Veseátültetés (transzplantáció)

A veseátültetés a veseelégtelenség kezelésének fontos módszere. Sikeres veseátültetés után a beteg csaknem teljesen rehabilitálható. Hazánkban szervezett veseátültetésről 1973 óta beszélhetünk.

| InforMed Hírek16   InforMed | Nagy, J.
A veseátültetésnél két lehetőség van. Az egyik az ún. élő donorból (szervadóból) származó vese átültetése, a másik az agyhalott személytől származó vese átültetése. 

Élő donorok

Az átültetésre kerülő vese ebben az esetben élő személytől származik, vagy rokontól (elsősorban szülő, testvér, unokatestvér jön szóba), vagy ún. érzelmi donortól (férj vagy feleség, szoros kapcsolatban álló barát). 

A szerv felajánlása csak önkéntes, térítésmentes lehet. Minden ország törvénykezése tiltja a szervek pénzért történő eladását. A szerv átadása csak akkor jöhet szóba, ha a donor és a beteg vércsoportja megegyezik, és közöttük egy másik rendszerben, az ún. szöveti egyezési rendszerben hasonlóság mutatkozik.A tapasztalatok alapján elsősorban a testvérek a legjobb donorok.

A szervét felajánló rokont - a veseátültetés előtt - a nefrológián megvizsgálják, hogy alkalmas-e veséje az átültetésre, illetve az egyén alkalmas-e műtétre. Idős, szívbetegségben szenvedő, kövér, erős dohányos, illetve rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő hozzátartozó többnyire nem jöhet szóba, mint donor. 

Ha mindezen okok nem állnak fenn, akkor is átesik a veséjét felajánló teljes belgyógyászati vizsgálaton, vér-, vizeletvizsgálaton és mellkasröntgenen. Hasi ultrahang és a hasi erek érfeltöltéses vizsgálata is szükséges a vesék állapotának megítéléséhez. Az alkalmasságot egy bizottság ítéli meg a fentebb részletezett vizsgálatok leleteinek áttekintése után. 

Agyhalott (kadaver) donorok

Általában koponyasérültek vagy agyvérzettek, de egyébként egészségesek alkalmasak arra, hogy a veséiket átültessék, ha a szívműködés és ezáltal a szervek vérellátása még megtartott, de az agy működése véglegesen károsodott. Mivel az agyműködés nélkül az élet elképzelhetetlen, ezért ezek az egyének - a dobogó szív ellenére - halottnak tekintendők, agyhalottak.

Az agyhalál megállapítása szigorúan szabályozott. Háromtagú orvosi bizottságok működnek, amelyeknek nem lehet tagja az, aki a vesék eltávolításában vagy beültetésében részt vesz. 
A magyarországi jogi szabályozás értelmében az agyhalott családjától nem kell írásbeli beleegyezést kérni, hogy az arra alkalmas szerveket átültethessék. Akik életükben írásban nem tiltakoztak veséik (illetve egyéb szerveik) kivétele és átültetése ellen, agyhalottkém donorrá válhatnak. 

A szervet kapó személyek (recipiensek)

Elvileg minden vesebeteg, aki végstádiumú veseelégtelenségben szenved, veseátültetésre alkalmas lehet. A beteget gondozó nefrológus és a veseátültetést végző sebész együtt határozza meg, hogy valaki alkalmas veseátültetésre vagy nem. 

Az alkalmasság azt jelenti, hogy a betegnek nincsenek olyan kísérő betegségei (fertőzések, súlyos érelmeszesedés, daganat, szívelégtelenség), melyek miatt a műtéttel járó megterhelést és az altatást nem bírja, illetve a műtét utáni időszakban fokozottan veszélyeztetett lesz. 

A beteg fegyelmezettségére és együttműködésére a veseátültetés után is nagy szükség van, mert az átültetett vese működéséig rendszeresen és pontosan gyógyszereket kell szednie, kerülnie kell a fertőzéseket, továbbra sem dohányozhat és minimális mennyiségű alkoholt fogyaszthat. 

