A hólyaghurut

Termékeny éveiket élő nők körében gyakori a húgyhólyaggyulladás. Számos nőnél ismétlődően lép fel. A hüvelyben élő baktériumok eljuthatnak a húgycsőbe és a húgyhólyagba. Szexuális aktus után gyakori, valószínűleg azért, mert aktus közben a húgycső megsérül.

húgyhólyaggyulladás, hólyaghurut, cisztitisz | InforMed Hírek14   InforMed

A nők ismétlődő húgyhólyaggyulladásának oka ritkán a hólyag és a hüvely között fennálló rendellenes összeköttetés, sipoly lehet, amely esetleg semmi egyéb tünetet nem okoz.

A férfiaknál nem túl gyakori a betegség, általában húgycsőgyulladással kezdődik, és innen terjed a folyamat először a prosztatára, majd a húgyhólyagra. Néha húgyhólyaggyulladást okozhatnak katéterek vagy sebészeti beavatkozásnál használt eszközök is. A férfiak ismétlődő húgyhólyaggyulladásának hátterében rendszerint a prosztata (dülmirigy) állandó fertőzése áll.

Habár az antibiotikumok gyorsan eltüntetik a baktériumokat a húgyhólyagban levő vizeletből, ezek a gyógyszerek nem tudnak kellőképpen behatolni a prosztatába, hogy itt is felszámolják a fertőzést. Következésképpen a prosztatában maradt baktériumok a gyógykezelés leállítása után újrafertőzik a húgyhólyagot.

Ritkán sipoly alakulhat ki a hólyag és a bélrendszer között, ami lehetővé teszi gáztermelő baktériumok számára, hogy bejussanak a húgyhólyagba és itt elszaporodjanak. E fertőzések miatt légbuborékok jelenhetnek meg a vizeletben.

Tünetek

A húgyhólyagfertőzések általában gyakori vizelési ingerrel, valamint égő, fájdalmas vizeletürítéssel járnak. Fájdalmat a szeméremcsont felett, esetleg a deréktájon szoktak érezni a betegek.

Másik tünet a gyakori éjszakai vizelés. A vizelet gyakran zavaros, és az esetek 30%-ában szemmel láthatóan véres. A tünetek kezelés nélkül is megszűnhetnek. Olykor a hólyag fertőzése teljesen tünetmentesen zajlik, és más ok miatt végzett vizeletvizsgálat során derül rá fény. Tünetmentes húgyhólyagfertőzések általában idős embereknél szoktak előfordulni, akiknél ennek következtében vizeletikontinencia alakulhat ki.

Azoknál a személyeknél, akiknek a húgyhólyag-beidegzésük nem megfelelő (neurogén hólyag), vagy akik hosszú ideig hólyagkatéterre szorulnak, szintén kialakulhat a tünetmentes fertőzés, amire vesegyulladás vagy megmagyarázhatatlan láz hívja fel a figyelmet.

Kórisme

A jellegzetes tünetek alapján az orvosok könnyen felállítják a húgyhólyagfertőzés kórisméjét. A középsugárból vett vizeletmintátH vizsgálják, amit nem szennyeznek a hüvelyben vagy a húgycsőnyílásban található baktériumok. A beteg vécékagylóba kezd vizelni, aztán leállítja a vizelést és egy steril tartályba vizel tovább. A vizeletmintát mikroszkóp alatt vizsgálják meg, vörösvértesteket, fehérvérsejteket vagy egyéb anyagokat keresve. A baktériumokat megszámlálják, és a vizeletmintából végzett tenyésztés után azonosítják. A húgyhólyagfertőzésben szenvedőknél egy baktériumfaj általában nagy számban van jelen.

Férfiaknál a középsugárból vett vizeletminta általában elégséges a kórisméhez. A nőknél néha ezeket a mintákat is szennyezik a hüvelyben levő baktériumok, ezért gyakran katéterrel közvetlenül a hólyagból kell vizeletmintát venni.

A gyakran visszatérő húgyhólyagfertőzések okát felderíteni igen fontos. Az orvosok néha vénába történő sugárfogó anyag beadását követően röntgenfelvételeket készítenek, miközben az anyag a veséken keresztül kiválasztódik a vizeletbe. A röntgen felvételeken a vesék, a húgyvezetékek és a húgyhólyag látható. A cisztoureterográfiás vizsgálat, melynek lényege a sugárfogó anyag húgyhólyagba való juttatása és kiürülésének filmezése, nagyon jó eljárás a vizelet hólyagból való visszaáramlásának vizsgálatára, különösen gyermekeknél. Segítségével felismerhető a húgycső bármilyen szűkülete is. A retrográd ureterográfia, amelynek során a sugárfogó anyagot közvetlenül juttatják a húgycsőbe, nagyon hasznos a szűkületek, kiboltosulások vagy a húgycsősipolyok kimutatására, férfiban és nőben egyaránt. Ha a húgyhólyagfertőzés a kezelésre nem javul, a betegség kórisméjének felállításához közvetlenül a húgyhólyagot tekintik át egy száloptikás készülékkel, hólyagtükrözés (cisztoszkópia).

Kezelés

Az idősek tünetmentes fertőzései általában nem igényelnek kezelést.

Az első lépésként bevitt nagy mennyiségű folyadékkal gyakran gyógyítható az enyhe húgyhólyagfertőzés. A vizelet öblítő hatása sok baktériumot mos ki a testből, a test természetes védekezése pedig eltávolítja a maradékot. Mielőtt antibiotikumot írna fel, az orvos megállapítja, hogy a beteg húgyhólyagfertőzése súlyosbodhat-e, például a húgyhólyag beidegzési zavara, cukorbetegség vagy legyengült immunrendszer esetén, amely lecsökkenti a fertőzéssel szembeni ellenállóképességet. Ilyen esetek agresszívebb kezelést igényelhetnek, különösen azért, mert a fertőzés visszatérhet, amikor véget ér az antibiotikum-kúra. A három napon át, szájon keresztül szedett antibiotikum, de akár egyetlen dózis is, általában hatékony, ha a fertőzés még nem okozott szövődményt. Makacsabb fertőzések esetén az antibiotikumot 7-10 napon át kell szedni.

Alacsonyabb dózisokban, megelőzésre (profilaxis), az antibiotikumot folyamatosan is szedhetik azok, akiknél a húgyhólyagfertőzés évente több mint kétszer előfordul. Az antibiotikumot rendszerint naponta, hetente háromszor vagy közvetlenül nemi aktus után kell szedni.

A különböző tünetek, különösen gyakori vizelési inger és vizelési fájdalom enyhítésére sokféle gyógyszer használatos. Egyesek, mint az atropin, enyhíthetik a görcsöket. Mások, például a fenazopiridin, enyhítik a fájdalmat a gyulladt szövetek megnyugtatásával. Gyakran csökkenthetők a tünetek a vizelet lúgosításával, mely vízben feloldott szódabikarbóna elfogyasztásával történik.

Sebészi beavatkozás szükséges lehet, ha a vizeletürítés akadályozot, vagy valamely húgyhógyagfertőzésre hajlamosító anatmiai rendellenesség megoldására. Az elzáródott szakasz katéteres áthidalásával a fertőzés gyógyítható. A fertőzés szóródásának megelőzésére a műtét előtt általában antibiotikumot adnak.

| húgyhólyaggyulladás, hólyaghurut, cisztitisz
2018-01-03 21:54:06