A bőrfesték hiányával járó elváltozások

A színváltozással járó bőrbetegségek másik nagy csoportját a fehér foltokkal járó betegségek képezik. A foltok fehér színét a bőrfesték hiánya okozza. A bőrfestéket (melanint) a hám alapi rétegében elhelyezkedő nyúlványos sejtek termelik. Alapanyaga a tirozin nevű aminosav. A kész festék a sejt újszerű nyúlványain keresztül kerül a hámsejtekbe, ahol vagy a sejtmag felett, mint egy napernyő helyezkedik el, védve annak genetikai állományát, vagy ha sok van belőle, egyenletesen szétosztva a plazmában. Ha a bőrfestéket termelő sejtek kiesnek, vagy a termelési, illetve szállítási folyamatban hiba keletkezik, akkor fehér, pigmenthiányos (festékhiányos) területek alakulhatnak ki.

bőrfesték, pigmenttermelő sejt, pigment, pigmenttermelÅ‘ sejt | Gyógy-ír   Kisalföld | Györe, M.
Vegyi anyagok és gombák

Bizonyos vegyszerek (például fenol és fenolszármazékok) elpusztíthatják a pigmenttermelő sejteket. Redukálószerek, gumitárgyak gátolhatják a pigmentképződést, oxidálószerek pedig elhalványíthatják a festéket.

A vegyi anyagokon kívül számos bőrbetegség jelentkezhet fehér foltokkal. A napgomba világos foltjait például egy gomba által termelt anyag okozza, amely gátolja a festéktermelő sejtek működését. (Szerencsére a visszapigmentálódás néhány hét alatt bekövetkezik, így tartós foltosság nem alakul ki.)

A bőrszárazság

A bőrszárazság legenyhébb formája ugyancsak megnyilvánulhat arcon, törzsön kialakuló, kissé hámló foltokban. (Ez esetben a kezelést a bőr hidratálása, visszazsírozása jelenti.)

Gyulladásos bőrbetegségek

A gyulladásos bőrbetegségek gyakran átmeneti fehér foltossággal gyógyulnak (például bárányhimlő, pikkelysömör, ekcémás betegségek). Ugyanis a gyulladás során elpusztult hámsejtek helyett viszonylag gyorsan újraképződő sejteknek "nincs elég idejük" felvenni a megtermelt pigmentet. Amennyiben a gyulladás kiterjedt, mélyebb szöveti részeket is érint, a depigmentáció (festékhiány) maradandó. A hegek sohasem pigmentálódnak. Az albinizmus

Ritka örökletes megbetegedés a teljes bőrfelszínt érintő albinizmus. Albinizmusban a bőrfesték előállítási zavara (enzimhiány) miatt pigment egyáltalán nem termelődik. Nemcsak a bőr, hanem a testszőrzet, hajszálak is festékhiányosak. (A betegségnek van részleges, enyhébb tünetekkel járó formája is.)

Egy autoimmunbetegség - a vitiligo

Gyakoribb megbetegedés a lakosság körülbelül 1 százalékát érintő vitiligo, melyre szimmetrikus kisebb-nagyobb helyenként térképszerűen összefolyó, panaszt nem okozó fehér foltok megjelenése jellemző. A vitiligo az úgynevezett autoimmunbetegségek sajátos csoportjába tartozik. Lényege, hogy valamely oknál fogva a szervezet védekezőrendszere idegennek ismeri fel a (saját) pigmenttermelő sejteket és elpusztítja azokat. A betegség pontos mechanizmusa, lehetséges kiváltó okai nem teljesen ismertek.

A fehér foltok általában az arcon, végtagok feszítőfelszínein, nemi szerveken keletkeznek, növekedhetnek, összefolyhatnak, súlyos esetben teljes testfelszínt érintő pigmenthiány alakulhat ki. Olykor foltos visszapigmentálódás előfordulhat, de teljes gyógyulás ritkán következik be. A szubjektív panaszt nem okozó betegség tünetei esztétikailag rendkívül zavaróak lehetnek és komoly lelki megterhelést is jelenthetnek, ezért kezelésére mindenképp kísérletet kell tenni. A néhány hónapja fennálló tüneteknél még lehetnek működőképes pigmenttermelő sejtek, így visszapigmentálódásra még van remény.

