Idült (krónikus) veseelégtelenség

A vesefunkció lassú, fokozatos csökkenését idült veseelégtelenségnek nevezzük, amely általában krónikus vesebetegségekben a vese állományának lassú pusztulása miatt alakul ki.

idült veseelégtelenség | A vese és betegségei 1998 ;   SubRosa Kiadó | Nagy, J.
A krónikus veseelégtelenséghez vezető leggyakoribb vesebetegségek a következők:
  • cukorbetegség (diabétesz mellitusz) okozta vesebaj
  • magas vérnyomás okozta vesebaj
  • glomerulonefritiszek
  • pielonefritiszek
  • öröklődő vesebetegségek (például poficisztás vesék)
  • gyógyszer, mérgek okozta vesebaj

A veseelégtelenség rendszerint észrevétlenül kezdődik és sokáig nem okoz panaszokat. A folyamatban négy szakaszt lehet elkülöníteni, melyek azonban nem választhatók el élesen egymástól, időtartamuk betegenként és az eredeti vesebetegség típusaként változó.

1. Krónikus vesetünetek szakasza a vese tartalékkapacitásának fokozatos elvesztésével

Normális körülmények között a vesék nem dolgoznak teljes kapacitással, terhelés hatására kb. 20-30%-kal nőhet a szűrőfunkció. A veseműködési egységek, a nefronok pusztulásával az épen maradt nefronokra egyre nagyobb teher hárul, és nagyobb szűrő (filtráló) nyomással próbálnak a megnövekedett feladatnak eleget tenni. Ennek következtében a vizeletben a fehérje mennyisége nő.

Bár a vizelet napi mennyisége számottevően nem változik, a vesék már a sűrítő (koncentráló) feladatukat ellátni nem tudják. A vérben a salakanyagok, például a kreatinin szintje még normális, de a glomerulusok működését jelző ún. kreatinin-klirensz már a felére csökken (normálisan 80-120 ml/min).

Ezt a szakaszt úgy lehet megnyújtani és a további vesefunkció-romlást késleltetni, hogy általános vesekímélő eljárásokat vezetünk be. Elsősorban a táplálékkal történő fehérjebevitel testsúlykilogrammonként és naponta 0,7-l grammra korlátozása jó hatású (tehát egy 70 kg-os beteg esetén ez napi 60-70 g fehérje elfogyasztását jelenti). A rendszerint már magas vérnyomás kezelésére az angiotenzin-konvertáló enzimbénítók és bizonyos kalcium-csatornablokkolók a legalkalmasabbak.

2. A kompenzált veseelégtelenség szaka

A vesék már csak nagyobb mennyiségű folyadékban oldva tudják kiválasztani a salakanyagokat, ezért ún. kompenzáló poliuria (nagy mennyiségű vizeletürítés) néven is említik ezt a stádiumot. A vesék sűrítő képessége tovább romlik, a beteg szomjazik és ennek csillapítására a szokottnál nagyobb mennyiségű vizet iszik. A vese állománya tovább csökken, a salakanyagok szintje egyre nő a vérben, a kreatinin a normál 120 ~mol/1 értékről lassan emelkedik, a kreatinin-klirensz pedig 50 ml/min. alá csökken. Az eritropoetin-termelő sejtek számának csökkenése vérszegénységet, az aktív D3-vitamint termelő sejtek számának csökkenése csontelváltozásokat okoz. A vérben megnő a foszfor és csökkenni kezd a kalcium mennyisége.

Ha a stádium végén a beteg vesék már nem tudják kiválasztani a nagy mennyiségben megivott vizet, a szervezetben folyadék szaporodik fel, mely ödémák keletkezéséhez és a vérnyomás növekedéséhez vezet. A vesék egyre nehezebben választják ki a fölösleges hidrogénionokat, emiatt a vér vegyhatása csökken, savanyodik.

A beteg kezelésekor ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a vesék még ki tudják választani a sok folyadékot és benne a méreganyagok egy részét. Ezért javasolunk bőségesebb folyadékfogyasztást, melyet azonban csak a testsúly és a vizelet mennyiségének pontos ellenőrzése mellett lehet tenni. Ha spontán nincs elég vizelet, vízhajtók adásával egy ideig növelhető a mennyisége. A táplálékkal elfogyasztott fehérjék mennyiségét tovább csökkentjük. A foszforszint csökkentésére kalciumtartalmú porokat (többnyire kalcium-karbonátot) javasolunk és aktív D3-vitamint (Rocaltrol néven van Magyarországon forgalomban) adunk.

A vérszegénységet eritropoetin adásával kellene gyógyítani, de ez a gyógyszer Magyarországon jelenleg csak a dialízissel kezelt végstádiumú vesebetegeknek áll rendelkezésére.

