A diagnózis új iránya: szív-MRI

A kardiológia legújabb segítsége a szív mágneses rezonanciavizsgálata (CMR), amely pontosságával és érzékenységével hatalmas segítség orvos és beteg számára. Egy belga és egy ausztráliai kutató a Presse Medicale legújabb számában írt összefoglaló referátumot az eljárásról.


EKG-t pótló szupersztetoszkóp

A szívpanaszok vizsgálatára általában elektrokardiográfiai (EKG) készülékeket használnak. Ám a drága berendezések csak a jól felszerelt egészségügyi intézményekben állnak rendelkezésre, és igénybe vételükhöz a legtöbb helyen beutaló szükséges. Ezt váltja ki a 3M Littman elektronikai vállalat által feltalált Electronic Stethoscope 3200 elnevezésű szupersztetoszkóp és a hozzá fejlesztett cardioscan szoftver.


A mellkasi fájdalom gyors diagnózisa

Milliók kerülnek be mellkasi fájdalommal a sürgősségi osztályokra nap mint nap, és akár 24 órát is kell várakozniuk, hogy megtudják, szívinfarktus gyanúja merült-e fel, vagy valami kevésbé súlyos dologról van szó.


A fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat az anamnézis felvétele után következik. Ennek során először megint a beteg megtekintése következik, majd a szív fonendoszkóppal történő hallgatása.


A nagyerek vizsgálata

Nagyegeken a mellkasi és hasi aortát (főverőeret), ennek főbb ágait, valamint az ún. vénakávákat (fő visszereket) értjük.


A perifériás erek vizsgálata

Ide soroljuk a nagyereéből eredő vagy azokba beömlő artériákat (verőereket) és vénákat (visszereket).
Az artériás rendszert érintő főbb megbetegedések: heveny vagy krónikus érelzáródás vagy szűkület (ún. embólia és trombózis), gyulladásos megbetegedések, malformációk (érfejlődési rendellenességek), traumás eredetű elváltozások, aneurizmák stb.


A szívkatéterezés és a szívizom-biopszia

Amennyiben az előzőekben felsorolt vizsgálatok pozitívak, tehát valamilyen elváltozást mutatnak, egyes esetekben ún. invazív vizsgálatra, szívkatéterezésre kerülhet sor. A szívizomiopsziát igen ritkán alkalmazzák.


Az anamnézis pontos felvétele

Az anamnézisfelvételénél nagyon fontos a beteg pontos kikérdezése. Amennyiben panaszmentesnek érzi magát a páciens, konkrétan rá kell kérdezni a jellemző tünetekre (például hogy szokott-e fulladni, ha igen, mikor). Lényeges, hogy nyugalomban is jelentkezik-e a nehéz légzés vagy csak munkavégzés közben vagy után. Az sem mindegy, hogy milyen jellegű munkát végez, kisebb otthoni takarítást, vagy nehéz fizikai munkát. Rákérdezünk, hogy szokott-e szívtáji fájdalma lenni és ha igen, az milyen jellegű. Összefügg-e mozgással, légvétellel (általában az ilyen panaszok nem szíveredetűek), mennyi ideig tart, szűnik-e valami külső hatásra (pihenésre, gyógyszer bevételére stb.). Ha ilyen jellegű panaszai vannak a betegnek, általában ezekről már spontán is beszámol.


Az izotópos szívizomvizsgálat (SPECT)

Az izotópos szívizomvizsgálat (SPECT) általában technécium- vagy talliumizotóp-vegyületek felhasználásával történik, melyeket legtöbbször intravénásan (általában könyökvénába) juttatunk be.


EKG (Elektrokardiogáfia)

A szívműködés elektromos úton történő vizsgálata, amely fájdalommentes. Szívbetegség (koszorúér-szűkület, ritmuszavar), időskor, illetve bizonytalan mellkasi fájdalom vagy szűrővizsgálat kapcsán készül: a mellkasra és végtagokra elektródákat (vezetékeket) helyeznek és nyugodt, fekvő állapotban a gép szalagon rögzíti a szív működését.


1 |

Web Design & Development Prowebshop