A hosszabb ideje fennálló foltok kezelésére már nemigen reagálnak, illetve az 5 évnél régebbi foltok gyakorlatilag nem befolyásolhatók. Ez esetben a színkontraszt csökkentésére kell törekednünk. (Különböző kozmetikai fedő- és színezőanyagokkal a normál bőrszín teljesen utánozható.)

A vitiligo más autoimmunbetegséggel kombinálódhat (cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, vészes vérszegénység, gyulladásos bélbetegségek), ezért az ilyen irányú kivizsgálás indokolt. Fontos hangsúlyozni, hogy a foltok területén védőpigment nincs, ezért napozás hatására barnulás sem, csak leégés következhet be, hosszabb távon pedig a bőr korai öregedésén kívül rosszindulatú bőrdaganatok kialakulása várható. Ezért a fehér foltok fokozott fényvédelme rendkívül fontos. Sutton-féle anyajegy

Gyakori és sokszor nagy ijedelemre ad okot a gyermek- vagy fiatalkorban olykor többszörösen megjelenő Sutton-féle anyajegy. Ez az elnevezés egy már korábban meglévő anyajegy körül kialakuló 0,5-1 centiméteres fehér zónát jelöl. A folt területén a pigmenttermelő sejtek eltűnése okozza a depigmentációt, feltehetőleg hasonló mechanizmussal, mint a vitiligónál. A folyamat akár az egész anyajegy eltűnését is eredményezheti. Teljesen ártalmatlan, kezelést nem igénylő elváltozás.

Egyéb foltok

Középkorú és idősebb emberek bőrén, elsősorban fénynek kitett területeken gyakorta képződnek apró, néhány milliméter átmérőjű fehér foltok. A lebarnult bőrön különösen feltűnőek lehetnek ezek az egyéb panaszt nem okozó, kezeléssel nem befolyásolható foltocskák.

Néhány szó a egyéb festék eredetű foltokról. A vérfesték eredetű pigmentációk, sérülések, illetve alsó végtagi vénás keringési zavar talaján képződnek leggyakrabban. Mindenki által ismert jelenség a bőr alatt nagyobb mechanikai hatásra, ütésre keletkező bőr alatti vérömleny (haematoma). A sérült erekből kilépő vér okozza a kezdetben eltűnő foltot. Ezt a sajátos színváltozást a vérfesték és különböző lebomlási termékei hozzák létre, múló jelenség.

Az alsó végtagi keringési zavar talaján, például mélyvénás trombózist követően a lábszárakon jelentkező vörös, majd szilvakék, napok múlva halványodó sárgászöld, majd teljesen eltűnő foltot. Ezt a sajátos színváltozást a vérfesték és különböző lebomlási termékei hozzák létre, múló jelenség.

Az alsóvégtagi keringési zavar talaján, például mélyvénás trombózist követően a lábszárakon jelentkező vörös, majd barna pettyezettséget szintén az erekből kilépő vér és lebomlási termékei okozzák. A barna foltok itt sajnos tartósan megmaradnak, nem halványíthatók el.

A karotin (A-vitamin-előanyag) sárga színű festék. Tökfélék, sárgarépa, narancs nagy mennyiségben tartalmazza. Ilyen élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása főleg csecsemőkorban - elsősorban tenyereken-talpakon okozhat átmeneti sárga elszíneződést.

Testidegen anyagok közül az arany (ízületi betegségek kezelésére használt aranyinjekció) és az ezüst okozhatnak szürkés bőrelszíneződést.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a foltok nemcsak a betegnek, hanem az orvosnak is valóban gondot okoznak. A foltok egy része kezelhető, megelőzhető vagy átmeneti jelenség, de vannak sajnos a számos új terápiás módszer (gyümölcssavas kozmetikumok, kémiai sebészeti kezelések, lézerterápia...) ellenére is nem, vagy alig befolyásolható betegségek. A diagnózist és a kezelés beállítását szakemberre célszerű bízni.

| bőrfesték, pigmenttermelő sejt, pigment
2002-07-18 12:30:46

Web Design & Development Prowebshop