Kép: Nephrology

A nagyerek faláról leszakadt, apró zsíros anyagrészecskék a véráram útján a vese apró ereihez jutnak, és azokat elzárják.Ez kialakulhat spontán, hasi műtéttől, vagy a hasi aorta (fő-verőér) katéteres vizsgálata során véletlenül az aorta faláról lesodort törmeléktől. Az ateroembóliás vesebetegség elsősorban az időskor betegsége; kialakulásának gyakorisága a korral nő.

Milyen tünetekkel jár? 

Az ateroembóliás vesebetegség általában lassan alakul ki és nem okoz tüneteket, amíg a veseműködés elégtelensége nem súlyos. Ha az érelzáródások az aortán végzett manipulációtól alakulnak ki, azok időpontja egyértelmű, és a veseelégtelenség hirtelen jelentkezik. A veseelégtelenség számos tünetet okoz, melyek leggyakrabban gyengeséggel és általános rossz közérzettel kezdődnek. Az izom-, szív-, ideg-, emésztőszervi és bőrtünetek nem közvetlenül az ateroembóliás vesebetegség, hanem a veseelégtelenség következményei.

Az embólusok általában nemcsak a veseereket, hanem gyakran más szervek, a hasnyálmirigy, vagy a bélrendszer ereit is elzárják, ezért gyakori tünet a véres széklet, a hasmenés és hasi fájdalom. A végtagokba jutott embólusok a bőr márványozott elszíneződését, fájdalmat, súlyos esetben a végtag elhalását, üszkösödését okozhatják. A szem ereinek elzárása révén hirtelen vakság is létrejöhet.

Hogyan lehet diagnosztizálni és  kezelni?

A veseelégtelenség könnyen kimutatható vérvizsgálatokkal. Az ateroembóliás vesebetegség a veséből vett szövetminta (biopszia) mikroszkópos vizsgálatával igazolható. Ilyenkor jól látható a mikroszkóp alatt, hogy a kis ereket zsírszerű anyag zárja el.

A ateroembóliás vesebetegség okozta veseelégtelenséget a művesekezeléssel,s vagy transzplantációval lehet gyógyítani.