Hirdetés

Vesebetegség és a húgyutak betegségeinek tünetei

A tünetek, amelyeket a vese és a húgyutak betegségei okoznak, annak megfelelően különböznek egymástól, hogy mi maga a betegség, és hogy a rendszer mely része érintett.

vesebetegség, tünetek |

InforMed Hírek14   InforMed


Gyakori tünet a láz és az általános betegségérzet, bár a hólyagfertőzés (hólyaggyulladás, cisztitisz) általában nem okoz lázat. A vese baktériumok okozta fertőzése (vesemedence-gyulladás, pielonefritisz) rendszerint magas lázzal jár. A veserákos beteg ritkán lázas.

A legtöbb ember négy-hat alkalommal vizel naponta, többnyire napközben. A teljes napi vizeletmennyiség megnövekedése nélküli gyakori vizelés (pollakisuria) hólyagfertőzés jele, vagy valamilyen, a hólyagot ingerlő, izgató tényező (pl. idegentest, kő vagy daganat) jelenlétére utal. Daganat vagy a hólyagot nyomó más eredetű tömeg szintén okozhat gyakori vizelést.

A hólyag izgalmi állapota vizelés közben jelentkező fájdalommal (nehéz vizelés, dysuria) és vizelési kényszerrel (sürgős késztetés) járhat, mely utóbbi jelentkezhet csaknem állandóan fájdalmas feszülés érzése formájában is. A vizelet mennyisége rendszerint kicsi, de ha a beteg nem vizel azonnal, a hólyag működése feletti uralmát elveszítheti.

A vesebetegség korai szakában is előfordulhat gyakori éjszakai vizelés (nycturia), de nagyobb folyadékmennyiség, főleg alkohol, kávé vagy tea esti fogyasztása is okozhatja. Gyakori éjszakai vizeléshez vezethet, ha a vesék nem képesek a vizelet töménységét megfelelően fokozni (a vizeletet koncentrálni).

Annak ellenére hogy nem szenvednek húgyúti betegségben, gyakran vizelnek éjszaka a szív- és májbetegek, valamint a cukorbetegek. Nagyon kis mennyiségek gyakori éjszakai ürítésével jár, ha a vizelet távozását valami akadályozza - leggyakrabban az idősebb férfiak prosztata megnagyobbodása - ezért a vizelet visszakerül a hólyagba.

Az ágybavizelés (enuresis) elfogadott jelenség az élet első 2-3 évében. Későbbi életkorban azonban a fejlődésében elmaradott alsó húgyúti izmok és idegek, húgycsőfertőzés vagy szűkület, vagy a hólyag nem megfelelő idegi szabályozása (neurogén hólyag) okozhatja. A kiváltó ok gyakran örökletes betegség, időnként lelki zavar eredménye.

A húgycső elzáródásának leggyakoribb jelei a lassan, nehézkesen megkezdett vizelés, a feszítő érzés, a gyengén folyó vékony vizeletsugár és a vizelés végén megjelenő csepegés. Férfiakban ezeket a tüneteket leggyakrabban a dülmirigy megnagyobbodása, ritkábban a húgycső elvékonyodása (szűkület, strictura) okozza. Fiúk esetében hasonló tünetek vagy azt jelentik, hogy a megszokottnál keskenyebb húgycsővel születtek, vagy azt, hogy a húgycső kimeneti nyílása kórosan szűk. A kimeneti nyílás nőkben is lehet ilyen szűk.

Sokféle körülmény vezethet ellenőrizhetetlen vizeléshez (önkéntelen vizelés, inkontinencia). Amikor egy nőnek hólyagsérve (a hólyag betüremkedése a hüvelybe, cisztokele) van és köhög, nevet, fut vagy emel, a vizelet elcseppenhet. A cisztokelét rendszerint a medence izmainak megnyúlása és meggyengülése okozza, ez szülés kapcsán vagy a változó kor utáni csökkent női hormon termelődés miatt jön létre. Ha a hólyag kiürülésének útjában akadály van, valahányszor a hólyagon belüli nyomás meghaladja az elzáró erőt, a vizelet önkéntelenül távozik, de a hólyag nem ürül ki teljesen.

Gázok jelenléte a vizeletben - ez ritka tünet - a húgyutak és a belek közötti kóros összeköttetésre (sipoly, fisztula) utal. A sipoly, béltasak-gyulladás (divertikulitisz) és egyéb bélrendszeri gyulladások, tályog vagy rák szövődménye lehet. A hólyag és a hüvely közötti sipoly is okozhatja gáz (levegő) bejutását a vizeletbe. Ritkán a vizeletben lévő baktériumok is termelhetnek gázt.

Rendes körülmények között egy felnőtt kb. 0,75-2 liter vizeletet ürít naponta. A vesebetegségek sok formájában sérül a vese vizeletkoncentráló képessége, ilyenkor a naponta ürített vizelet mennyisége meghaladhatja a 2,75 litert.

