A súlyos magas vérnyomással járó nefroszklerózis leggyakrabban a 40-50-es éveikben lévő férfiak, és a 30-as éveikben lévő nők betegsége. Gyakoribb feketékben, és ritka az egyébként magasvérnyomás-betegségben szenvedőkön.

A vese ereinek érelmeszesedése (benignus, vagy jóindulatú nefroszklerózis) a kor előrehaladtával jön létre, és magas vérnyomással társul. A malignus nefroszklerózis sokkal súlyosabb állapot, amely rosszindulatú hipertóniával jár. A malignus hipertónia legtöbbször a kezeletlen magas vérnyomásból alakul ki, de más betegségekkel együtt is előfordulhat, mint pl. a glomerulonefritisz (a vese érgomolyagainak speciális gyulladása), idült veseelégtelenség, a veseartéria szűkülete, a veseerek gyulladása (renális vaszkulitisz), vagy ritkán hormonális rendellenességek, mint a Conn-szindróma, a Cushing-szindróma vagy a feokromocitóma.

Tünetek és kórisme

A tünetek az igen magas vérnyomás miatt kialakuló agy-, szív- és vesekárosodás következményei. A diasztolés vérnyomás ilyenkor meghaladhatja a 130 Hgmm-t. A tünetek közé tartozik a nyugtalanság, zavartság, álmosság, homályos látás, fejfájás, hányinger és hányás. Szemtükör-vizsgálattal, melynek során a szem hátsó felszínét lehet látótérbe hozni, bevérzések, a látóidegfő duzzanata és folyadékgyülemek figyelhetők meg. A szív megnagyobbodik, és gyakori a szívelégtelenség. Az agy vizenyője vagy agyvérzés miatt kóma jön létre.

A vesék hibás működése miatt fehérje jelenik meg a vizeletben. Vörösvértestek és elhalt szövettörmelékkel kevert összecsapzódott vérsejtek láthatók mikroszkóp alatt a vizelet vizsgálatakor. A vérsejtképzés elégtelensége miatt vérszegénység alakul ki. Kiterjedt trombózisok alakulnak ki az erekben. A vese által termelt, és a vérnyomás szabályozásában fontos szerepet játszó renin és aldoszteron vérszintje különösen magas.

Kórjóslat és kezelés

Kezeletlen esetben a betegek 50%-a 6 hónapon belül meghal, és a többiek nagyobb részét is egy éven belül elveszítjük. A halálokok között 60%-ban a veseelégtelenség, 20%-ban keringési elégtelenség, 20%-ban agyvérzés és 1%-ban szívinfarktus (miokardiális infarktus) játszik szerepet. A vérnyomás rendezése, és a veseelégtelenség kezelése jelentősen csökkenti a halálozást, elsősorban a halálos kimenetelű szív- és veseelégtelenséget, valamint az agyvérzést.

Általában azok reagálnak jól a kezelésre, akiknek viszonylag kisebb mértékű a veseelégtelenségük. A legtöbb beteg esetében az igen magas vérnyomást diétával és gyógyszerekkel elfogadható szintre lehet csökkenteni. Azok a betegek, akiknek a veseműködésük folyamatosan romlik, életben tarthatók művesekezeléssel, és néhányuknál előfordulhat olyan mértékű javulás, hogy a kezelést el lehet hagyni.