A betegek átmenetileg alkalmatlanná válhatnak a veseátültetésre fertőző betegségek, szívelégtelenség stb. fellépése esetén, melyek gyógyulása után a beteg ismét alkalmassá válik a műtétre.
A vese átültethetőségét meghatározó veleszületett szöveti hasonlóságok

Mint már említettük, a vese beültetése csak akkor jöhet szóba, ha a vesét adó és kapó vércsoportja megegyezik, illetve az ún. szöveti típusukban (hisztokompatibilitási rendszerükben) is megfelelő hasonlóság van. Ezért a vesére várók szöveti típusát előre meg kell vizsgálni.

A szövettipizálás meghatározásához vért vesznek a betegtől, és megvizsgálják a sejteken levő szöveti azonosító jeleket (antigéneket), melyek közül a HLA-A, B és DR a legfontosabb. 
Mindegyikből kettő van (egyet az anyától, egyet az apától örököl a beteg), tehát összesen 3x2=6 antigént lehet megvizsgálni, melyeket számokkal jelölnek, pl. A 2,11; B 15,27; DR 4,7 antigéneket hordozhat valaki. Az így nyert adatokat egy számítógépes rendszerben tárolják.

Az átültetés megszervezése

A veleszületett szöveti jelek megállapítása után az átültetésre alkalmasnak tartott beteg adatai egy ún. várólistára kerülnek. Ebbe a rendszerbe táplálják be az agyhalott adatait is. A rendszer választja ki azután a vesére várók közül azokat, akiknek a vércsoportja azonos és akiknek a szöveti jelei (antigénjei) a leginkább alkalmasak. 

Ha 3 antigén azonos, az nagyon jó egyezést jelent. Ha nincs egy másik, még több antigénben egyező várólistás beteg, ezt a beteget a sikeres átültetés reményében biztosan behívják a műtétre. 
A műtéti előkészületet a "veseriadóval" kezdik. Ilyenkor telefonon megkeresik a kezelőorvosát a legjobb egyezést mutató betegeknek, hogy megkérdezzék, alkalmasak-e a kiválasztott betegek az adott pillanatban műtétre, nincs-e fertőzésük, szívelégtelenségük stb. 

 A behívott betegek vérmintáját először összekeverik az agyhalottból származó kis mennyiségű vérrel. Ez az ún. keresztpróba, melynek során azt vizsgálják, hogy nincsenek-e a vesét kapók) vérében olyan anyagok (ellenanyagok, antitestek), amelyek a beültetett vese sejtjeit megtámadják és elpusztítják. A vesét csak akkor ültetik be, ha a keresztpróba negatív. 

Mivel a beültetett vese sorsa nagyfokban függ a kivétel és a beültetés között eltelt időtől, a várólistán levő betegeknek egy készenléti csomagot is állítsanak össze, amely a legfontosabb személyi holmikat, tisztálkodószereket stb. tartalmazza. 

A várakozás időtartamát nagyon nehéz előre meghatározni. Ha a beteg vércsoportja és szöveti azonosító jelei ritkán fordulnak elő, hosszú évekre kell számítani. Élő donor esetén a műtét előre megtervezhető, és a rokonok közül előre kiválasztható az az egyén, akinek a szöveti jelrendszere a vesére váróéval a leginkább egyezik. 

Célszerű a vesét átadó figyelmét felhívni minden olyan tényezőre, amely vesekárosító. A kövérség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterinszint, vesekárosító gyógyszerek, elsősorban fájdalomcsillapítók tartós szedése tönkretehetik a megmaradt egy vese működését, főleg akkor, ha több tényező együttesen fordul elő (például kövér cukorbeteg magas vérnyomással). Tehát az az áldozatkész hozzátartozó, aki egyik veséjét átadta, a későbbiekben - ha nem veszi figyelembe a fentieket - esetleg szintén vesebeteggé válhat. 

A vesetranszplantációs műtét

Az új vesét a csípő környékére ültetik be, az urétert bevarrják a beteg hólyagjába, és összevarrják a beültetett vese és a recipiens megfelelő ereit is. 
A tönkrement, régi veséket nem kell eltávolítani. A műtét 2-3 óráig tart. A végén a beteg hólyagjába néhány napra katétert vezetnek be, hogy pontosan meg tudják ítélni a beültetett vese működését, az általa termelt vizelet mennyiségét. 