3. A nem kompenzált veseelégtelenség szakában a működő veseszövet mennyisége tovább csökken.

Egyre kevésbé tudja a vese a folyadékot is kiválasztani, amely a szervezetben maradva magas vérnyomást (hipertóniát) okoz még az addig normális vérnyomású betegnél is. A szervezetben bennrekedő víz terheli a szívműködést, és gyakran kialakulnak a szívelégtelenség tünetei is (elsősorban fizikai megterhelésre jelentkező fulladás, mindkét oldali bokaduzzanat formájában). A betegeknek a nagy mennyiségben felszaporodó méreganyag miatt egyre fokozódó hányingere lesz, bőrük viszket, fáradékonnyá válnak. A vérszegénység is súlyosbodik. A vesék a felesleges káliumot sem tudják már teljesen kiválasztani, és ha a beteg nem tudja a káliumszegény étrendet betartani, jelentősen megnőhet a vérben a kálium mennyisége. A kiürítetlen salakanyagok is tovább szaporodnak az egész szervezetben, melyet a vérben a kreatininszint további emelkedése jelez, 700 mikromol feletti értékeket is elérve.

Az urémia (húgyvérűség) tünetei: étvágytalanság; hányinger, hányás; gyengeség, remegés; vizeletszagú lehelet; bőrviszketés; feledékenység, aluszékonyság; légszomj; vérzékenység.

Kezelésként a stádium kezdetén az anémiás betegnek transzfúziókat adunk, ha a vérszegénység panaszokat okoz vagy ha hirtelen vérvesztés alakul ki. Egyébként a transzfúzió adása késleltethető, mert a veseelégtelen betegek alacsony vörösvérsejtszám mellett is meglepően jól érezhetik magukat. A kiválasztásra nem került, a keringő vérmennyiséget is növelő folyadéktúlterhelés csökkentésére vízhajtók adása megkísérelhető. A magas vérkáliumszint srájon át adható, ún. ioncserélő gyantával (Magyarországon a Resonium nevű készítmény van forgalomban) csökkenthető, mert a gyanta megköti a káliumot.

A táplálékban levő fehérjéket tovább kell csökkenteni olyan mértékben, hogy a bevitel már nem fogja fedezni a szervezet mindennapi fehérjeszükségletét (részletesen lásd a diéta-fejezetben). Ennek pótlására ún. esszenciális aminosav tartalmú készítményeket adunk (Magyarországon a Ketosteril nevű gyógyszer van forgalomban), amely ha a beteg a diétát betartja, soká késleltetheti a veseműködés további romlását. Ha a beteg a fehérjeszegény diétát nem tartja he, a Ketosteril-kezelés eredménytelen, sőt a vesekárosodás fokozódhat.

Ebben a stádiumban a beteggel meg kell beszélni, hogy milyen vesepótló dialíziskezelés lenne számára optimális, kíván-e belekerülni a veseátöltetési programba. A betegek egy része csak ilyenkor, a felvilágosítás alkalmával realizálja, hogy valóban súlyos beteg, és a vesék munkájának a már elfogadhatatlan minimumra való csökkenése miatt dialíziskezelést kell elkezdeni. Sokszor nagyon nehéz ezeknek a betegeknek a lelki vezetése, a betegek zöme csak régóta tartó, kölcsönös bizalmon alapuló beteg-orvos-kapcsolat esetén tudja nagyobb megrázkódtatás nélkül elfogadni a tényeket. Átmenetileg vagy tartósan pszichológus segítségére is szükség lehet.

A 4. stádium a súlyos húgyvérűség (urémia) stádiuma

Akkor lép fel, ha a vesék végleg képtelenné válnak a salakanyagok eltávolítására. Ekkor már a vesék szűrőfunkciójának több mint 90%-a elvész. A vérben felhalmozódó méreganyagok rendkívül súlyos állapotot idéznek elő, a szervezet savanyú, a vérben a kálium a kritikus szintre emelkedik, a beteg rendkívül vérszegény, vérzékeny, heves bőrviszketése, erősen vizeletszagú lehelete van. Állandó hányingerrel küszködik, hány, hasmenés fellépése is gyakori.

Ezt az állapotot ma már szinte soha nem látjuk azoknál a betegeknél, akiknek orvosi ellenőrzés mellett romlik a veseműködése. Csak akkor találkozunk vele, ha a betegek az ismételt felvilágosítás ellenére sem egyeznek bele a dialízis kezelések időben történő elkezdésébe. Sajnos, minden évben találkozunk számos olyan végstádiumú, súlyos állapotban levő vesebeteggel, aki tudott vesebetegségéről, de az orvosi diétás, életmódi és étrendi javaslatokat nem fogadta meg, a rendszeres ellenőrző vizsgálatokon részt nem vett. Vannak olyanok is azonban, akik megelőzően nem tudtak arról, hogy vesebetegek, és csak a súlyos húgyvérűség tüneteit észlelve fordultak orvoshoz. Ezek a súlyos állapotú betegek is életben tarthatók a vesepótló kezelések valamelyikével, de életkilátásaik rendkívül rosszak.

| idült veseelégtelenség
2002-12-31 12:28:07

Web Design & Development Prowebshop