Legutóbbi cikkek

Az izotópos szívizomvizsgálat (SPECT) általában technécium- vagy talliumizotóp-vegyületek felhasználásával történik, melyeket legtöbbször intravénásan (általában könyökvénába) juttatunk be.

A kardiológia legújabb segítsége a szív mágneses rezonanciavizsgálata (CMR), amely pontosságával és érzékenységével hatalmas segítség orvos és beteg számára. Egy belga és egy ausztráliai kutató a Presse Medicale legújabb számában írt összefoglaló referátumot az eljárásról.

A szívpanaszok vizsgálatára általában elektrokardiográfiai (EKG) készülékeket használnak. Ám a drága berendezések csak a jól felszerelt egészségügyi intézményekben állnak rendelkezésre, és igénybe vételükhöz a legtöbb helyen beutaló szükséges. Ezt váltja ki a 3M Littman elektronikai vállalat által feltalált Electronic Stethoscope 3200 elnevezésű szupersztetoszkóp és a hozzá fejlesztett cardioscan szoftver.

Milliók kerülnek be mellkasi fájdalommal a sürgősségi osztályokra nap mint nap, és akár 24 órát is kell várakozniuk, hogy megtudják, szívinfarktus gyanúja merült-e fel, vagy valami kevésbé súlyos dologról van szó.

A fizikális vizsgálat az anamnézis felvétele után következik. Ennek során először megint a beteg megtekintése következik, majd a szív fonendoszkóppal történő hallgatása.

Nagyegeken a mellkasi és hasi aortát (főverőeret), ennek főbb ágait, valamint az ún. vénakávákat (fő visszereket) értjük.

Ide soroljuk a nagyereéből eredő vagy azokba beömlő artériákat (verőereket) és vénákat (visszereket).
Az artériás rendszert érintő főbb megbetegedések: heveny vagy krónikus érelzáródás vagy szűkület (ún. embólia és trombózis), gyulladásos megbetegedések, malformációk (érfejlődési rendellenességek), traumás eredetű elváltozások, aneurizmák stb.

Amennyiben az előzőekben felsorolt vizsgálatok pozitívak, tehát valamilyen elváltozást mutatnak, egyes esetekben ún. invazív vizsgálatra, szívkatéterezésre kerülhet sor. A szívizomiopsziát igen ritkán alkalmazzák.

Az anamnézisfelvételénél nagyon fontos a beteg pontos kikérdezése. Amennyiben panaszmentesnek érzi magát a páciens, konkrétan rá kell kérdezni a jellemző tünetekre (például hogy szokott-e fulladni, ha igen, mikor). Lényeges, hogy nyugalomban is jelentkezik-e a nehéz légzés vagy csak munkavégzés közben vagy után. Az sem mindegy, hogy milyen jellegű munkát végez, kisebb otthoni takarítást, vagy nehéz fizikai munkát. Rákérdezünk, hogy szokott-e szívtáji fájdalma lenni és ha igen, az milyen jellegű. Összefügg-e mozgással, légvétellel (általában az ilyen panaszok nem szíveredetűek), mennyi ideig tart, szűnik-e valami külső hatásra (pihenésre, gyógyszer bevételére stb.). Ha ilyen jellegű panaszai vannak a betegnek, általában ezekről már spontán is beszámol.

A szívműködés elektromos úton történő vizsgálata, amely fájdalommentes. Szívbetegség (koszorúér-szűkület, ritmuszavar), időskor, illetve bizonytalan mellkasi fájdalom vagy szűrővizsgálat kapcsán készül: a mellkasra és végtagokra elektródákat (vezetékeket) helyeznek és nyugodt, fekvő állapotban a gép szalagon rögzíti a szív működését.