Néha az átültetett vese körüli területbe egy a külvilággal közlekedő csövet (drént) helyeznek, hogy a műtéti területben keletkező vérzést vagy vizenyőt ki tudják vezetni. Amíg az új vese működni kezd, néhány napos dialíziskezelésre is sor kerülhet, hogy a méreganyagok ne tudjanak összegyűlni a szervezetben. 

A beültetett vese kilökődése (rejekciója)

A vesét kapó védekező (immunológiai) rendszere gyakran néhány napon belül észreveszi, hogy egy "idegen" tolakodott be a szervezetbe. Az idegen szövet elpusztítására egy speciális sejtekből álló hadsereget mozgósít, amely ki akarja lökni a "betolakodót". 

A kilökődési reakciót  a beteg is észreveszi, mert fájdalmassá válik a beültetett vese, lázas lesz, esetleg hány és gyomorfájdalma van, megemelkedik a vérnyomása, megnő a testsúlya és lecsökken a vizelet mennyisége.

Utókezelés

A beültetett vese védelmére minden betegnek gyógyszereket (ún. immunszuppresszív szereket) kell szednie, melyek azonban nem mindig tudják megakadályozni a szervezet reakcióját. Az immunszuppresszív gyógyszerek, melyek a szervezet "védő hadseregének" megfékezésében töltenek be fontos szerepet. 

A gyógyszereknek a vérben levő koncentrációját rendszeresen ellenőrizni kell. A túl alacsony szint esetén fennáll a vese kilökődésének a veszélye, a túl magas vérszint esetén pedig a gyógyszer már a veséket és a májat károsítja. Ezért rendszeresen meg kell határozni a legkisebb, de még hatásos adagot. 

A veseátültetés után a betegeket óvni kell a felső légúti, illetve egyéb fertőzésekben szenvedőktől. Az infekciókat főleg tömegközlekedési eszközökön utazva vagy zsúfolt nézőtéren lehet megkapni. 

Gondozás

A "védő hadsereg" számos alkalommal újra "rendezheti sorait" és a beültetett vese ellen ismét támadásba lendülhet, melynek eredménye egy krónikus (idült) kilökődési reakció lehet. Ezért a veseátültetett betegnek rendszeres orvosi ellenőrzésre kell járnia, hogy a beültetett vese állapotát, működését követni tudjuk. Az immunszuppresszív gyógyszereket rendszeresen szednie kell a kontrollvizsgálatokon megbeszélt adagban. 

A kellemetlenségektől eltekintve a beteg szinte teljes életet élhet és ismét dolgozhat (munkáját azonban célszerű orvosával megbeszélnie). Rendszeresen sportolhat (de kerülje azokat a sportokat, amelyeknél beültetett veséjét ütés érheti), sőt a rendszeres könnyű testmozgás (séta, úszás, kerékpározás, tenisz) kifejezetten ajánlható. 
A szervátültetett emberek számára minden második évben "Transzplantációs Olimpiát" rendeznek.

A veseátültetett nők ismét termékennyé válnak. Mivel a terhesség fokozza a vesék munkáját, ezért bizonyos kockázatot jelent az átültetett vese számára. Ha valaki gyereket szeretne, célszerű a terhesség kihordását legalább 1-2 évvel a veseátültetés utánra halasztani. 

A beültetett vesék nagy arányban túlélik az akut és krónikus "háborúkat" a szervezet védekező rendszerével szemben. Egy évvel a veseátültetés után még a vesék 80-85%-a jól működik. Élő rokonból történő átültetés esetén ez a szám még kedvezőbb, 90% körüli. 

Ha a beültetett vese tönkremegy, a beteg ismét dialízisre kerül, állapota és kívánsága szerint újra felveszik a várólistára, és utána bármikor ismét új vesét kaphat.

| veseátültetés, vesetranszplantáció, kilökődés, immunreakció
2019-10-01 11:37:22


Web Design & Development Prowebshop