pigment- (festék) képző ultraviola sugarakat is tartalmaz. Ez utóbbi sugarak általános hatásai jól ismertek (D-vitamin-képzés, a vérképző szervek működését serkentő, ellenállóképesség-fokozó hatások). A bőr védekezik az UV-sugarak ellen, azaz a szaruréteg megvastagodik és a bőr megbarnul. Ez játszódik le napozás és szoláriumozás alkalmával.

Előfordul, hogy a bőrre fényérzékenyítő anyagok (pl. bergamottolaj, kátrányszármazékok) kerülnek, melyek megsokszorozzák az adott helyen az UV-sugarak hatásait, és többek között foltos barna pigmentációt váltanak ki. Ilyen hatása van egyes növényi anyagoknak, pl. pasztináknak, amikor a bőrrel érintkezve hólyagos gyulladást követően gyakran az érintkezés pontos lenyomatát mutató sötétbarna csíkokat, foltokat hagynak maguk után.

Természetesen a "nyomok" idővel eltűnnek. Főleg a középkorú nők nyakán kétoldalt, az enyhén sorvadt, értágulatokkal tarkított bőrön észlelhető barnás, hálózatos festenyzettség hátterében gyakran az illatanyagok fényérzékenyítő hatásának nyomai láthatók. (A parfümöket a fül mögé kell fújni, kenni, nem a nyakra!)

Nemcsak külső, hanem belső fényérzékenyítő anyagok is léteznek, melyek akár az egész testre kiterjedő barna elszíneződést okozhatnak. Ezek lehetnek pl. gyógyszerek, antibiotikumok, egyes cukorbetegségben alkalmazott szerek, fogamzásgátlók vagy nyugtatók. Utóbbi pl. a Seduxen, mely akár a tévé előtt ülve is kiválthat ilyen reakciót (a tévé- és a neoncsövek is sugároznak valamennyi UV-sugarat). Egyes vitaminok hiánya is járhat fényérzékenységgel, például ha kevés nikotinsav jut a szervezetbe, a napfénynek kitett bőrterületeken az ismétlődő gyulladások helyén barnásvörös színt nyer a bőr (főleg alkoholbetegeken észlelni).

Belső szervi betegségekben, mint pl. májbetegségek, mellékvesekéreg- vagy pajzsmirigykórképek, vészes vérszegénység, tüdő-tbc, fényérzékenység nélkül is felléphet a bőr barna elszíneződése. Tehát a bőr színeváltása is utalhat valamilyen betegségre, ha ilyet észlelünk, beszéljük meg kezelőorvosunkkal

bőrszín, melanin, pigment, fényérzékenység

2022-01-05 16:05:34

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop