A fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat az anamnézis felvétele után következik. Ennek során először megint a beteg megtekintése következik, majd a szív fonendoszkóppal történő hallgatása.

| | Bach, K.; Zana, K.
Súlyosabb szívbetegség, keringési zavar esetén jellemző a száj lilás elszíneződése, amit cianózisnak nevezünk. Ez a nem megfelelő vérellátás következménye. Ugyanakkor a periférián lévő szervek kevés vért kapnak, emiatt fehérek, hűvös tapintásúak. A fizikális vizsgálat során az orvos kikopogtatja a szív nagyságát, a tüdő határait, esetleg a mellkasban lévő folyadékgyülemet, amely szintén jelezhet keringési elégtelenséget. A has kopogtatása kapcsán meg lehet határozni a máj nagyságát, ezt a vizsgálatot a has, illetve a máj tapintásával kell kiegészíteni. A máj megnagyobbodása szintén elégtelen szívműködést jelenthet, de természetesen más elsődleges májbetegség jele is lehet. Súlyos szívműködési zavarnál a máj megnagyobbodása mellett a lép megnagyobbodását és kóros folyadékgyülemet (ascites) is észlelhetünk a hasban.
Az alsó végtagok megtekintésénél feltűnő lehet a boka feletti duzzadtság, amely, ha megtartja ujjbenyomatunkat, szintén szív eredetű bajnak tulajdonítható (ez az ún. lábszárödéma).

A szív fonendoszkóppal történő hallgatása az ún. szívbillentyűk felett történik. Így négy fő hallgatózási pont van:

  1. a kéthegyű billentyű (mitrális) felett;
  2. a háromhegyű billentyű (tricuspidális) felett;
  3. az aorta felett;
  4. a pulmonális felett.

Különböző billentyűbetegségek, mint például a szűkület (sztenózis) vagy elégtelen működés (inszuffuciencia) más-más kóros hallgatózási jeleket, ún. zörejeket adnak, ebből már lehet következtetni a betegség fennállására. Persze ezt később pontosabb, eszközös vizsgálattal kell tisztázni.
A hallgatózás során arra is választ kapunk, hogy milyen gyorsan ver a szív. A normális frekvencia (percenkénti szívverések száma): 60-80/perc. Egyúttal az is eldönthető, hogy ritmusos-e a szívműködés. Amennyiben nem az, akkor ún. aritmiás szívműködésről beszélünk. Ennek szintén több csoportja van. Lehet, hogy csak egy-egy "plusz ütés" van, akkor extraszisztolés aritmia áll fenn. Ezek az extraszisztolék kiindulhatnak a szívpitvarból, de a szívkamrából is. Az utóbbinak kell mindig nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Az aritmiák másik típusa az ún. abszolút aritmia, ami már egy szívbetegség (pitvarfibrilláció = pitvarremegés) jellemzője. Természetesen még több, különböző ritmuszavart ismerünk, ezek részletezése meghaladja e könyv lehetőségeit.

"Hallgatózni" nemcsak a szív, hanem az erek felett is kell. Az ún. nagyerek szűkülete jellemző zörejt ad, amely későbbi eszközös kivizsgálás szükségességét vonja maga után.
Szívbetegség kapcsán a tüdők felett is észlelhetünk kóros elváltozásokat, ugyanis a szív és a tüdő keringés szempontjából szorosan összefügg.
Amennyiben a szív működése elégtelenné válik, a tüdők felett zörejeket hallunk, amit pangásos szörcszörejeknek nevezünk. Súlyosabb esetben ez átmehet tüdővizenyőbe (tüdő-ödémába), ami már szinte vizsgálat nélkül is hallható.

Természetesen még sok vizsgálatot elvégezhet az orvos, de ezek részletezése már a kardiológia feladata.
Az orvosi vizsgálat után következnek az eszközös vizsgálatok.
|
2002-06-17 13:44:40
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop