A vesék vérellátási zavarai

A vesék vérellátásukat a szívből kapják a főverőérből (aorta) leágazó veseverőereken (artériákon) keresztül. Amint azt már az előzőekben is említettük, a vesék - a többi szervvel összehasonlítva - sokkal több vért kapnak, mert szabályozó és méregtelenítő szerepüknek csak így tudnak megfelelni.


Vesevéna-trombózis

A vesevéna trombózisa a veséből a vért elszállító visszér elzáródása. Az elzáródás, amely általában a vizeleten keresztül nagy mennyiségű fehérjevesztéssel járó nefrózis szindrómáhozs vezet, kezdődhet akutan (hirtelen) és krónikusan (lassan), számos tünetet okozva.


Veseinfarktus

A veseinfarktus a veseszövet egy részének elhalása, amely a veseartéria (a veséhez vért szállító fő verőér), vagy egyik ágának elzáródása miatt jön létre.


Malignus nefroszklerózis

A malignus (rosszindulatú) nefroszklerózis (vesezsugorodás) súlyos, magas vérnyomással (malignus hipertónia), és a vese legkisebb artériáinak (arteriolák) károsodásával járó, gyorsan veseelégtelenséghez vezető betegség.


Vesekéreg-elhalás

A kérgi elhalás a veseszövet elhalás ritka formája, mely a vese külső részének (kéreg, kortex) teljes egészét, vagy annak csak egy részét érinti, de a velőig (medulla) nem terjed. A kérgi elhalás a vesekérget ellátó kis verőerek elzáródásakor jön létre, melynek több oka lehet.


Ateroembóliás vesebetegségek

Ateroembóliás vesebetegségekről akkor beszélünk, amikor a vese apró verőereit magas zsírtartalmú részecskék (ateromatózus embólusok) elzárják, és ez veseelégtelenséget okoz.