Az ún. felnőttkori policisztás (sokcisztás) vesebaj a vesék leggyakoribb örökölhető betegsége. A policisztás vesékben számos kisebb-nagyobb ciszta nő, melyek összenyomják a köztük levő normális veseszövetet. A ciszták miatt a vesék megnagyobbodnak, a hasfalon keresztül tapinthatóvá válnak, felszínük egyenetlen, göbös tapintatú, néha fájdalmas.

A szivacsvelős vesebetegség veleszületett elváltozás, amelyben a vese vizeletelvezető csatornái kitágultak, és ezzel a vese szivacsos megjelenését okozzák. A betegség legtöbbször nem okoz tüneteket, de előfordulhatnak fájdalmas vesekövek, húgyúti fertőzések és véres vizelet. A betegek felének veséjében mész rakódik le. A tünetek alapján az orvos röntgenvizsgálatot kér, mely felfedi a mészlerakódásokat. A diagnózist megerősíti olyan kontrasztanyagos vizsgálat, melynek során a vese által kiválasztott, vénásan beadott kontrasztanyag útját figyelik a vesén keresztül, röntgenernyő alatt. Az ultrahang is segíthet, de kis cisztákat nem mutat ki. A kezelés általában szükségtelen, ha a betegség nem okoz mészlerakódást. Tiazid, vízhajtók szedése, alacsony kalciumtartalmú diéta tartása, és bő folyadékfogyasztás megakadályozhatja a vesekövek képződését. A húgyutak elzáródása esetén műtéti megoldás is szóbajön. A fertőzéseket antibiotikumok adásával lehet kezelni.

A policisztás vesebetegség öröklődő elváltozás. Számos ciszta (hólyag) alakul ki mindkét vesében; a vesék megnőnek, de a működő veseszövet mennyisége csökken. A policisztás vesét okozó genetikai defektus lehet uralkodó, vagy rejtett (domináns vagy recesszív). Más szóval, akinél a betegség kifejlődik vagy egy domináns gént örökölt egyik szülőjétől, vagy két recesszívet, egyet-egyet a két szülőjétől. A domináns öröklődésű típusban a tünetek csak felnőttkorban jelentkeznek, míg a recesszív típusban már gyermekkorban súlyos tünetek lépnek fel.

A köröm-patella szindróma ritka kötőszöveti betegség, amely a vesék, az ízületek, a csontok és körmök rendellenességét hozza létre.

A vesevelő cisztás (hólyagos) betegségében a veseelégtelenség a vesék mélyén kifejlődő cisztákkal párhuzamosan alakul ki. Ez a betegség lehet örökletes, vagy veleszületett.

A Liddle-szindróma ritka, öröklődő betegség, amelyben a vese a káliumot kiválasztja, de a nátriumot és a vizet visszatartja, ami magas vérnyomáshoz vezet.

A nefrogén diabétesz inszipidusz nevű betegségben a vesék nem reagálnak az antidiuretikus hormonra, és nagy mennyiségű, híg vizeletet termelnek, mert elvesztik vizeletkoncentráló képességüket. Mind a diabétesz inszipiduszban (nagy mennyiségű vizelettel, és olthatatlan szomjúsággal járó anyagcserezavar), mind az ismertebb diabétesz mellituszban (cukorbetegség) nagy mennyiségű vizelet képződik. A két betegség azonban nagyon eltér egymástól.

A Hartnup-betegség ritka, öröklődő betegség, amelyben bőr-, és központi idegrendszeri elváltozások alakulnak ki amiatt, hogy bizonyos aminosavak, főként a triptofán felszívódása a bélből elégtelen, ürítése pedig a vizeletben erősen fokozott.

A renális glükozuriában (cukorürítés) a normális vagy alacsony vércukorszint ellenére a vizeletben cukor ürül.

A Fanconi-szindróma ritka vesecsatorna-betegség, amelyben nagy mennyiségű cukor, bikarbonát, foszfátok, és bizonyos aminosavak találhatók a vizeletben. A Fanconi-szindróma lehet örökletes, de okozhatják nehézfémsók, vagy más vegyszerek, D-vitamin-hiány, veseátültetés, mieloma multiplex vagy amiloidózis. Lejárt tetraciklin (egyfajta antibiotikum) is okozhatja.