Igen nagy mennyiségű lehet a vizelet a következő esetekben: ha magas a vércukorszint, ha az agyfüggelék-mirigy által termelt vizelet-kiválasztást gátló (antidiuretikus) hormon mennyisége csökken (diabétesz inszipidusz), és ha a vese képtelen az antidiuretikus hormon hatására reagálni (vese eredetű, azaz nefrogén diabétesz inszipidusz).

A vese megbetegedése, illetve a húgyvezeték, a hólyag vagy a húgycső elzáródása azonnal fél liter alá csökkentheti a vizelet napi mennyiségét. Ha az ürülés tartósan kb. napi negyed liter alá csökken, a vérben megjelennek az anyagcsere illóanyagai (nitrogéntartalmú vegyületek a vérben, azotaemia). A csökkent vizeletürítés azt is jelentheti, hogy a vesék hirtelen tönkrementek, vagy egy idült vesebetegség súlyosbodott.

A híg vizelet közel színtelen lehet. A sűrű vizelet sötét sárga. Élelmiszerből származó festékanyagok pirosra festhetik a vizeletet, gyógyszerek különböző színhatásokat (barna, fekete, kék, zöld vagy piros elszíneződést) válthatnak ki. Hacsak élelmiszer vagy gyógyszerek nem változtatták meg a vizelet színét, a sárgától eltérő szín mindig kóros. A barna színű vizeletben hemoglobin (az a fehérje amely az oxigént hordozza a vörösvértestekben), illetve izomfehérjék lebomlási termékei lehetnek.

A vizeletben megjelenhetnek festékanyagok (pigmentek), a porfiria nevű betegség a vizeletet vörösre, a melanoma feketére színezi a vizeletet.

Felhőszerű jelenségek a vizeletben húgyúti fertőzésből származó genny, illetve húgy- vagy foszforsav sóiból keletkezett kristályok jelenlétére utalnak. A kóros szín oka a vizelet-üledék mikroszkópos és a vizelet összetevőinek kémiai vizsgálatával rendszerint kideríthető.

Ha vér van a vizeletben (vérvizelés, hematuria), az pirostól a barnáig minden árnyalatban elszíneződhet, attól függően, hogy mennyi vér került be, mennyi ideje, és hogy mennyire savas a vizelet. Ha a vér mennyisége annyira kicsi, hogy nem festi a vizeletet vörösre, akkor csak mikroszkópos vagy kémiai vizsgálattal fedezhető fel.

Fájdalommentes vérvizelést okozhatnak a hólyag, vagy a vese rákos megbetegedései. Ezek a daganatok rendszerint csak időnként véreznek, a vérzés a daganat jelenléte ellenére magától elállhat. A vérvizelés egyéb okaihoz tartoznak a glomerulusokban keletkezett vesegyulladás (glomerulonefritisz), vesekövek, veseciszták, a sarlósejtes vérszegénység és a zsákvese (hidronefrózis).

A vesebetegség okozta fájdalom általában lágyékban vagy a vesetájékon jelentkezik, időnként a has közepe felé sugárzik. A fájdalom valószínű oka a vese fájdalomra érzékeny külső tokjának feszülése, amelyet a veseszövet bármilyen eredetű duzzanata kiválthat. A vesék ilyenkor többnyire nyomásérzékenyek.

A húgyvezetékbe jutó vesekő gyötrő fájdalmat okoz. A húgyvezeték kő hatására összehúzódik, és ezzel rendkívül erős, gyakran az ágyékba sugárzó görcsös deréktáji fájdalmat vált ki. A fájdalom azonnal megszűnik, ha a kő bejut a hólyagba.

Hólyagfájdalmat leggyakrabban bakteriális fertőzés okoz. A kellemetlen érzés vizelés közben a szeméremcsont felett és a húgycső külső nyílásában jelentkezik. Ha a vizelet ürülése akadályba ütközik, a szeméremcsont felett érzünk fájdalmat, viszont ha ez lassan alakul ki, a hólyag fájdalommentesen is megnagyobbodhat.

A prosztatarák és a dülmirigy megnagyobbodása általában nem fáj, viszont a dülmirigy-gyulladás (prosztatitisz) bizonytalan kényelmetlenség vagy teltség érzést válthat ki a végbél és a nemi szervek közötti területen. A herék megbetegedései viszont igen fájdalmasak, és a fájdalom pontosan a rendellenesség helyén érezhető.

Néha előfordul, hogy az ondó kilövelléskor véres. A kiváltó okra rendszerint nem derül fény. Az ondó véres lehet a nemi élet hosszabb szüneteltetése után éppúgy, mint gyakori, vagy félbeszakított nemi tevékenység következtében. Kiterjedt vérzéseket okozó alvadási zavarokban szenvedő férfiak ondója véres lehet; néha ismételten, máskor csak egy alkalommal. Annak ellenére, hogy a véres ondó látványa riasztó, a rendellenesség többnyire nem jelentős. Egyes urológusok antibiotikum szedése után a kíméletes prosztata masszázst javasolnak, de bármilyen kezelés eredménye bizonytalan.

vesebetegség, tünetek

2016-04-22 14:10:10

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop